Képes Géza

Képes Géza (Mátészalka, 1909. február 1. – Budapest, 1989. augusztus 19.) költő, műfordító, a Magvető Kiadó egyik megalapítója és igazgatója.

Versek

Az utolsó kaland című kötetből

A pataki kollégiumban
A pataki diák című ciklusból

     Szilaj szépségre szomjasan,
égi ételre éhesen
kódorogtam kinn a kertben,
város végéig, leverten:
vittem vergődő vemhemet,
kikívánkozó versemet.
Borzas bokrok közé bújtam,
szomorú verseket szültem.
     (27. oldal)


Az Óceánum felett
Balassi Bálint emlékének

Ki ő? Nagyúr, csavargó és kalandor,
botrányhős, költő: délceg trubadúr.
Űzi a vágy, dicső tettekre gondol:
lelkében vad harcok vihara dúl.

(…)

Keserű sorsát friss nyugati széllel
hűsítgette s békét nem lelt sehol…
Fájdalma poklok mélyéről dobogott fel
s angyalok olvadó nyelvén dalol.
     (66–67. oldal)


Emléksorok Regulyról
1843-ban indult el az Uralon túlra,
a vogulokhoz és az osztjákokhoz Reguly Antal

Mint hadvezér, az irányt kijelölte,
ő maga volt a vezér s a sereg,
még a mappát is maga rajzolta meg,

(…)

És kitárult a kincs, roppant halom:
hozzá mérve a gyöngy, a vertarany
csak sápadt, ócska lom.
És kincseit a szemétdombra szórja
és szétporlott a cél s az alkalom
és az utak is kicsúsztak alóla.
     (68–69. oldal)


Gyertyafénynél
Berzsenyi Dániel emlékének

Szunnyad a föld s a család. Ébren csak én ülök itt még.
              Gyertya az asztalomon.
Gondolatom, mint árnyak közt, úgy botladozik rég
              elfeledett sorokon.

(…)

Dániel áll, a villámfény belegyúlt a szivébe –
              Árad a felleg, a köd.
Az ég markából az égő szót a poéta kitépte!
              Zendül a szó, dübörög.
     (72–73. oldal)


Esőbűvölő

Szomjas földek esőt várnak
          ess, ó, ess!
Sivár mezők sírdogálnak:
          ess, ó, ess!
Alszik a szik, ég-föld nyög,
megrepednek a rögök –
          S.O.S!
     (105. oldal)


Jelző nélkül

A barátság
mint a kávé
nem tűr jelzőt:
valódi kávé
zamatos kávé
omnia kávé
brazil kávé
török kávé –
nem!
csak: kávé
és ez elég.
     (156. oldal)


Ködképletek

vad tengeren
fantomhajó
csak leng velem
hisz arra jó

(…)

nincs más ember
magam vagyok
fantomtenger
fantomhabok

(…)

a köd: szándék
színt vallani
ebből tán még
lesz valami

még hajóm is
ködként lebeg
ködhajó visz
ködképletet

képlet megold
rejtélyeket
de fel nem old
fényéveket
     (160–162. oldal)


Számvetés

Először meghalnak mestereid
azután meghalnak barátaid
azután megcsalnak tanítványaid
végül meghalsz te magad is –

(…)

A földet még bebolyongom
mert vándornak születtem
földönfutónak
s ha innen elmegyek:
meggyászolom a tengereket
felhőket és folyókat.
     (178. oldal)

Források

• Képes Géza Az utolsó kaland (Válogatott versek) Képes Kiadó, Budapest, 2008 ISBN 978 963 9833 13 5