Filozófia

A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből.
SeptemArtes-Philosophia-Detail.jpg

A filozófia a közkeletű hagyomány szerint a tudományok tudománya.

  1. A filozófia neve: a filozófia a görög philia (szeretet, törekvés) és a szophia (bölcsesség) szavak összetétele alapján a bölcsesség szeretete. Először Hérakleitosz nevezte magát a bölcsesség vagy a bölcselet kedvelőjének.
  2. A bölcselet meghatározása: a filozófia az az alaptudomány, amely a létezők érzékfeletti összetevőit, összefüggéseit és végső alapját az ész természetes fényében kutatja.
a) A filozófia tárgya mindaz, ami van, ami különbözik a semmitől. Mindazt, ami valamilyen módon megvan, a bölcseletben a létező, a létezés, a dolog, vagy a valóság kifejezéssel jelöljük. Így létező például a plébánosunk, létező a kölni dóm, de létezőnek kell tekintenünk a hétfejű sárkányt is, amennyiben képzeletbeli létezőként különbözik a semmitől. Létező minden, ami érzékelhető, elképzelhető és fogalmilag megragadható.
b) A bölcselet vizsgálódási szempontja: a filozófia a létezők érzékfeletti összetevőit (metafizikai lételveit) és végső alapját keresi.

Forrás: Turay Alfréd: Filozófiatörténeti vázlatok [1]


Arisztotelész általános tudományként, az „első okok tudománya”- ként határozta meg a bölcseletet.

Idézetek a filozófiáról[szerkesztés]

Platón és Arisztotelész Raffaello Athéni iskola c. festményén (részlet)
  • A filozófus inkább anatómus, mint orvos: boncol, de nem gyógyít.
Antoine de Rivarol (1753 - 1801)
  • Mert a csodálkozás ösztönözte arra az embereket régebben éppúgy mint ma, hogy filozofáljanak... De aki kérdez és csodálkozik, annak bizonytalanságérzete van... és azért, hogy e bizonytalanságtól megszabaduljanak, elkezdtek filozofálni."
Arisztotelész
  • A filozófia kezdetén eredetileg az ember áll, aki el akar igazodni külső-belső világának rejtélyei között, és aki azon fáradozik, hogy a különlegességek kaleidoszkópjából kikeresse a közösnek és az általánosnak az alapvonalait.
Alfred Lapple
  • A bölcsességre és igazságra való törekvés a filozófia.
Christian Wolff
  • A filozófia úgy határozható meg, mint módszeres és általános kísérlet arra, hogy értelmet vigyenek a világba
Martin Horkheimer
Blitz bei Nacht 001.JPG
  • Egy meg egy, mindig újra, mindig együtt, párosan, mint az ikercsillagok, összetartozva, elkülönülve, elválaszthatatlanul, egymásért, egymás miatt, egymás által – soha nem egyesülve. A filozófia ellentétnek nevezi őket – könnyű a filozófiának! Az élő ember éli az egyet meg egyet, neki választania kell, mert élete csak egy van és a két lehetőség közt az őrület szakadéka tátong – ezt a szakadékot, a tébolyt, pedig akarattal nem választja még az öngyilkos se, aki élet és halál közül inkább a halált választja, mint ezt a szakadékot.
Karinthy Frigyes: Széljegyzetek a „Gólyakalifa” olvasása közben
  • Filozófusnak lenni nem speciális hivatás; a filozófus nem az a felépített eszmény, akinek mintájára az ember önmagát formálhatná annak érdekében, hogy ezt az eszményt elérje; a filozófus léte önmagává lenni akarás, amely a filozofálásban teremt magának teret, lehetőséget és kifejezést.
Karl Jaspers
  • A filozófusok a világot csak különbözőképpen értelmezték; de a feladat az, hogy megváltoztassuk.
Karl Marx
  • Kiváltképpen a filozófusnak a szokása, hogy csodálkozzék. Nincs ugyanis más kezdete a filozófiának, mint ez.
Platón: Theaitétosz; 155 D
  • A filozófálás cselekvés, de nemcsak cselekvés, hanem egyúttal önmagunk állandó szemlélése is e cselekvés közben.
Schelling
  • A filozófia alatt a jelenlegi nyelvhasználat a világ megismerésének és az életszemlélet általános kérdéseinek tudományos megközelítését érti.
W. Wiendelband
  • A Filozófia fagyos hölgy. Imádóit soha ki nem elégíti. Megnyugvást nem remélhetsz őnála: csak vágyakat ad, aztán hidegen elfordul.
Babits Mihály: Az európai irodalom története

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Wikipedia-logo.png
A Wikipédiában további adatok találhatóak
Filozófia témában.