Keresztes Szent János
Keresztes Szent János (Fontiveros, 1542. június 24.; +Ubeda, 1591. december 14.) spanyol katolikus misztikus teológus, kármelita szerzetes, az egyik legjelentősebb középkori szent (1726-tól), a barokk misztika meghatározó alakja. Elmélkedő-teológiai-önéletrajzi jellegű (lelkiségi) írásait sokszor idézik modern katolikus gondolkodók is, főleg mióta XI. Pius pápa 1926-ban egyháztanítónak jelentette ki.
Műveiből
[szerkesztés]- Minden teremtmény az Isten asztaláról lehulló morzsa. Mint az asztal alatt morzsát szedegető kutya, örökké éhezik az ember, ha csak teremtményt szeret.
Hasznos cselekedetek, az önmegtagadás az annyira szükséges lelki szegénység növelése helyett szentképeket, mutatós és becses olvasókat aggatnak magukra. Egyeseknél annyi Agnus Dei-t és ereklyét találni, mint amennyi játékszert a kisgyerekeknél. Ismertem valakit, aki több tíz éven át beérte egy megszentelt faág két darabkájából ügyetlenül összeillesztett kereszttel. Mindig magánál hordta, és meg nem vált volna tõle, ha én el nem veszem, pedig nem volt csekély szellemû: értelmes ember volt.
- A KÁRMEL HEGYÉRE VEZETÕ ÚT
- A LÉLEK SÖTÉT ÉJSZAKÁJA
- Fénytelen éjszakában,
- szerelem vágyától lángokban égve,
- én boldog, messze jártam!
- Nem vette senki észre,
- csöndes volt házam, elpihent a népe;
- biztosan a homályban,
- a titkos lépcsõn át utamra térve,
- én boldog, messze jártam!
- [...]
- Feledtem azt, ki voltam,
- fejem Szerelmesem vállára csuklott,
- megszûnt, mi volt, mi voltam,
- liliomágyra hullott,
- elmúlt a gond, és minden vele múlott.
Részletek "A lélek sötét éjszakája" c. verséből és az ahhoz fűzött kommentárjaiból.
Legendákból vagy más művekből
[szerkesztés]- Ahhoz, hogy a mennyei bölcsességre eljuss, és boldog légy, a tudományod nem segít semmit, mert ahhoz ártatlan gyermekké kell válnod.
- Uram, azt szeretném, ha fáradozásokat adnál nekem, melyeket érted viselhetnék, és azt, hogy kevésre becsüljenek és semmibe vegyenek.