Mihai Eminescu
A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből.
Mihai Eminescu (1850. január 15. - 1889. június 15.), eredeti nevén Mihail Eminovici, a legismertebb román költő. Költészetét képalkotó erő és a költői formaművészet megújítása jellemzi. Életműve döntő hatással volt a modern román nyelv kialakulására, a költői nyelv fejlődésére. Írt széprózát, színműveket, a román sajtó egyik legkiemelkedőbb írója volt.
[szerkesztés] Versek
[szerkesztés] Csak egy vágyam maradt (Mai am un singur dor)
Csak egy vágyam maradt:
Halálomat érjem
Lágy esti fény alatt
A parti fövényen.
Álmom szelid legyen:
Erdő közel és ég,
Derüs csoda kékség
Nagyon távol tengeren.
Nem kell zene, bágyadt
Gyászpompa, ravatal,
Fonnátok fiatal
Gallyból puha ágyat.
És sírhelyem után
majd senki ne sirna,
A hervadt ősz csupán
S zörgő füve, szirma.
Míg forrásvíz csobog,
Egyhangú-mogorván
S fenyvesek ormán
Fehér holdfény lobog:
Hűs esti ködben
Kongna egy kolomp
S szent hulló hársfalomb
Suhogna fölöttem.
Nem lennék már sebes,
Világba zavart vad:
Az emlék fölkeres,
Beföd, betagargat.
Komor fenyőkön át
A hajnali csillag
Csillog, s ideballag,
Mint meghitt jóbarát.
Jajongnak az éjben
Zordon hullám dalok:
S én elporladok
Magányom ölében.