Hofi Géza
Megjelenés
Hofi Géza (születési neve: Hoffmann Géza) (Budapest, 1936. július 2. – Budapest, 2002. április 10.); magyar színész, humorista, előadóművész.
Idézetek
[szerkesztés]- [forrás?]
- – A lét határozza meg a tudatot. Ha megisszuk a lét, a tudat elszáll...
- – A temetőre az van kiírva: FELTÁMADUNK!
- – Akkó má' jobb a kocsma, me' oda meg az, hogy SOSE HALUNK MEG.
- – Művész úr, régen láttam!
- – Ja, régen én is.
- Anyósom fekszik az ágyon:
- – ...Jaaaaj. ...Meghalok... Egy pók mászik a plafonon...
- – Anyuka! Egyszerre csak egy dologgal tessék foglalkozni!
- Szójapörkölt, szójakolbász, szójafasírt, szólj a nővérkének, hogy befostam!
- Amerikás magyarok:
- - Most jöttünk Losziból, autónk is van, Wagon Station Camping Car.
- – What is this kerek?
- – Zsömle, te barom!
- Aztán jött a roham ám...
- Mentem is az ágy alá.
- Találkoztam két kacsával...
- Az egyik kacsa az volt hogy jól élünk, ...aztán tele lett az is...
- Tudod miből készül az ópium?
- Azaz! Mákból.
- És nálunk tudod miből készül? Dumákból.
- - Józsi bácsi, a disznó mennyit fog fialni?!
- - Mennyi a terv, elvtárs?
- - 14!
- - Ezt megmondták a disznónak is? Azé’ jobb, ha maga beszél vele, mégiscsak egy szinten vannak...
- Malac jön ki a disznóból, disznó pedig a kocsmából.
- ...ott ültek velem szemben Cenzék... Cenzné, meg az ura... Az, a Cenzúra. Hát Te! Dicsértek, hogy: Géza, remek! És milyen közéleti, meg kitűnő, meg politikus, hát amit tegnap is mondtál, azt többet ne mondd!
- Honnan tudod, hogy egy politikus hazudik?
- Hát onnan, hogy mozog a szája
- Sam-sem, sam-sem, nincs egy vasam sem!
- Én vagyok a Magyar Népgazdaság. Azért vagyok felakasztva, mert így legalább úgy látszik, mintha állnék.
- Elvtársak, hol áll a hanyatló Nyugat?
- A szakadék szélén, elvtársak!
- És hol tartunk mi?
- Mi természetesen egy lépéssel előtte járunk!
- Azért tudod, nagy francok vagyunk mi is... egy haldoklótól kölcsönkérni?
- Anyós: - Adok még majd hatvan ezret, ha megmurdelek!
- - Hát gyerünk már anyukám, most kell a pénz! Később a Reagen is ad!
- Képzeld el, előbb próbából fölakasztottam magam. Hát, valahova kötődni kell, tudod hogy van...
- Felakasztva himbálództam, mert kurva huzat volt tudod, elütöttem a tizenkettőt, ...meg a professzor urat – há’ mé’ mászkál arra, nem?
- Nyakamba tábla is, ki volt írva: “Lengő teher alá ne állj!” – Aztán képzeld el, ott himbálództam, aszongya a professzor úr nekem, aszongya: “Mi van, nyolcaska? Száradunk-száradunk?” – “Az Isten fölvitte a dolgomat” - mondom neki.
- Nehogy megzavarjon valamelyikőtöket, amin lógtam, az nem kötél. Ez az állami támogatás...
- A dolgozó akkor jár jól, ha a cserépkályhába bevezeti az áramot! Mert a dolgozó járjon jól! Nálunk ez szempont. Szóval, dolgozó elhitte (ezt is), bevezette a cserépkályhába az áramot, szépen kézenfogva, amint bevezette, puff neki, rögtön felemelték az árát. Szegény nem vette észre, ez nem cserépkályha, ez kelepce!
- Jaj! De magasan vagyok! Csak nem ez az életszínvonal?!
- Az életszínvonal olyan mint a léghajó. Ha azt akarod, hogy emelkedjen, ki kell belőle dobálni mindent, és amikor a legmagasabban vagy, akkor jössz rá hogy nem maradt semmid. Többit számold ki!
- - Kérek 1 kiló fejhúst!
- - Nincs.
- - Hát akkor, 1,5 kiló pörköltnek valót!
- - Nincs.
- - Hát akkor, 1 kiló pacalt!
- - Nincs.
- - Hát akkor, 40 deka sonkát!
- - Nincs.
- - Hát akkor, 2 kiló oldalast!
- - Nincs.
- - Hát akkor, 1 kiló lábszárt!
- - Nincs.
- Főnök kiszól a raktárból:
- - Józsi! Ki az aki ennyire válogat?
- Hát, szélvédettnek szélvédett, de megmarad a büdös is... (A Tiszta Őrültek Háza jelenetben megkérdezi Árpád vezért, miért a Kárpát–medencébe telepedett le a Honfoglaláskor.)
- Ha a diliházban valaki valamit el akar rontani, ahhoz pecsétes diliflepni kell. Ellenben mindehhez kint az életben elég egy vezető beosztás íróasztallal.
- Anyós: Géza, hallod, ez a nyüves Kossuth rádió mit mondott, hogy a harangok Rómába mentek. Géza, mi van itt? Rendszerváltozás, Géza? Nem lesz ebből baj, ha visszajönnek a kommunisták?
- Mama! Ha ébren van, ne álmodjon, az Istenit neki! Ez itt a hírek, nem pedig a kívánságműsor!
- Mama, képzelje, jogállamban fogunk élni!
- Anyós: - Jaj már megint költözünk??
- Olyan mérgesen miért nézel rám, mi van?
- Egyébként haragudj arra, aki kinevezett!
- Az elvtárs érzékeny, nézz oda!
- Drága elvtársnők, drága elvtársak! Drága minden.
- Az elvtársak kedveskednek az egyháznak. ...hátha odaadja a perselyt.
- Hidd el nekem, itt hármat foghatsz:
- A Kossuthot, a Szabad Európát meg a pofádat.
- Gyereked lábán mikor lesz új cipő:
- Majd ha a tanácselnök fia rálép.
- Nyugodj meg, annak lesz!
- Az már tud lopni - csalni - hazudni
- De ilyen, ami most van! Te, mi ez a pánik?
- Minden TV híradó, minden újság, kinyitom, meghallgatom: Na, ma ki lopott?
- Hát ilyet!
- Nem kell ennyire sietni gyerekek! Hát azért marad abban, marad még!
- Tudod ezek miért lopnak?: Hagyománytiszteletből.
- Mi az: 30 kiló és legel?
- Januártól Te!
- Magyarországra miért jön a pápa?
- Feladja az utolsó kenetet.
- Az országnak nem most lett rossz!
- Neeem.
- Most vették észre!!!
- Én nem találom a helyem ebbe’ a profitorientált világba'. Az van most. Az van, hogy pénzért mindent. Hát pénzért én is, ne viccelj. Szopok, nyalok, gombot varrok.
- Ide még a begyűrüzés is begyűrüzik.
- A rohadt NATO anyjukat, tudod?! Azoknál most rossz és nálunk meg azért nem jó!
- Amikor a kapitalistáknak jó volt, az miért nem tudott begyűrűzni?
- Figyeld meg, ez a kapitalizmus megdöglik és elássák, lenn is jobban fog élni, mint mi itt fönt. S amikor éjfélkor szellemjárás lesz, hogy húúú, akkor nem ő jön föl kísérteni, hanem mi megyünk le enni...
- Én vagyok a magyar szocializmus!
- Mi van, Gizi, szebbet vártál?
- Aranyapám, ez van!
- Apukád partizán volt?
- Nem, de már intézik.
- Tudom ám, az MSZP–nek miért szegfű a jelképe!
- Mert a szeghez kalapács kell, a fűhöz meg sarló!
- Ezekhez képest a ház nélküli csiga gerincoszlop...
- Etessétek anyátokat!
- Isten, Haza, Család! = az Isten se megy haza, amíg otthon van a család...
- A fociban a lényeg, hogy amikor megkapod a labdát, baromi gyorsan olyannak kell passzolni, akinek a meze ugyanolyan színű, mint a tied! Ja, és futni kell. A vízilabdában ezt már megoldották, aki nem úszik, megfullad.
- Szomorú, hogy a szurkolók lesüllyedtek a labdarúgás színvonalára.
- A fiúkat egy dolog zavarja a pályán, az a labda!
- Te, 'sti a feleségeddel hogyan csináljátok? Te vagy felül? – Nem, úgy tériszonyom van. – S'allú'? – Úgy meg fulladok. – S'ódarrú'? – Úgy meg nem látom a tévét.
- Te képzeld, a feleségem krumplipürét akart csinálni a rántott húshoz, de amikor kiment a kamrába krumpliért, összeesett, és meghalt. – S'te, mit csináltál? – Há' rizst.
- Ezt én nem értem. Fogták, oszt puff, kirúgták a Postabank egész elnökségét. Orbán Viktor jött, menedzs–ment.
- Mi a különbség Isten és Orbán Viktor között? Isten nem akar Orbán Viktor lenni!
- A királyjelölt állítólag beosont esténként a Parlamentbe... Reggel láttam egy tévéadásban, ilyen volt a haja... fölpróbálta, ez biztos! A szívverésem megállt, amikor bemondta az egyik híradó, hogy elképzelhető, hogy be fog fagyni a Duna!
- Én se vagyok nyugodt. Itt jár a pofám, gondold el, a rohadt kommunizmust megúsztam, aztán majd most a polgári demokrácia visz el!
- Figyelj, haver! Kis focistám! Szerinted az új stadiontól megjavul a foci? Öhöm. Ha Mari néni szarul főz és adok neki Zepter edényhalmazt, attól finomabb lesz benne, ami szar?
- Nyugdíjas – álmában! – előveszi a hűtőből a töltött káposztát. Előveszi a gyufát, de az utolsó gyufaszál leesik a földre. Nagy nehezen lehajol érte, de ahogy felegyenesedik, beveri a fejét a szekrénybe. Felriad: a francba, ettem volna meg hidegen!...
- Tee figyelj, a te feleséged hogy szeretkezik? – Van, aki dicséri, van aki nem...
- Hé! Te! Nem ismersz meg? – Nem. Há ne mond má! Há nem mondtam. Mér, te ki vagy? – Hát nem emlékszel? – Nem. – Hát együtt lőttük a pártházat! – Mikor? Melyiket? – Há' mikor melyiket!
- Ez itt a halló fiúk, halló lányok. Szeretettel köszöntök minden halló fiút és ló lányt! ...izé halló lányt.
- Super channel, Sky channel, felejtsen el, kész!
- Csatorna?! Kanális! A csatornában nincs ennyi sz*r. (Véleménye az 1997–ben indult két országos kereskedelmi televízióról.)
- - Megismer?
- Mire az eladó: – Nem.
- - Én vagyok a vevő!
- Mindig csak az a hülye bevásárlás, mi? Kenyeret milyet vettél, szárazat? Az a jó, az már kész van.
- Ez az új magyar üdítőital lett ez a – nem a Pepsi, dehogy –, a Deit. De itt meg köll innom, ha akarom, ha nem!
- Magyarországon az egy főre jutó bunkók száma: kettő.
- Büszkén jelenthetem, Magyarországon analfabéta nincs! ...Összeírva.
- A korrupció az, amiből mi kimaradunk.
- Lenin engem már színesben álmodott. Mert mint tudjuk, az álom színes... a felkelés előtt.
- Mindennek van határa, kivéve az emberi hülyeségnek és a Szovjetuniónak.
- A világon az emberi ész van a legjobban szétosztva. Mindenki meg van győződve róla, hogy neki egy kicsivel több jutott.
- Az élet olyan, mint a motor. Be kell rúgni, másként nem megy.
- A háború után éjszakánként a falakra meszeltük: "Le az árdrágítókkal!" – Az a problémám, hogy maradt egy vödör mész.
- Ha annak idején a nagyanyám nekiállt volna Úr napjára kiöltözve az udvar közepén, nyílt lángon hurkát sütni, na...! Nagyapám a vasvellával úgy megkergeti, hogy én most nem vagyok itt, az hétszentség!
- Én elszabtam,
- te elszabtad,
- ő elszabta,
- mi elszabtuk;
- ha elszabtuk,
- hát elszabtuk,
- utólag már szabhatjuk
- (szab–tara–raram... –hatjuk!).
- Kell egy kis áramszünet
- Időnként mindenkinek,
- És aztán megint mehet
- Minden tovább.
- ...a barát olyan, mint az esőkabát az előszobában. Amikor nincs szükség rá, „csendesen" meglapul a polcon, de amikor esik, a sötétben is megtalálom, hiszen OTT VAN!
- Anyós: Te, Géza!? Mi durrant, az Izaura?
- Fogadni mernék, ha a Videoton rakétákat gyártana, azon lehetne fogni a cseh 2–t! Az se kisebb csapás, hidd el!
- Most jut eszembe – nem is kell hajtani. Annyira a lejtőn megyünk. Nem, nem csak én megyek a lejtőn, hanem a csomagtartó, a váz, a kerék, a kormány – az meg így keresztben van tudod...
- Mit ad Isten, illetve... hogy – hogy nem, elvtársak! Ez is maradhat? De bátor vagy, jól van! Ha visznek, akkor majd jössz, jó?! Majd kérdik otthon, hogy: Na, milyen volt a műsor? Hát, hosszú tárgyalás lesz...
- - Hogy történt? - kérdezi a rendőr:
- - Elvesztettem az R–Go´s lemezemet, meg Anyámnak az Ergós üvegit. Otthon mindenem megvan, van hi–fi tornyom meg videóm, izgalomra vágytam.
- Na pubi! Ha legközelebb is izgalomra vágysz, ott van mindjárt a jobb kezed. Nem mondom babra munka... Aztán jön a bal alsó madárfogás, és a végén nem kell szakítani.
- A másik meg egy közművelt barom volt, azt mondja:
- – Az úgy, úgy volt, hogy a pénzzel a raboló, a pénzzel elszáguldott egy Dacia-val.
- Puff, ezen bukott le. Mert mivel tudjuk, elvtársak, a Dacia, az sok mindent tud. Szétrohad, szétesik, összetörik, de speciel száguldani, azt nem.
- Te, figyelj, haver! Képzeld el, Magyarországon jobb lett az élet!
- Tényleg?
- Nem, de képzeld el!
- Veszelka, veszel kabátot?
- Vanyinya, vanyinya, vanyinyava ...?!
- – Brezsnyev elvtárs, ez egy szép meißeni porcelán
- Brezsnyev: Vanyinya, vanyinya, vanyinyava ...?!
- – Brezsnyev elvtárs, hát miért fordítja meg mindig?
- Brezsnyev: Keresem a tűt, amivel ki lehet tűzni.
- Bedobom a bánatom a Dunába, és a kedves szeretőmet utána,
- Megtelt már a tarisznya, kurva lettél, kurva lettél Mariska(x2)
- Azt kaptam én hozományba apámtól, esküvőnkön kilépett Ő a pártból
- Dörzsöli seggemet a nyereg, totózok, aztán mégse nyerek!(x2)
- Jó a képviselő fánk, jaj, de nagy lett a pofánk,
- Sírva vigad a magyar, éljen a Dunakanyar,
- ...
- Képzeld el, az idők szavára hallgatva, március 30-án a fürdőkádat televettem benzinnel.
- Ne vigyorogj, te is televetted! Emlékszem a kútnál, a sorban előttem álltál, ...egy óra múlva meg mögöttem...
- Na képzeld el, televettem a kádat benzinnel. Na az agyam, az mindjárt lelökte a szíjat, képzeld el, ott a kádban a benzin, gondold el. Jajj! Anyósom meg leengedte, azt hitte, öblítővíz!
- Hogy nem szakad rá a... Leengedi a benzint!!!
- Úgy sajnáltam, ...hogy nem gyújtott rá.
- Anyós: Te, Géza!? Tudod mi az ötvenegy és fél százalék? A tanácselnök meg az Anyja. Ö még fél.
- Leérünk a mentőautóhoz, anyósom utolért. A két mentős mindjárt elájult, mivel előtte nem találkoztak. Mit mondott a mama, figyelj:
- – Géza, személyazonossági nálad van, mert szokták kérni.
- – Hogy az Istenbe!
- De még nincs vége. Azt mondja erre:
- – Puszit nem adsz?
- Kész, puff! Kóma, kóma, a komaasszony is.
- Fekszem az ágyon, erre jön valami újságíró, hogy Hoffmann Géza színművész urat keresi, és már vagy hat kórházat végig járt, de sehol sem tudnak róla.
- Mellettem feküdt egy öreg bácsika. Megszólalt:
- - Úristen, már megint összeírják a zsidókat és már a H betűnél tartanak?
- Kérdezték anyósomtól, hogy:
- – Mi baja volt a Gézának?
- – Mint az Antall-kormánynak. Infarstruktúrája volt!
- Az Istenbe beszél már bele, mama!
- Kádárnak harmincöt évig nem sikerült megszerettetnie a szocializmust. Antallnak elegendő volt egyetlen év.
- Göncz Árpi bácsitól kaptam egy keresztet, a többit jövő hétre ígéri a labor...
- Díszmagyar. Amikor ünnepi alkalom van, ilyet kell felvenni, képviselő uraktól és miniszter uraktól láttam, gondold el. Parlament, be kell menni... illetve nem kell, de ő bemegy... ilyen kacagány vagy röhögény vagy mi van rajta.
- Azt mondja anyósom: "És amikor bent van, kint hagyja a lovát?"
- Szép temetés volt, nagyon szép. Sokan beszéltek. Minden beszéd végén taps volt. Hát temetés... Az a sok magánember, hú! Magánember, magántestőrökkel, állami kocsival...
- Följelentettek. Képzeld el! Ez ilyen ország lett most. Mintha a Gestapónak dolgoznának még mindig. Persze, már beleszoktunk ebbe. Följelentettek, hogy megsértettem Vitéz Kőbányai Horthy Miklós kegyele... jaj, de hülye vagyok, látod? Mer' mindig arra a rohadt sörre gondolok! Kőbányai, áh, kösz! Nagybányai! Az meg milyen szar sör lehet... Megsértettem Horthy úr kegyeleti jogát. Hagyjál már... Hát oda temetik, ahova akarják. Érdekel engem? Sőt, eltemethetik hetente háromszor-négyszer. Ez egy ilyen ország: az újratemetések nagyon mennek. Élni még nem engednek egyszer se, de újratemetni...
- Szép volt, és sokan voltak, sokan... Sokkal többen lettek volna, csak még nem érkeztek meg a Don-kanyarból...
- - Hát veled mi van, hogy vagy?
- - Miniszter lettem.
- - Miniszter?
- - Igen! Tengerészeti miniszter!
- - Tengerészeti? Hát te hülye vagy, nincs is tengerünk!
- - Géza, te vagy a hülye! Hát van népjóléti miniszter is!
- Kilencvenéves bácsika, tanyavilágból, mer' ugye Szeged környéke, tanyavilág, hát, onnan jönnek be a kuncsaftok legtöbben és ez a bácsi nem hagyta el a tanyát kilencven éven keresztül. Most el kellett, kész. Megműtik.
- - Ott a kacsa!
- - Nővérke, én pisálni akarok, nem tömni!"
- Most itt vannak az IFOR erők. Ez a "Tavaris, konyec" végre elmentek, erre most, jól van, itt az új segg.
- Super, wow, ooh! Te, a magyar ember ilyen: nem találja a helyét, ha nem szaros a szája. Hát, ez valami borzasztó!
- Te, a rendszerváltásnak tudod, mi a lényege? Régen abba a mocskos, telelökött rendszerbe mi volt? Szagyityesz. Most mi van? IFOR!
- - Be kéne törni a világpiacra!
- - Mivel, hülye? Pajszerrel?
- Felkészültünk a télre, de be kell valljuk, hóra nem számítottunk...
- Tudod mit csinálok, ha kijózanodom? Berúgok, képzeld el! Te-tervgazdálkodás a lényege az egésznek.
- Sovány, már megint röhögsz, te? Amire én elkezdek fogyni, te már rég emlékmű leszel, ha akarod tudni.
- Mire jó a kerekes kút?
- Oda lehet tolni, ahol víz van.
- Jaaaj! Na, meg a másik nagy találmány, amelyet bámulok. A járda itt, az Andrássy-n, meg a környéken, tele van verve cölöppel. Nagy ötlet, te, aaa! Hát, gondold el, bele van verve a cölöp. Hogy verje bele a cölöpöt oda, hogy az autó ne álljon fel. Hát, óriási! A kutyámat vittem, te, hát, csórikám, áááá... Így mentünk, nézd meg, így e...
- Oszd be, szívem, oszd be! Hát, ne félj, mire elértünk a sarokig, púder jött belőle már.
- Tésztafeszítő kisiparos. - Lángossütő.
- Megfordultam. (Velem az utca is.)
- - Hofi elvtárs! Aztán jól viselkedjen...
- Mondja már bunkókám. Csak így egymást közt. Ha szabad kérdeznem, miből telik magának akkora üres telekre, itt? (a feje tetejére mutat)
- ...kedvemet elvették a bunkók, úgyhogy... Jól hallotta, igen. Bunkót mondtam. Az egy szép, nagy magyar réteg. A franc egye meg őket! Annyian vannak már, mint a nyű! És egyszerűen a bunkóknál miért nincs létszámstop?! Hát nem? Hát még mennyi kell még belőlük?
- Én a bunkókat fel tudnám használni. Gondolják el: Kivinni őket árvízvédelemhez. Nem lapátolni, ne vicceljen már! Bunkót kivinni a gátra! Beleverni! Így egymás mellett állnának, így szépen! Ez lenne a nagy magyar fal. A Földet legalább kétszer körül érné, amennyi alapanyag van hozzá.
- Nem egy ilyen hülye palánta, tehát nem egy ilyen magyar tarka nagy barom. Nem. Jövőnk záloga. … Dögöljek meg, ha kiváltom.
- A tipikus tévénéző, a rossz értelemben vett tévénéző, leül a láda elé így, amerre világit arra ül. Aztán vagy tévéműsor, vagy villám, a franc tudja.
- Nyugodj meg, ha még egyszer lesz '56, az már 112.
- Ott van a Nagy Kínai fal .... Érdekes, a kis kínai az meg nem mindig fal.
- Az igazságból elveszett az "i".
- Te, ha nem lenne ilyen erős mezőgazdaságunk, olyan ipari ország lennénk, hogy arról koldulnánk.
- Hurrá! Levizsgázott Deutsch Tamás![1]
- Nem vagy hülye, csak nincsen szerencséd amikor gondolkozol.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Diploma után, érettségi előtt. MNO. 2003. július 9.