Hérakleitosz

A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből.

Hérakleitosz, Ηρακλειτος (kb. Kr.e. 530 – kb. Kr.e. 470)

Részlet Rafaello Santi: Athéni iskola c. képéből

Az őt megillető címről ("baszileusz" = papkirály), fivére javára lemondott, mert csak a bölcselettel akart foglalkozni. Szabad ember akart lenni, szabadon gondolkodni.

Úgy tekintett magára, mint aki a világgal kapcsolatban hozzáférkőzött egy mindennél fontosabb igazsághoz, és ezt hiába hirdeti. Művei töredékekben maradtak ránk.

Gondolatai[szerkesztés]

  • Pantha rhei - Minden folyik
  • Az egyetlen állandó a változás maga.
  • A tömegek, akár az alvajárók... Bár a Logosz ez. Örökre képtelenek felfogni az emberek, előbb, is mint hallották volna, s azután is hogy már meghallották. Mert bár minden e szerint a Logosz szerint lesz, mégis olyanok mintha nem vennének tudomást róla. Mikor megismerkedni kezdenek oly szavakkal és oly tényekkel, amilyeneken én végigvezetem őket fölfejtve mindent természete szerint és megmagyarázva amint van.
  • A többi ember azonban észre sem veszi. Amit ébren tesz ugyanúgy, amint elfelejti, amit alva.
  • Az ébren lévőknek egy és közös a világuk, az alvóknak pedig mindegyike külön világba lép. Közös java mindenkinek a gondolkozás. Ezért ahhoz kell igazodni, ami közös. De bár a Logosz közös, úgy él a sok ember, mintha külön gondolkozása volna.
  • Nem kell alvók módjára tenni és beszélni.
  • Amivel legfolytonosabban érintkeznek, a Logosszal, azzal meghasonlásban vannak, és amibe naponta belebotlanak, az nekik mintha idegen lenne.
  • Az embereknek rossz tanújuk a fülük és a szemük, ha barbár lelkük van.
  • Tenger: a legtisztább és a legmocskosabb víz; a halaknak iható és életben tartó, az embereknek ihatatlan és pusztító.
  • Az út fölfelé és lefelé egy és ugyanaz. (fr. 60, Hüppolütosz ref. IX 10, 4)
  • És azonos bennünk az élő és a holt, meg az éber és az alvó, meg az ifjú és az öreg: mert ezek átváltozva azok, és azok átváltozva ezek.
  • Az egybefogottak egészek és nem egészek: összetartó és széttartó, összehangolt és összehangolatlan, az összes egy és az egy összes.
  • A láthatatlan összeköttetés a láthatónál erősebb.
  • A dolgok természete rejtőzködni szokott.
  • A háború mindennek atyja, mindennek királya, és egyeseket isteneknek tüntetett fel, másokat embereknek, egyeseket szolgákká tett, másokat szabadokká. fr. 53 = Hippolütosz ref. IX 9, 4)
  • Az ugyanazon folyamokba lépőkhöz más és más vizek áradnak ... szétszór és összegyűjt ... összetevődik és hátrahagy ..közeledik és távolodik. (fr. 12 és fr. 91)
  • Ezt a világrendet nem az istenek vagy az emberek valamelyike alkotta, hanem mindig volt, van és lesz: örökké élő tűz, föllobban mértékre és kialszik mértékre.
  • Ha boldogság volna a test gyönyörűségeiben, az ökröket mondanánk boldognak, mikor borsót találnak, hogy egyenek.
  • A sokféle tudás nem tanít meg arra, hogy az embernek esze legyen.
  • Az ellentétesre csiszolt illik össze, és az ellenkezőkből a legszebb illeszkedés és minden a viszály által jön létre.
  • Halál mind, amennyit ébren látunk, és mind, amennyit alva: álom.
  • Harcban megölteket az istenek tisztelik és az emberek. Nagyobb halálrésszel ugyanis nagyobb osztályrész jut sorsul.
  • Nem értik meg, mint van az, ami ellenkezik, önmagával mégis összhangban: visszacsapó illeszkedés, mint íjé és lanté.
  • Indulat ellen harcolni nehéz, mert amit akar, a lélek árán veszi meg.
  • A tűznek is ellenértéke minden, és a tűz mindennek az ellenértéke, ahogy az aranyé a vagyon és a vagyoné az arany.
  • A kábák, ha hallottak is valamit, olyanok, mint a süketek. A közmondás szerint: jelen is távol vannak.
  • Mindennap megszűnik valami, amiért az ember szomorkodik. De mindennap születik valami, amiért érdemes élni.
  • A szamaraknak kedvesebb a szecska az aranynál, az embereknek az arany a szecskánál. (fr. 9)

Külső hivatkozások[szerkesztés]

A Wikipédiában további adatok találhatóak
Hérakleitosz témában.