„Parmenidész” változatai közötti eltérés

A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből.
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Varga Réka (vitalap | szerkesztései)
Varga Réka (vitalap | szerkesztései)
17. sor: 17. sor:
7.
7.
Mert sohasem fogod kikényszeríteni, hogy a nemlétezők létezzenek.
Mert sohasem fogod kikényszeríteni, hogy a nemlétezők létezzenek.
8.
...Nem fodom megengedni, hogy a nemlétezőből
mond vagy gondold keletkezését, mert nem gondolható el és nem mondható
hogy nem létezik. (...)
Így hát teljesen kell léteznie vagy sehogy.
(...)
Így <puszta> nevek azok,
amelyeket a halandók alkottak maguknak, igaznak vélve ezeket:
a keletkezés és a pusztulás, a létezés és a nemlétezés,
a helyváltoztatás és a csillámló szín cserélődése.



<ref>[[w:hu:Steiger Kornél|Steiger Kornél]] fordítása</ref>
</poem>
</poem>

== Jegyzet ==
<references/>


== Irodalom ==
== Irodalom ==

A lap 2007. augusztus 3., 11:19-kori változata

Parmenidész - Raffaello Sanzio festménye (részlet)

Parmenidész, eleai (Παρμενίδης, Elea, kb. i. e. 540 vagy 515–510, – i. e. 460 vagy 435–430 körül), Pürész fia, a dél-itáliai Elea városában (ma: Castellamaro della Brucca) született filozófus és politikus, az eleai filozófiai iskola alapítója. Hexameterben írott művén jól látható Xenophanész hatása, Diogenész Laertiosz szerint azonban a legfontosabb hatást egy egyébként ismeretlen Ameiniasz nevű püthagoreus barátja tette rá. (Diogenész Laertiosz IX. 21)

Idézetek fennmaradt töredékeiből

2.
Az egyik, hogy létezik és, hogy nincs nemlétezés.
Ez a bizonyosság ösvénye (mert az Igazságot követi).
A másik, hogy: nem létezik és, hogy lennie kell a nemlétezésnek.
Azt mondom neked, ez az ösvény teljességgel kutathatlan
mert meg nem ismerheted a nemlétezőt (mivel nem lehetséges)
és ki sem mondhatod.
3.
Mert ugyanaz a gondolkodás és a létezés.
5.
Közös az ahonnan elindulok: ugyanoda érkezem.
7.
Mert sohasem fogod kikényszeríteni, hogy a nemlétezők létezzenek.
8.
...Nem fodom megengedni, hogy a nemlétezőből
mond vagy gondold keletkezését, mert nem gondolható el és nem mondható
hogy nem létezik. (...)
Így hát teljesen kell léteznie vagy sehogy.
(...)
Így <puszta> nevek azok,
amelyeket a halandók alkottak maguknak, igaznak vélve ezeket:
a keletkezés és a pusztulás, a létezés és a nemlétezés,
a helyváltoztatás és a csillámló szín cserélődése.


[1]

Jegyzet

  1. Steiger Kornél fordítása

Irodalom

  • Steiger Kornél:Parmenidész és Empedoklész kozmológiája. 2. kiadás, Áron Kiadó, Budapest 1998. ISBN 9638586400

Külső hivatkozások

A Wikipédiában további adatok találhatóak
Parmenidész témában.