Szent-Györgyi Albert

A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből.
Szent-Györgyi Albert
GyorgyiNIH.jpg

c. 1948
Lásd még
Wikipedia-logo.png Szócikk a Wikipédián
Commons-logo.svg Médiaállományok a Wikimedia Commonsban

Szent-Györgyi Albert (Budapest, 1893. szeptember 16. - Woods Hall, Massachusetts, 1986. október 22.) magyar biokémikus, biológus.

Idézetek tőle[szerkesztés]

  • Kevés döntéssel tudjuk olyan közvetlenül befolyásolni az egészségünket, mint azzal, hogy milyen élelmiszereket választunk és fogyasztunk!
  • Ha én még egyszer 75 éves lehetnék!
    • 90. születésnapján
  • Történetemben van némi irónia: mialatt az életet kutattam, az élő szervezeteket ízeikre szedtem, de eközben kezeim között elsiklott az élet, és végül a molekuláknál meg az atomoknál kötöttem ki, ahol már nyoma sincs az életnek. Most öregkoromban megpróbálom újra összerakni azt, amit korábban rendkívül nagy gonddal szétdaraboltam.
  • Élet van, csak nem lehet az anyagtól elválasztani. Az élet az anyagnak egy sajátsága, szerkezetének következménye. Olyan, mint a mosolygás. Mosolygás is van, de nem választhatom le azt az ajaktól, és nem tarthatom egyik kezemben, és a másikban az ajkat, mert a mosolygás nem más, mint az ajak játéka.[1]
  • A könyvek azért vannak, hogy megtartsák magukban a tudást, mialatt mi a fejünket valami jobbra használjuk. Az ismeretek számára a könyv biztosabb otthont nyújt. Az én fejemben bármilyen könyvszagú ismeretnek a felezési ideje néhány hét. Így hát az ismereteket biztos megőrzésre a könyveknek, könyvtáraknak hagyom, és inkább horgászni megyek, néha halra, néha új ismeretekre.
  • Látni, amit mindenki lát, és gondolni, amit még senki sem gondolt.
  • A természet hatalmas, az ember parányi. Ezért aztán az ember léte attól függ, milyen kapcsolatot tud teremteni a természettel, mennyire érti meg, és hogyan használja fel erőit saját hasznára.
  • A holt tudás megfakítja a szellemet, megtölti a gyomrot anélkül, hogy táplálná a testet.
  • A tudós az az ember, aki miközben mászkál a világban, ugyanazt látja, mint bárki más; de miközben ugyanazt látja, olyan dolgok jutnak eszébe, mint előtte soha senkinek.
  • Az ember tevékenységét a boldogságkeresés uralja. A boldogság viszont lényegében beteljesülés, olyan állapot, amelyben minden igény, akár anyagi, akár szellemi, kielégítést nyer. Az öröm nem más, mint egy igény kielégítése, és nagy igények nélkül nagy örömök sem létezhetnek. A képességekkel együtt jár a képességek felhasználására való igény.

Róla mondták[szerkesztés]

  • Tudós volt és humanista, páratlan és feledhetetlen.
    • John T. Edsall amerikai biokémikus nekrológjában, aki a Harvard Egyetem professzoraként ismerte Szent-Györgyi Albertet; 1986. október 22.
  • Amikor 1941-ben a „hóbortos liberális”-nak tartott Szent-Györgyi Albert lett az immáron Horthy Miklós Tudományegyetem rektora, ideiglenesen (a Ferenc Józsefről elnevezett visszament Kolozsvárra), jó volt diáknak lenni Porlódon. A tudós, aki valósággal újra fölfedezte a paprikát..., és aki nadrágján egy fehér cérnával varrott sárga folttal, igen különös apacsként jelent meg egy diákbálon, igazán a „hallgatóság apja” volt, hite szerint. „Shakespeare-t úgy lehet a legjobban megérteni, ha eljátssza az ember”, mondogatta.

Források[szerkesztés]

  • Kassai Tibor: Szemenszedett bölcsességek, Calibra Kiadó, Budapest, 1997, ISBN 963564468X
  1. Szent-Györgyi Albert: Az élő állapot (Válogatott írások) Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1973.