A négy testőr, avagy a Milady bosszúja

A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből.

A négy testőr, avagy a Milady bosszúja 1973-ban forgatott, de jogi problémák miatt csak 1974-ban bemutatott színes, spanyol–panamai kalandfilm. Eredeti címe: The Four Musketeers – The Revenge of Milady. Előzménye: A három testőr, avagy a királyné gyémántjai (1973), folytatása: A testőrök visszatérnek (1989). A film az első epizódhoz hasonlóan világszerte nagy sikert aratott, ám a kritikusok szigorúbban ítélték meg, mint az előzményét.

Emlékezetes párbeszédek[szerkesztés]

A Vörös Galambdúc fogadóban[szerkesztés]

  • A címben jelzett helyen először Richelieu bíboros és a Milady találkoznak.
RICHELIEU: Senki se tudja, hogy itt van?
MILADY: A fogadóst jól megfizettem.
RICHELIEU: Helyes. Nos, Madame... Milady, elmondom, mi lesz a dolga. Még ma éjjel felszáll egy hajóra, mely a folyón várakozik Önre. Londonba érve meggyőzi Buckingham herceget, hogy ne siessen a La Rochelle-i lázadók segítségére. Ne küldjön se élelmet, se fegyvert, se katonákat. Közölheti a nevemben, hogy ha nem hallgat Önre, háborúzni fogunk. És ő ebben a háborúban nem győzhet. Sőt, mi több: a királynő, akit ő ugyanúgy szeret, ha nem jobban, mint jómagam, ország-világ előtt elveszíti jó hírét.
MILADY: És ha nem tudom meggyőzni?
RICHELIEU: Akkor fohászkodunk, hogy a herceget baleset érje.
MILADY: (Némi gondolkodás után.) Értem.
RICHELIEU: De előbb csak próbáljon a józan eszére hatni. Jó utat, Milady.
(Rövid csend.)
MILADY: Fizetségül nem pénzt kérek.
RICHELIEU: Hanem mit?
MILADY: Egynémely ügyem elintézését.
RICHELIEU: Nem tartoznak rám az ügyei.
MILADY: Ez közös ügyünk.
RICHELIEU: Nincsenek Önnel közös ügyeim, Milady. (Kínos csend.) Persze megmondhatja, mi az ár.
MILADY: Egy halál.
RICHELIEU: Nem nyújtok segédkezet a gyilkosságaihoz, asszonyom.
MILADY: Segítségre nincs szükségem. Csupán egy írásra, hogy szabadkezet kapok. Egy parancsra, amely a kezembe adja a Bonacieux szajhát és a szeretőjét.
RICHELIEU: Nem.
MILADY: Eminenciás uram… Buckingham életéért cserébe D'Artagnan életét. Az ország javáért…
Richelieu végül megírja a kért papírt.
  • Richelieu távozása után Athos lép a szobába. A zajra az ajtónak háttal álló Milady megfordul, de nem ismeri fel azonnal az eleinte még a sötétben álló férfit.
MILADY: Ki az? Mit akar? Hogy merészel?
ATHOS: Még mindig gyönyörű. Jól mondta D'Artagnan.
MILADY: (Döbbenten.) De La Fère gróf!
ATHOS: Nem, Milady. A gróf rég halott. Ön gyilkolta meg. Emlékszik? Egy nyári napon vadászat közben... (A Milady önkéntelenül megbélyegzett karja felé nyúl, s Athos észreveszi a mozdulatot.) Az a sebhely nem fájóbb, mint az enyém.
MILADY: Most mit akar tőlem? Nincs már közünk egymáshoz.
ATHOS: Hál' Istennek! De azért én ismerem Önt. Tudom, mi történt itt az imént. És úgy vigyázzon: ha megöli Buckinghamet vagy megöleti, nem érdekel. Mert ő angol, tehát ellenség. De ha D'Artagnan egyetlen haja szála is meggörbül, esküszöm az egy élő Istenre, hogy sajátkezűleg nyúzom meg Önt.
MILADY: Nem. Monsieur D'Artagnan az életemre tört. A becsületembe gázolt...
ATHOS: (Rárivall a nőre.) Ugyan, mióta lehet az Ön kényes becsületébe gázolni, hölgyem?
MILADY: (változatlan hangon) ...és ezért meg fog halni.
(Athos pisztolyt ránt. A Milady megretten.)
ATHOS: Látott már olyan nőt, akit hasba lőttek? Ismer, Milady. Ide a papírost, amit a bíboros írt. Ötig számolok. Kezdem. Egy. Kettő. Három. Négy.
(A Milady dühösen a földre dobja a papírt. Athos felveszi és hangosan elolvassa.)
„Ez írás felmutatója a tudtommal és államérdekből cselekedett. Richelieu.”
(Athos hangosan gondolkodik.)
Agyafúrt. Agyafúrt ember a bíboros urunk. Teljesíti, amit ígért, de nem hagy bizonyítékot maga ellen. (A Miladyhez fordulva.) Sajnos Ön már nem üzenhet neki, mielőtt a hajója kifut. (Kifelé indul, de búcsúzóul ujjaival megérinti a Milady ajkait.) Jó utat!
Athos távozása után a kamera néhány pillanatig közelről mutatja a Milady arcát: elszánt gyűlöletet látunk rajta.

Angliában[szerkesztés]

  • A meghiúsult merénylet után a Miladyt Buckingham herceg elé vezették. A herceg a nőtől elvett pisztolyt tartja a kezében.
BUCKINGHAM: Látom, a bíboros bevet minden diplomáciai fegyvert. Legalább így eloszlott minden kételyem, hogy segítsek-e a francia rebelliseknek.
MILADY: Közlöm Őeminenciájával.
BUCKINGHAM: Nem, Milady. Nem közöl semmit senkivel. Ön követként érkezett ide, de ezek után itt is marad, mint gyilkos.
MILADY: Csak nem vetemedik erre?
BUCKINGHAM: Már miért ne? Bekvártélyozom Önt egy kellemes folyóparti épületbe, a Towerba, s mikor én útnak indulok Franciaországba, Ön is elhajózik... Őfelsége amerikai gyarmataira.
MILADY: (Döbbent hangon.) Amerikába??
BUCKINGHAM: Ott is élnek emberek! Jóképű bennszülöttek. Ki tudja, talán majd náluk is hasznát veszi a „bűvös” szépségének, és rábír valakit, hogy hazahozza. De hát ez még kissé odébb van. Olyan börtönőrt adok Ön mellé, akit nem lágyít meg az Ön bűvös szépsége. Érzéketlen rá. Felton!
FELTON: Uram!
BUCKINGHAM: A Milady a Towerba megy, és te fogsz vigyázni rá. Nem beszélhet senkivel.
A herceg távozása után Felton némán, arcán mélységes megvetéssel járja körül a kihívóan pompás ruhát viselő Miladyt. Hang nélkül, csupán egy kézmozdulattal mutatja neki az utat. A Milady lehajtott fejjel, engedelmesen megindul előre.

Útban a zárda felé[szerkesztés]

  • Rochefort a calais-i kikötőben fogadja a Miladyt.
ROCHEFORT: A küldönce alig pár órája érkezett. Örömmel értesültem, hogy Lord Buckingham soha többé nem hagyja el Angliát. Szívből gratulálok.
(A Milady mosolyogva biccent, majd beszállnak a hintóba, ahol tovább beszélgetnek.)
MILADY: Egy életre torkig vagyok Angliával és a kálvinizmussal. A bíboros ügye rendben van, most hozzáláthatok a magaméhoz. Első dolgom ez a Madame Bonacieux.
(Közben a Milady kis ajándékot ad át Rochefortnak.)
ROCHEFORT: Ó, köszönöm. A nő egy zárdában van, Armantiéres mellett. Odaküldtem egy emberemet, de a fajankó elkontárkodta a dolgot.
(A sikertelen gyilkossági kísérletet látjuk, majd ismét folytatódik a párbeszéd. Rochefort a kibontott ajándékot nézi.)
ROCHEFORT: Ó de szép, köszönöm.
MILADY: És D'Artagnan?
ROCHEFORT: La Rochelle három napja megadta magát.
(A képen a kapituláció jeleneteit látjuk, majd Rochefort tovább beszél.)
D'Artagnan és barátai most már alighanem úton vannak Armantiéres felé. De aggodalomra semmi okunk. Párizsnál tovább még nem juthattak. Mi viszont holnap hajnalra Armantiéres-ben lehetünk. Már előreküldtem tizenkét emberemet, akik majd gondoskodnak Monsieur D'Artagnan szívélyes fogadtatásáról. És aztán mindkettőjüket átadom, Milady, az ön kezébe.
A Milady mosolyogva nyújtja a kezét. A kamera kívülről mutatja a hintót, majd ahogy hátrál, kiszélesedik a képmező. Látható, hogy a távolban, de a hintónál valamelyest előrébb négy lovas sebesen vágtat egy másik úton.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

A Wikipédiában további adatok találhatóak