„Parmenidész” változatai közötti eltérés

A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből.
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Varga Réka (vitalap | szerkesztései)
Varga Réka (vitalap | szerkesztései)
18. sor: 18. sor:
Mert sohasem fogod kikényszeríteni, hogy a nemlétezők létezzenek.
Mert sohasem fogod kikényszeríteni, hogy a nemlétezők létezzenek.
8.
8.
...Nem fodom megengedni, hogy a nemlétezőből
...Nem fogom megengedni, hogy a nemlétezőből
mond vagy gondold keletkezését, mert nem gondolható el és nem mondható
mond vagy gondold keletkezését, mert nem gondolható el és nem mondható
hogy nem létezik. (...)
hogy nem létezik. (...)
Így hát teljesen kell léteznie vagy sehogy.
Így hát teljesen kell léteznie, vagy sehogy.
(...)
(...)
Így <puszta> nevek azok,
Így <puszta> nevek azok,

A lap 2007. augusztus 3., 11:20-kori változata

Parmenidész - Raffaello Sanzio festménye (részlet)

Parmenidész, eleai (Παρμενίδης, Elea, kb. i. e. 540 vagy 515–510, – i. e. 460 vagy 435–430 körül), Pürész fia, a dél-itáliai Elea városában (ma: Castellamaro della Brucca) született filozófus és politikus, az eleai filozófiai iskola alapítója. Hexameterben írott művén jól látható Xenophanész hatása, Diogenész Laertiosz szerint azonban a legfontosabb hatást egy egyébként ismeretlen Ameiniasz nevű püthagoreus barátja tette rá. (Diogenész Laertiosz IX. 21)

Idézetek fennmaradt töredékeiből

2.
Az egyik, hogy létezik és, hogy nincs nemlétezés.
Ez a bizonyosság ösvénye (mert az Igazságot követi).
A másik, hogy: nem létezik és, hogy lennie kell a nemlétezésnek.
Azt mondom neked, ez az ösvény teljességgel kutathatlan
mert meg nem ismerheted a nemlétezőt (mivel nem lehetséges)
és ki sem mondhatod.
3.
Mert ugyanaz a gondolkodás és a létezés.
5.
Közös az ahonnan elindulok: ugyanoda érkezem.
7.
Mert sohasem fogod kikényszeríteni, hogy a nemlétezők létezzenek.
8.
...Nem fogom megengedni, hogy a nemlétezőből
mond vagy gondold keletkezését, mert nem gondolható el és nem mondható
hogy nem létezik. (...)
Így hát teljesen kell léteznie, vagy sehogy.
(...)
Így <puszta> nevek azok,
amelyeket a halandók alkottak maguknak, igaznak vélve ezeket:
a keletkezés és a pusztulás, a létezés és a nemlétezés,
a helyváltoztatás és a csillámló szín cserélődése.[1]

Jegyzet

  1. Steiger Kornél fordítása

Irodalom

  • Steiger Kornél:Parmenidész és Empedoklész kozmológiája. 2. kiadás, Áron Kiadó, Budapest 1998. ISBN 9638586400

Külső hivatkozások

A Wikipédiában további adatok találhatóak
Parmenidész témában.