Ho Si Minh

A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből.
Ho Si Minh

Portréja 1956-ból
Lásd még
Wikipedia-logo.png Szócikk a Wikipédián
Commons-logo.svg Médiaállományok a Wikimedia Commonsban

Ho Si Minh (vietnamiul Hồ Chí Minh, han karakterekkel 胡志明, jelentése: „a felvilágosult”), eredeti nevén Nguyễn Sinh Cung (1890. május 19. – 1969. szeptember 2.) 1954-től 1969-ig Észak-Vietnam elnöke és miniszterelnöke volt.

Idézetei[szerkesztés]

  • Semmi sem értékesebb a függetlenségnél és a szabadságnál.


  • Megölhetitek tíz emberemet minden egyes halott katonátokért, de még akkor is ti fogtok veszíteni és én fogok nyerni." (a Franciaország és az Egyesült Államok elleni háborúról)


  • Jobb mindent feláldozni, mint szolgaságban élni.


  • Ha a tigris kitartóan küzd az elefánttal, az elefánt végül meghal a kimerültségtől. (a vietnami háborúra utalva)


  • A (Lenin tézisei a nemzeti és gyarmati kérdésekről című) műben voltak olyan politikai kifejezések, amiket nehéz volt megérteni. De újra és újra elolvasva őket végül sikerült megfognom a lényegét. Micsoda érzelmet, lelkesedést, felvilágosultságot és magabiztosságot sugároztak! Örömömben könnyekre fakadtam. Egyedül ülve a szobámban szinte kiáltottam volna, mintha tömegekhez szólnék: Kedves honfitársaim! Erre van szükségünk, ez az út a szabadság felé! Azóta (az 1920-as évek óta) teljes bizalommal viseltettem Lenin iránt.


  • Ami a gazdasági oldalt illeti, továbbra is sújt titeket a népszerűtlen és nagy terhet jelentő fejadó, a teherhordás, az élelmiszeradó, a mérgező alkohol és ópium erőltetett fogyasztása változatlanul jellemző Indokínában, az éjszakai őrségadás Algériában, mert jól kell vigyázni a kolonialista cápák javaira.

-A gyarmatközi szövetség valamennyi gyarmat őslakossága uniójának manifesztuma (1921)


  • Egyenlő munka mellett erőfeszítéseiteket alacsonyabb bérrel fizetik meg, mint európai társaitokét. Egyszóval eget és földet ígérnek nektek. És rá kell jönnötök, hogy minden hazugság volt. Mit kell tennetek felszabadulásotok érdekében? Marx Károly tézisét alkalmazva azt mondjuk nektek, hogy felszabadulásotok csak saját erőfeszítéseitek eredménye lehet.

-A gyarmatközi szövetség valamennyi gyarmat őslakossága uniójának manifesztuma (1921)


  • Mint Önök is tudják, immár fél évszázada annak, hogy a francia kapitalizmus betette a lábát Indokínába; a bajonettek vasával és a kapitalizmus nevében kényszerített bennünket meghódolásra. Azóta gyalázatosan elnyomják és kizsákmányolják népünket, sőt ezen túlmenően is iszonyatos kínzásoknak vetik alá és megmérgezik a nép fiait. (Hangsúlyozni akarom, hogy megmérgezik: ópiummal, alkohollal, stb.) E néhány perc alatt lehetetlen felsorolnom a tőke banditái által Indokínában elkövetett összes kegyetlenséget.

-A tours-i kongresszuson elmondott beszéd 1920. december


  • Így tehát összesen 320.657.000 lakosú, 11.552.600 négyzetkilométer területű ország a gyarmatok 55.637.600 négyzetkilométer területének 560.193.000 lakosát zsákmányolja ki. A gyarmatok összterülete ötszöröse az anyaországokénak, s azok lakossága csak a gyarmati lakosság háromötödét teszi ki.

-Felszólalás a Kommunista Internacionálé V. kongresszusán 1924


  • Egy volt francia képviselő kiutaltatott magának egy ásványi lelőhelyekben gazdag, 1125 hektáros birtokot, melynek értéke 10 millió frank és évi 4 milliót jövedelmez. Az őslakók számára, akik e lelőhelyek igazi birtokosai lennének, egy hektár csak évi 1 frankot hoz.

-Felszólalás a Kommunista Internacionálé V. kongresszusán 1924


  • Franciaország gyarmati politikája a köztulajdont a magántulajdonnal helyettesítette. Felszámolta a kis magántulajdont is a nagybirtok érdekében. A gyarmatok parasztjaitól több mint 5 millió hektárt vett el, mégpedig a legjobb földeket.

-Felszólalás a Kommunista Internacionálé V. kongresszusán 1924


  • Az ezeken a gyarmatokon osztozó közel negyven társaság rátette a kezét az összes erőforrásra: a földekre, a természeti kincsekre, még az őslakók életére is. Ez utóbbiaknak már ahhoz sincs joguk, hogy maguknak dolgozzanak, és ha akarják, ha nem, a társaságoknak kényszerülnek dolgozni, mindig nekik és csakis nekik. Semmitől sem riadnak vissza e társaságok, hogy ne kelljen fizetniük a munkaerőért. Kisajátítják a földeket, s csak azoknak juttatnak belőlük kisebb parcellákat, akik elfogadják az általuk szabott munkafeltételeket. Következésképpen az új rend rendkívül alultáplált rabszolgái között tombolnak a legkülönfélébb betegségek, a halálozási arány, különösen a gyermekhalandóság, rettenetes méreteket ölt.

-Felszólalás a Kommunista Internacionálé V. kongresszusán 1924


  • A kifosztás, kirablás, mészárlás és rombolás ugyanilyen rendszere dühöng az afrikai, olasz, spanyol, angol és portugál birtokokon. Belga-Kongó 1891-es 25 milliós lakossága 1911-re 8,5 millióra zuhant. Az afrikai német gyarmatokon teljesen eltűntek a hererok és kamardok, 80000-et a német uralom idején pusztítottak el, 15000-et pedig az 1914-es „pacifikáció” alatt. Francia Kongó 1894-ben még 20000 bennszülöttjéből 1911-re csak 9700 maradt. Az egyik tartománynak 1910-ben 10000 lakosa volt, 8 évvel később mindössze 1080. Egy másik tartományban 40000 feketéből 2 év leforgása alatt 20000-et mészároltak le, és a következő hónapban 6000-et öltek vagy sebesítettek meg.

-Felszólalás a Kommunista Internacionálé V. kongresszusán 1924


  • Ki fog törni a második világháború.

-1930. február 18.


  • Csak egyetlen tanácsot szeretnék nektek adni: ami a francia foglyokat illeti, ébernek kell lennünk és alaposan őriznünk kell őket, mégis az a helyes, ha méltányosan bánunk velük. Fontos, hogy az egész világ és mindenekelőtt a francia nép tudja: csak a függetlenségünket és a szabadságot akarjuk, nem gyűlölet és bosszúszomj vezérel bennünket. Cselekedjünk oly módon, hogy megtudja az egész világ: civilizáltabb nép vagyunk, mint az agresszorok, akik gyilkolnak, hogy meghódítsák országunkat.

-Dél-Vietnámi honfitársaimhoz 1945. szeptember 26.


  • Ennek az évnek az első hónapjaiban észak-vietnámi honfitársaink közül több mint kétmillióan haltak éhen a francia gyarmatosítók barbár politikája következtében, akik elvették a rizst beszolgáltatásként, akik a jutatermesztést erőltették.

-Felhívás az éhínség elleni harcra 1945


  • A népünket kormányzó francia gyarmatosítók haladásellenes politikát folytattak: korlátozták az iskolák számát, nem akarták, hogy képezzük magunkat, hogy könnyebben becsaphassanak és kizsákmányolhassanak bennünket. A vietnámiak 95%-a nem járhatott iskolába: vagyis csaknem egész népességünk írástudatlan volt.

-Az írástudatlanság ellen 1945. október


  • A francia gyarmatosítók jelenleg kénytelenek nyíltan bevallani, hogy fogytán az erejük és nem képesek a háborút amerikai segítség nélkül folytatni. Segítséget kérnek az Egyesült Államoktól, s közben attól félnek, hogy az amerikaiak éppúgy kiszorítják őket Indokínából, ahogy néhány éve a japánok tették. Amióta a háború megindult, az amerikaiak minden eszközzel segítik a franciákat. de most újabb lépést is tettek: közvetlenül is beavatkoznak Vietnámban.

-Az augusztusi forradalom 5. évfordulója és a nemzeti ünnep alkalmából mondott beszéd 1950. szeptember 2.


  • Országunkat 80 év alatt teljesen kiszipolyozták a francia, majd a japán imperialisták, emiatt gazdaságunk szegény és elmaradott. Ma viszont, hogy diadalra vihessük az ellenállást és sikerrel folytathassuk a nemzeti újjáépítést, stabil gazdaságra van szükségünk. A gazdasági újjáépítéshez pénzügyi alapok és természetes erőforrások kellenek. A kapitalista országok három eszközt alkalmaznak ennek megszerzésére: külföldi kölcsönt vesznek fel, kirabolják a gyarmatokat, kizsákmányolják a parasztokat és a munkásokat.

-Takarékosság és harc a hivatali hatalommal való visszaélés, a pazarlás és a bürokrácia ellen 1952


  • A békét helyreállító genfi megállapodások elismerték Vietnám függetlenségét, szuverenitását, egységét és területi integritását, s kikötötték, hogy az ország egyesítése érdekében 1956 júniusában általános , szabad választásokat kell tartani. De mivel örökössé akarják tenni országunk kettéosztottságát, az amerikaiak és a déli országrész amerikabarát államapparátusa mindent megtettek az általános választások megtartásának akadályozására.

-Üzenet a nemzethez 1956. július 6.


  • Az amerikai imperialisták fokozzák háborújukat az ország déli része ellen. Ottani honfitársainkat ezernyi szenvedés sújtja az amerikaiak és Diem barbár uralma alatt. Nem múlik el nap, hogy e szörnyetegek ne zaklatnák razziákkal, ne pusztítanák terrorcselekményekkel, tömegmészárlással a lakosságot, ne gyújtanának fel falvakat, ne szórnának mérgeket a megművelt földekre, ne hurcolnák el honfitársainkat koncentrációs táborokba, ezekbe a „stratégiai falvak”-nak elkeresztelt pokolbugyrokba.

-Beszéd a nemzetgyűlés VI. ülésszakán 1963. május 8.


  • Kennedy elnök bizonyára jól ismeri a történelmet. Nos, a történelem azt bizonyítja, hogy ha egy nép egységesen lép fel függetlensége és szabadsága visszaszerzése érdekében (ahogy az elnök ősei tették valaha és ahogy most Dél-Vietnám lakossága teszi), minden bizonnyal sikert ér el.

-Beszéd a nemzetgyűlés VI. ülésszakán 1963. május 8.


  • Az élelmiszer-termelés 1939-hez viszonyítva 100%-kal növekedett, az állatállomány csaknem megkétszereződött; az ipari növények termelése hétszeresére nőtt. Észak-Vietnámnak ma 1000 gyára van (ezekből 217 nagyüzem), szemben az 1954-es 41-gyel (ezekből 20 volt nagyüzem). Gazdaságunk lényegileg független, biztosan fejlődő nemzetgazdasággá lett. A francia uralom alatt a lakosság 95%-a írástudatlan volt – ma a lakosság 95%-a tud írni és olvasni. A békekötést követő időhöz képest az iskolások száma általában három és félszeresére, az egyetemi hallgatóké és szakiskolákban tanulóké huszonötszörösére emelkedett.

-A rendkívüli politikai konferencián tartott beszámoló 1964. március 27.


  • A legutóbbi időben a hazánkra rátörő amerikai agresszorok egy, az eddiginél is veszélyesebb, súlyosabb lépést követtek el: légitámadásokat kezdtek Hanoi és Haiphong külvárosai ellen. Nem más ez, mit kétségbeesésük jele, a halálra sebzett vadállat őrjöngése.

-Felhívás a nemzethez 1966. július 17.


  • Abban az élethalálharcban, ahol az egyik oldalon a munkásosztály, a világ dolgozói és elnyomott népei, a másikon az imperialisták és hazaáruló lakájaik, a feudális földbirtokosok és reakciós burzsoák állnak, a különböző országok népeinek radikális forradalmi szellemről kell tanúbizonyságot tenniük, magasra emelve a forradalmi hősiesség zászlaját, elszántan, a végsőkig kell harcolnunk, nem riadva vissza a nemzeti függetlenségért és a szocializmusért hozandó semmiféle megpróbáltatástól, áldozattól.

-A Nagy Októberi Szocialista Forradalom megnyitotta a népek felszabadulásának útját 1967. október 28.


  • Nixon elnök, az amerikai nép érdekeit elárulva, továbbra is folytatja az országunk déli része elleni agressziót, fokozza a B-52-es bombázók támadásait és mérgező vegyi anyagok szórását, bombaesőt küld falvainkra és városainkra, lemészároltatja honfitársainkat, s újabb, hallatlanul barbár bűnök további sorozatait követi el.

Az 1969. július 20-i felhívás


  • Utolsó kívánságom az, hogy egész pártunk, egész népünk fogjon szorosan össze és tegyen meg mindent egy békés, egyesült, független, demokratikus és virágzó Vietnám felépítéséért, méltóképpen járuljon hozzá a világforradalomhoz.

-Végrendelet 1969. május 10.


[Kategória:Politikusok]]