John Keats
A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből.
| John Keats |
|---|
 |
|
|
 Szócikk a Wikipédián |
 Médiaállományok a Wikimedia Commonsban |
John Keats (London, 1795. október 31. – Róma, 1821. február 23.), a nagy angol romantikus költők egyike, a "Szépség Költője."
Idézetek tőle [szerkesztés]
- Semmi sem valódi, amíg ki nem próbáljuk - még egy szólás sem igazi szólás, ameddig saját életünk nem szolgáltat példát rá.
- Még jobban szeretlek azért, mert azt hiszem, csakis önmagamért kedveltél meg, s nem befolyásolt semmi más.
- Semmi sem világos, amíg az ember nem tapasztalja meg. Még egy közmondás sem közmondás, amíg életed nem példázza a bölcsességét.
- Édes a hallott dal, de mit a fül
meg sem hall, még szebb. - A Szép: igaz s az Igaz: szép! - sose
áhitsatok mást, nincs főbb bölcseség! - zeretnék hinni a halhatatlanságban...
Ha arra ítéltettem, hogy boldog legyek veled - a leghosszabb élet is rövid.
Bárcsak hinnék a halhatatlanságban - bárcsak örökké élhetnék veled! - A filozófiai alapigazságok csak akkor alapigazságok, ha szívverésünkben érezzük azokat: olvasunk nagyon szép dolgokat, de sohasem érezzük át teljességükben, míg magunk is meg nem jártuk a költő útját.
- Ha a költemény nem jön olyan természetesen, ahogy levél sarjad a fán, jobb, ha egyáltalán nem is jön létre.
