Ugrás a tartalomhoz

Bisztray Gyula

A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből.

Bisztray Gyula (1903. január 18. –1978. január 3.): irodalomtörténész, könyvtáros, egyetemi tanár.

Idézetek

[szerkesztés]

Az antológiákhoz és olvasókönyvekhez hasonlóan, az anekdota-gyűjtemények is egy-egy nemzedék ízlését, igényét, szükségletét fejezik ki. Minden efféle kiadványnak legfőbb célja és feladata éppen az, hogy az illető korszak közönségérdeklődésének, igényeinek és szükségleteinek megfelelő válogatást nyújtson; mindig felfrissítve, kiegészítve, tovább gyarapítva az addigi készletet.

A jókedvű magyar tudósok előszavából

A vajdasági irodalmi élet lassú és bizonytalan bontakozásának részben örökölt akadályai vannak. Kulturális gyökérte-lenségét a vajdasági föld története, közönséghiányát pedig heterogén faji összetételű agrártársadalmának indolenciája magyarázza. [...] Erdély eredeti ősi szellemével, a Felvidék patinás városi kultúrájával szemben Bácska-Bánát emberemlékezet óta csak az anyagi jólétnek volt tejjel-mézzel folyó Kánaánja. Termékeny, zsíros humuszának pirosszemű, acélos búzája közmondásossá vált, de arról, hogy a szépség virágai számára is akadnak televény valahol a lelkek mélyén, bizony nemigen hallhatunk. A Délvidék közművelődése a többi magyar vidékhez képest lassabban fejlett, s a lakosság kulturális érdeklődése a sokféle nemzetiség között erősen megoszlott. Figyelemreméltó szellemi mozgalom nem is volt soha ezen a vidéken. [1]

Források

[szerkesztés]
  1. Értelmiségünk kvintesszenciájáról. Symposion.org (halott link)

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
A Wikipédiában további információk találhatóak
Bisztray Gyula témában.