Szent Ágoston

A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből.
Szent Ágoston (354-430)

Szent Ágoston, Augustinus, Aurelius Augustinus (Thagaste, Észak-Afrika, 354. november 13. - Hippo Regius, 430. augusztus 28.): hippói püspök, egyházatya, filozófus.

Idézetek[szerkesztés]

Vallomások (Confessiones)[szerkesztés]

  
Kérdeztem a földet és azt válaszolt: nem én vagyok. Hasonlóképpen vallott minden rajta megtalálható. Kérdeztem a tengert s a tenger zúgó mélységét, az élő, tekergő lényeket és azt felelték: nem vagyunk a te Istened, keresd őt felettünk.
Kérdeztem a kavargó szeleket és az egéssz levegőég minden lakójával együtt azt zúgta felém: csalódik Anaximenész, mi nem vagyunk az Isten
Kérdeztem az eget, a Napot, a Holdat, a csillagokat, valamennyi felelt: mi sem vagyunk az Istened akit keresel.
És kiáltottam a testem kapuit körülálló minden létezőnek: csupán annyit mondtak Istenemről, hogy nem ti vagytok ő. Beszéljetek róla tehát valamit. És erős szóval zúgták a fülembe: „Ő alkotott minket”.[1]
...
Magamhoz fordultam és magamnak beszéltem: ki vagy? És válaszoltam: ember. Íme, test és lélek állnak bennem szolgálatomra, egyik kivűl másik belül. Közülük melyikkel kell inkább keresnem Istent? Őt kutattam már testem segítségével a földtől az égig, ameddig kiröpíthettem követeimet, szemem sugarait.
Ámde alkalmasabb lesz belső emberem... A belső ember mindezt a külső szolgálatával ismerheti meg. Én, a belső ember ismerem meg mindezt, én, én, a lélek, a testi érzékszerveim révén.

X. könyv, 6. fejezet: Miképpen ismerjük meg teremtményeiből Istent?
Szent Ágoston

Kutattam mi a gonoszság, de nem találtam meg semmiféle állagát. A legfőbb valóságtól, tőled Istenem, az alacsonyabb dolgok fele fordult akarat visszás mivolta ez, mely "kihányja belső részeit"[2]

VII. könyv, 16 fejezet: Minden jó, de nem minden alkalmazkodik más egyébhez


Tehát mi az idő?
Ha senki nem kérdezi tőlem akkor tudom. Ha azonban kérdezőnek kell megmagyaráznom akkor nem tudom. Mégis nagy merészen állítom: tudom, ha semmi el nem múlnék, nem beszélhetnénk múlt időről, ha semmi nem következnék, nyomát sem lelnénk a jövő időnek és ha semmi nem volna jelen, hiányoznék akkor a jelen idő. Ámde miképpen van ez a két idő, múlt és jövő, ha a múlt már nincsen a jövő pedig még nincsen? A jelen pedig, ha mindig jelen maradna, nem zuhanna a múltba, nem idő volna hanem örökkévalóság. Ha tehát a jelen csak úgy lehet idő, ha a múltba hanyatlik, miképpen mondjuk róla, hogy létezik? Hiszen létezésének oka éppen az, hogy nem lesz. Nem mondjuk tehát valóságos időnek, csak úgy, ha arra törekszik, hogy majd ne legyen.

XI. könyv, 14. fejezet: A három különféle idő

A szabad akaratról (De libero arbitrio)[szerkesztés]

Hogy tehát a legkézzelfoghatóbból induljunk ki, először azt kérdem, hogy te magad vagy-e? Netán attól félsz, hogy csalóka e kérdés? De hiszen még csalatkozni sem tudnál, ha nem volnál.

II. könyv 3. fejezet

Neki tulajdonított mondások[szerkesztés]

  • Röviden hangzik a törvény, mely eléd van adva: szeress és tégy, amit akarsz!
  • Ha Isten a nőt a férfi urává akarta volna tenni, Ádám fejéből vette volna. Ha rabszolgájává, a lábából. Ámde oldalából vette, mert élettársává, egyenlő párjává akarta.
  • A világ egy könyv. Aki nem utazik, csak egy lapját olvasta.
  • A szabadság legmagasabb fokát akkor értük el, ha azt mondhatjuk: URAM, legyen meg a TE akaratod...
  • Amint minden rossznak gyökere az önzés, úgy minden jónak gyökere a szeretet. Nélküle a gazdag is szegény, ővele a szegény is gazdag.
  • Amilyen mértékben növekszik benned a szeretet, olyan mértékben növekszik szépséged, mert a szeretet a lélek szépsége.
  • Nem lehet valakit szeretni, akit nem ismerek, és nem lehet megismerni valakit, akit nem szeretek.
  • Ha hallgatsz,hallgass szeretetből. Ha beszélsz,beszélj szeretetből. Ha figyelmeztetsz,figyelmeztess szeretetből. Ha megbocsátasz, bocsáss meg szeretetből.
  • Szeressük embertársunkat: vagy azért,mert jó; vagy azért,hogy jó legyen.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Zsoltárok Könyve 99, 3
  2. Sirák fia könyve 10, 9

Forrás[szerkesztés]

  • Aurelius Augustinus: Vallomások (ford. Városi István); Gondolat Kiadó 1987.
  • Szent Ágoston: A Szabad Akaratról, (De libero arbitrio); In: Fiatalkori Párbeszédek, (ford. Hegyi Fábián); Szent István Társulat, Bp. 1986.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Wikipedia-logo.png
A Wikipédiában további adatok találhatóak
Szent Ágoston témában.