Immanuel Kant

A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből.
Immanuel Kant

Immanuel Kant (1724-1804) német filozófus

Idézetei[szerkesztés]

  • Annyi bizonyos, aki egyszer a kritikát megízlelte, örökre megundorodik minden dogmatikai fecsegéstől, mellyel azelőtt szükségből beérte, mert eszének szüksége volt valamire, s jobbat foglalkoztatására nem találhatott.
  • A lehető tapasztalat alaptételei … egyszersmind általános törvényei a természetnek, melyek a priori megismerhetők.
  • A tárgy magában mindig ismeretlen marad; de ha az értelmi fogalom a képzetek kapcsolatát, melyek róla az érzékiségnek adva vannak, egyetemes érvényességűvé teszi, akkor e viszony által a tárgy meghatároztatik, s az ítélet objektív.
  • A tiszta matematikai ismeret lényeges s minden más a priori ismerettől megkülönböztető jele az, hogy éppenséggel nem fogalmakból, hanem mindig csak a fogalmak szerkesztése útján jő létre.
  • Minden ítéletünk előbb puszta észrevevési ítélet; csak előttünk, azaz énünk előtt érvényes...
  • Az erkölcsi önismeret minden emberi bölcsesség kezdete.
  • ... természet a tapasztalat összes tárgyainak foglalata.
  • ... az érzékek dolga szemlélni. Az értelemé gondolkodni. Gondolkodni pedig nem egyéb, mint képzeteket egy tudatban egyesíteni.
  • ... érzéki világunk minden külső tárgyának szükségképp pontosan meg kell egyeznie a geometria tételeivel ...
  • ... a természet legfőbb törvényhozásának bennünk, azaz értelmünkben kell rejlenie...
  • Csak vidám szívvel vagyunk képesek gyönyörködni a jóban.
  • Az értelem (a priori) nem meríti törvényeit a természetből, hanem szabja neki.
  • Csak ami a szemléletben adatik, lehet nekünk tárgy.
  • A háború ... több rossz embert csinál, mint amennyit elpusztít.
  • Nem elegendő minden egyes ember akarata. Szükséges, hogy mindannyian összességükben akarjanak.
  • Csak a szerelmes férfi féltékeny, de a nők szerelem nélkül is azok.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Wikipedia-logo.png
A Wikipédiában további adatok találhatóak
Immanuel Kant témában.