A forradalom és szabadságharc dokumentumaiból
Az 1848. március 15.-én kitört forradalom nem volt előzmény nélküli.
Közös uralkodója volt a két országnak, aki a Habsburg-házból került ki. Bár volt magyar Országgyűlés, ennek nyelve először a latin, majd a német lett. A magyar rendek törekedtek az önállóságra, a nemzet a függetlenségre.
Az írásbeli dokumentumok megmutatják a forradalom európai jelentőségét is.
A forradalom és szabadságharc dokumentumaiból[szerkesztés]
Beszéd a sajtószabadság tárgyában Zemplén megye gyűlésén[szerkesztés]
(1830-1849 között)
"A censura, bárha törvény által is légyen sanctionálva, az applicatióban mindég az önkénység characterét viseli, azon önkénységnek, a mely annyival súlyosabb, mivel az emberi szabadság legnemesebb, legérzékenyebb oldalát, a lelket érdekli. Censura által bizodalmat soha sem nyert még egy kormány is, de bizodalmatlanságot igen is. A censura mindig idegen növény marad constitutionalis földön, a censura nem ad oltalmat a sajtó visszaélései ellen, sőt erősíti azon rosszat, a mely ellen harczolni látszatik, - ugyanis el lehet-e censura által nyomni csak egy gondolatot is, melyet annak szerzője közönségessé tenni állhatatosan akar? A mit a censura kitöröl, száz el nem zárható úton jöhet a publicum tudására, s mivel tiltatik, gátoltatik, ezen gátlás minden hazugságot az igazság színével ruház fel, s bizodalmatlanságot terjeszt a kormány legnemesebb czélzásai iránt is. Midőn egy constitutionalis polgár élte fogytáig minden javával örömest adózik a hazának, midőn a veszedelem óráiban győzhetetlen védfalat emel a kormány trónusa előtt - legalább friss levegőre, szabados közvéleményre számot tarthatna; - szerencsétlen kormány az, melyhez szabadon nem jut fel a közvélemény, a veszedelem napjaiban nincs annak mire támaszkodni, s támasz nélkül való magas székén ha szédeleg, nincs ridegen magános állásában egyes erős baráti kar, mely a szédelgőt felfogja."
- Én a sajtó szabadságára voksolok!
- Kossuth Lajos
Beszéd 1848. július 11-én a képviselőházban a haderő megajánlása ügyében[szerkesztés]
Uraim! a haza veszélyben van. E szót elég volna tán száraz ridegen kimondanom; mert hiszen a homály a szabadság napjának felvirultával lehullott a nemzetről, és önök látják, miként áll a hon. Önök tudják, hogy az országban dispositiojukra levő sorkatonaságon kivül közel 12.000 önkéntes honvédsereg állíttatott. Önök tudják, hogy a törvényhatóságok föl voltak szólítva a nemzetőrségi seregek mobilisatiójára, miszerint legyen erő, mely képes legyen megvédeni a hont és megtorolni a bűnt odalent a széleken. És e felhívás a nemzetben viszhangra talált.
Ha a nemzet nem érezte volna, hogy veszély van, nem talált volna nála viszhangra. Ez maga elég mutatványa annak, hogy a veszélynek érzete közös. De én azért mégis úgy gondolom, hogy köteles vagyok önöknek, uraim, nagyobbszerű vonásokban csak - és ezúttal nem minden apró részleteiben - a haza állapotának némi rajzát előterjeszteni.
- Kossuth Lajos
12 pont[szerkesztés]
- Mit kiván a magyar nemzet.
Legyen béke, szabadság és egyetértés.
- Kivánjuk a’ sajtó szabadságát, censura eltörlését.
- Felelős ministériumot Buda-Pesten.
- Évenkinti országgyűlést Pesten.
- Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben.
- Nemzeti őrsereg.
- Közös teherviselés.
- Urbéri viszonyok megszűntetése.
- Esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján.
- Nemzeti Bank.
- A’ katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a' külföldieket vigyék el tőlünk.
- A’ politikai statusfoglyok szabadon bocsáttassanak.
- Unio.
Petőfi Sándor:Nemzeti dal[szerkesztés]
- Talpra magyar, hí a haza!
- Itt az idő, most vagy soha!
- Rabok legyünk vagy szabadok?
- Ez a kérdés, válasszatok!
- A magyarok istenére
- Esküszünk,
- Esküszünk, hogy rabok tovább
- Nem leszünk!
- (Pest, 1848. március 13.)
Petőfi Sándor:Föltámadott a tenger...[szerkesztés]
- Föltámadott a tenger,
- A népek tengere;
- Ijesztve eget-földet,
- Szilaj hullámokat vet
- Rémítő ereje.
- (Pest, 1848. március 27- 30.)
Tompa Mihály: Ünnep[szerkesztés]
- Fojtsátok vissza a sohajtást,
- Tiltsátok a fájdalmakat;
- Ünnep van a hazába', - sírni,
- Busúlni nem szabad!
- Szégyen most a szerelmi bánat,
- Szégyen, ki jár a temetőn:
- A békén alvókat siratni,
- Kiket sírjokba tőn.
- El hát, el most a fájdalommal!
- Öröm kell szív- és ajkakon,
- Öröm, melynek szent tárgya légyen:
- Szabadság és a hon!
- Áldott szabadság, ének és bor
- Dicsően összeilletek!
- Tiétek éltem, - mind halálig,
- Tüzeljetek, tüzeljetek!
