Károlyi Mihály

A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből.
Károlyi Mihály

Nagykárolyi gróf Károlyi Mihály (Budapest, 1875. – Vence, Franciaország, 1955. március 19.), politikus, miniszterelnök, az első magyar köztársasági elnök.

Idézetek

Forrás: Károly Mihály: Hit, illúziók nélkül. Budapest, 1977. (ISBN 9632707729, ISBN 963151224x)

„Bírálóim azt mondták rólam, nem vagyok következetes. Valóban nem voltam az elméleti meggyőződéseim és az ésszerűség szempontjából. De önmagamhoz hű és következetes voltam. Huszonnyolc évvel korábban ugyanez a morális felháborodás tett lázadóvá, és késztetett arra, hogy a haladó baloldal soraiba álljak. Ugyanez a felháborodás töltött el akkor is az igazságtalansággal szemben. […] Lehetetlenség volt továbbra is hazámban élni anélkül, hogy tiltakozni tudjak azoknak az erkölcsi elveknek a megsértése ellen, amelyeket a szocializmus alapjának, lényegének tartok. Mert a szocializmus nem csupán gazdasági kérdés, hanem etikai kérdés is. A kapitalista társadalom megszüntetése nem sokat ér, ha a helyébe nem egy magasabb rendű, igazságosabb és szabadabb rend kerül.”

„Most, hogy minden szenvedély kialudt már bennem, jól tudom, hogy végeredményben sohasem az valósul meg, az az abszolút valami, amire az ember törekedett, hanem valami ahhoz hasonló. A fiatalok és szenvedélyesek számára azonban nélkülözhetetlen a küzdelem és az illúzió. Az ember csak tévedésekből, csalódásokból, vesztett csatákból tanul, és csak így tudja mindig újrakezdeni a harcot. Hiszek abban, hogy az eszmék és a szemben álló társadalmi erők jelenlegi küzdelméből — HA MARAD RÁ IDŐ — új szintézis fog születni.”

„Most pedig, amikor már hetvenkilenc éves vagyok, és a földközi-tengeri Alpok hullámos hegyei között, egy kis faluban élek, és leghűségesebb társamon kívül már nagyon kevés barátom maradt — de ők csak annál kedvesebbek nekem —, készen állok arra, hogy szembenézzek azzal a még nagyobb és örökös magánnyal is, amelyből nincs visszatérés. Nem lennék őszinte, ha azt mondanám, hogy sajnálkozás nélkül megyek el.”

Róla írták

Jean és Jerôme Tharaud

Könyv: Amikor Izrael a király (Quand Israël est roi), Plon Kiadó, Párizs, 1921

"Károlyi gróf pártfogásával Budapesten egy nemzeti tanács szervezkedett, mely a rendes kormány helyét szándékozott elfoglalni. Ez a tanács titkos ülésen elhatározta, hogy el kell tenni láb alól azt az embert, aki egyedül volna képes ellenszegülni terveinek. Három tanácstagot - Kéri Pál és Fényes László zsidó újságírókat5 és Csernyák Imre kapitányt, ki katonaszökevény létére magát a katonai szovjetek elnökének nevezte ki - megbíztak azzal, hogy béreljenek gyilkosokat. Százezer korona segítségével össze is gyűjtöttek ezek egypár kétes exisztenciát: Pogány József zsidó újságírót, Dobó katonaszökevényt, Horváth-Szanovits szökevény tengerészt, Hüttner aktív tisztet, Gärtner ismeretlen foglalkozású zsidót és még néhány csirkefogót. Ezek azután csak a kedvező alkalmat lesték a cselekvésre."

Bégány Attila, a Jobbik politikusának beszéde

Forrás: [1]

"Véleményét kifejtve rámutatott: a gyilkosságra való felbujtó tevékenységet a Károlyi közvetlen környezetéhez tartozó: Kéri Pál, Friedrich István, Csernyák Imre és Fényes László szervezte. Október 31-én sötétedéskor a gyilkos banda - folytatta - a Károlyi párt főhadiszállásáról, az Astoriából indult két kocsival a Hermina úti Tisza rezidencia elé Kéri Pál irányításával. A magas rangú katonai ruhába öltözött merénylők az őröket elküldték. A gyilkosok nevei: Pogány József és Horváth-Sanovics Sándor, Dobó István, Sztanyovszky Tibor. Többen - Kéri, Csernyák és társai - az akció biztosításában vettek részt. A gyilkosságot követő napokban Horváth-Sanovics és Dobó Károlyi Mihály mellett teljesített testőrszolgálatot. Kifejtette, úgy tudja, a Károlyi kormány a gyilkosoknak több tízezer koronát (korona volt a pénzünk) fizetett ki állami kasszából és minden módon akadályozta a hatósági nyomozást.

Tormay Cécile

Könyv: Bújdosó könyv, Budapest, 1926

"A gyűlölet eredete mély volt és engesztelhetetlen, mert nem eszmei ellentétekből, hanem fizikai ellentétekből, Károlyi organizmusából sarjadt. A degenerált farkastorkú Károlyi Mihály, a gőgös, féktelenül hiú, romlott és tehetségtelen főúr nem tudta megbocsátani az ősnemesi származású Tiszának, hogy tehetséges, erős, tiszta és egészséges, hogy talpig férfi és hatalmas és uralkodó. A nyomorék irigy gyűlölete volt ez, az erővel, az egészséggel, a sikerrel szemben. És környezete, saját céljai érdekében, bánni tudott vele. Hozzá közel állók több nyilatkozatát ismételték meg előttem: Károlyi sohasem titkolta Tisza elleni gyűlöletét. Számtalanszor mondotta, hogy nem nyugszik addig, amíg el nem pusztította."

Zachar József

Könyv: Moravek Elek hadilevéltáros, bécsi kirendeltségvezető emlékezete: Kellő utód kiküldéséig nélkülözhetetlen Forrás: [2]

"Tisza és Károlyi között végig mély személyes ellentét is volt, és ennek nem Tisza magatartása volt az oka. Károlyi nem bírta elviselni Tisza politikusi nagyságát, állandó kisebbségi érzés gyötörte, párbajra is hívta, de a már idős Tisza mégis megsebesítette. A hatalomátvétel napjának zűrzavaros pillanatait kihasználva megölik Tiszát. Hogy ebben milyen szerepe lehetett Károlyinak, sohasem derült ki. A visszaemlékezéseiben igen szűkszavúan beszél erről. A gyilkosok sosem kerültek elő, de Korvin Ottó körében sejtették őket. De a gyilkosság nem személyes, hanem politikai motivációjú volt, Tisza talán képes lett volna megakadályozni Károlyi tervezett céljait." + "a puccsista Károlyi Mihály-féle kormányzat"

Julier Ferenc

Könyv: 1914-1918: A világháború magyar szemmel Forrás:[3]

"Az olasz front összeomlása után a magyar hadosztályok mintegy harmadrésze teljes rendben érkezett a magyar határra. Ha a forradalmi kormány ezeket szét nem kergeti, hanem némi pihentetés és megfelelő lelkesítés után, régi tábornokai vezetése alatt a határra küldi, azon az ellenség sehol sem jön át. A világháború után az ország még elegendő nyersanyaggal rendelkezett ahhoz, hogy tekintélyes védősereget tarthasson. Csak arra utalok, hogy a Károlyi-kormányzat több havi rombolása és területfeladása (tehát hadianyagvesztesége is) után a bolseviki uralom 1919 márciusa után, rövid idő alatt még 6 hadosztályra és 3 dandárra tagozott 110.000 főnyi haderőt tudott összeállítani, felszerelni, új ruhába öltöztetni és erős tüzérséggel felfegyverezni. Voltak repülőalakulásai és 30 és feles mozsarai. Ha ezt a szervezési munkát nemzeti alapon álló kormányzat 1918 novemberében végzi el, akkor Magyarország mindhárom ellenfelével szemben elegendő és jó haderőt tud állítani. Semmiesetre sem szorul mai szűk határai közé."

Horthy Miklós

Könyv: Emlékirataim, Európa Könyvkiadó - História folyóirat közös kiadása, Budapest, 1990

"Károlyi Mihály szerencsétlen jelenség, aki a saját társadalmi osztályával meghasonlott és szembefordult. Elkeseredett ifjúságát gátlástalan élvezetek évei követték. Ezek során életmódja kirívó ellentétben állott azokkal a radikális társadalmi követelésekkel, melyeket beszédeiben hangoztatott. Át nem gondolt reformokat követelt, s ezeknek Tisza ellenállt. Ez arra késztette a mérhetetlenül nagyravágyó Károlyit, hogy olyan körökben keressen követőket és támogatást, melyek dühös elvakultsággal törekedtek a rend és mindannak a lerombolására, ami a múlt nemes hagyományain épült és még fennállott; a háború befejezését pedig mindenáron erőszakolták. Károlyi így vált öreg uralkodónk halála után Magyarországon a gyorsan szaporodó defetisták vezérévé, és mint miniszterelnök készült tervei megvalósítására." (115. o.)

"Károlyi Mihály abból a célból, hogy Magyarország különválását Ausztriától tüntetően kidomborítsa, a hatalom átvétele után magyar részről külön fegyverszünet megkötését kívánta, noha Felső-Olaszországban már a monarchia összes csapatára nézve aláírták a fegyverszünetet*, s ez méghozzá Magyarország területi épségét nem érintette. Károlyinak ez a lépése végzetes lett számunkra." (116. o.)

Duray Miklós írása Trianon 85. évfordulója alkalmából

Cikk: Az elkerülhetetlennek látszó tragédia Forrás: [4]

"Károlyi és Kun Béla uralma a legitimnek látszó hazaárulás és nemzetárulás korszaka volt."

Krúdy Gyula

  • Könyv: Károlyi különös pályafutása

Forrás:[5]

  • Leírás a kápolnai földosztásról

Forrás: [6]

„A tömeg éljenez.

Sok éljenzés hallott valamikor Magyarországon, ahol nem fukarkodtak az éljennel a kortesek, ha némi haszonra volt kilátás. Jól megtanulták itt az éljenzést azok, aki abból éltek. De ez a tömeg, a szegény emberek serege volt. Ez tán soha nem éljenzett még, mert nem volt rá oka, sem pedig haszna belőle. Neki sohase mondtak a szónokok olyant, mint Károlyi. A legármányosabb hordópolitikus se merte azt ígérni a népnek, amit Károlyi most megvalósít...

Hogy emelkednek fel az arcok, a szívek, amikor Magyarország legnagyobb embere, Károlyi Mihály szól a néphez!

Történelmi csoda történt itt.

Magához tért a tetszhalott Magyarország!

Bibliai kép volt itt. Járni kezdtek a rokkantak, megszólaltak a némák, meggyógyultak a betegek, mint egykor Jézus áldására.

A tavasz napja pedig végtelenül ragyogott a kápolnai sík felett. Az elhagyott barázdák, a néma mezők, a varjújárta rétek ma élvezik az utolsó magányt. Holnap reggelre megérkeznek szerelmestársaik, az emberek, az új birtokosok, és már alig várják a türelmetlen munkáskezek az áldott munkát.

Ma még a Károlyi buzdító hangja szállja be a mezőket, de holnapra elkezdődik itt a legnagyobb áldás, az emberi munka. Egy felszabadult országnak az első kapavágása...”

Sigmund Freud naplóbejegyzése

„A magyaroknak sok okos grófjuk van, de pont a legbutábbat kellett elnökké választaniuk.”[7]

Szidiropulosz Archimédesz, történész

Milyen ember volt Károlyi Mihály? - elhangzott a Magyar Rádió Vasárnapi Újság c. műsorában[8] 2005. november 1-én:

"Vegyünk három embert: Kozma Miklós az egyik (egy csapattiszt), memoárja a következő jelzőket (tartalmazza), csak fölsorolok néhányat, ami rá jellemző, Károlyira: naivitás, ostobaság, könnyelműség, lelkiismeretlenség. Herczeg Ferenc, aki közismert írónk: az önhittség nála tudatlansággal párosult, a fegyelmezetlenség erkölcsi korlátokat nem ismerő jellemmel, és mániákusan csökönyös volt. De vegyünk egy harmadikat, aki az ő híve volt, gróf Batthyány Tivadar: ő azt mondta, befolyásolható, szélsőséges, kapkodó, tehetségtelen, ambiciózus, önismerethiánnyal küszködött, tehát nem ismerte saját képességeit, és végzetesen fanatikus volt."

Erdélyi Napló, IX. évfolyam, 40. (420.) szám (1999. október 5.)

Forrás: A történelmi igazság szolgálatában, Beszélgetés Varga Domokos és Lászlóffy Csaba történelemkönyvéről [9]

„Károlyi Mihály gróf felelőtlen, káros szereplése, a vörös terror, valamint a békebíróság elfogult döntése előtt az országba keleten és délen betörő román és szerb csapatok gyilkos rémtettei, Budapest önkényes román megszállása és a fosztogatás - csak néhány kérdés, amelyet a történészek eddig elhallgattak, és emiatt az anyaországban is nemzedékek sora nőtt fel szemellenzővel, tudatlanul.”

Pritz Pál, történész

Forrás: Gecse Géza: A magyar hazaárulások története a XIX.századtól napjainkig (Beszélgetés történészekkel) [10] (2001.január 24.)

„Én Károlyi Mihályt nem tartom árulónak. [...] Sokkal inkább azt a kérdést kell tisztázni, hogy az illető vajon helyesen, jól cselekedett, ügyes politikus volt-e? Világos, hogy Károlyi Mihály rossz politikus volt, de azzal az állítással, hogy ő áruló lett volna, hogy nem tudta négy hét alatt megnyerni azt a világháborút, amit korábban Magyarország négy évig nem tudott megnyerni, azt én méltánytalan kérdésfelvetésnek tartom.”

Jászi Oszkár

Forrás: [11]

„Az országnak csak Te lehetsz a vezére, ha egyszer öntudatra ébred, s lerázza magáról hóhérait és uzsorás piócáit. Őrizd meg tehát Magadat a jövőnek. Ez a Te legnagyobb kötelességed.”

1946. évi II. törvény, Károlyi Mihály érdemeinek törvénybeiktatásáról 1. §

Forrás: [12]

„Magyarország Nemzetgyűlése Károlyi Mihálynak, a Magyar Népköztársaság volt elnökének kimagasló érdemeit, amelyeket egy emberöltőt meghaladó államférfiúi működése során a magyar népnek az évszázados elnyomatástól való megszabadítása és földhözjuttatása, a magyar állam függetlenségének kivívása, a demokratikus államrendszer megvalósítása, a szabadság, az egyenlőség és az emberiesség örökérvényű eszméinek diadalra juttatása érdekében, félelmet és csüggedést nem ismerve, a számkivetés keserű éveiben is lankadatlan lelkesedéssel folytatott munkásságával szerzett: a magyar nép soha el nem múló hálájának kifejezéséül ezennel törvénybe iktatja.”

Hevesi népdal

Forrás: [13]

„Magyarország gyászban van,
Magyarország gyászban van,
Mert Károli távol van,
Messzi külországban van.

Tizennyolcban másképp vót,
mert Károli itthun vót,
mert Károli itthun vót,
szegényember apja vót.

A nagyurak vádolják,
ország baját rátolják.
Akármivel vádolják,
felosztotta Kápolnát,
a magáét hagyta ránk.

Jön még kutyára dér,
Lesz még szőlő, lágy kenyér.
Éhezel és fázol itt;
Haza hozzuk Károlit,
Haza hozzuk Károlit.”

Külső hivatkozások

Wikipedia-logo.png
A Wikipédiában további adatok találhatóak
Károlyi Mihály témában.