Ugrás a tartalomhoz

A tanú

A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből.

A tanú Bacsó Péter 1969-ben készült filmje, amely tíz évig „dobozban volt”.

A film dialógusai szájhagyomány útján terjednek, így kerültek be ebbe a szócikkbe is, ezért valószínűleg pontatlanok.

Pelikán József

[szerkesztés]
  • Nincs mit tenni. Kinyírjuk Dezsőt.
  • Csak semmi kurválkodás!
  • Levágtam tegnap éjjel egy disznót, feketén. Ma már itt vagyok. Expressz munka, nem?
  • Doktor Kotász! Doktor Kotász!
  • Virág elvtárs, se ajtó, se ablak?
  • Én ideológiailag nem vagyok elég képzett.
  • Én nem akarok gyanúsítgatni, Virág elvtárs, de nem jött egy kicsit későn ez a tűzoltóparancsnok?
  • (Bástya elvtársnak az uszodában) Hé, jóember, van magának jegye?
  • Már megint az a rohadt stanicli!
  • Ne humorizáljon! Jegyet kértem, nem revolvert!
  • Te jelentettél fel, Csetneki? Mert, hogy '42-ben te jelentettél föl, az világos, mint egy pofon.
  • Virág elvtárs megmondta: az osztályharc egyre fokozódik. Akinek pedig valami vaj van a fején, hadd szarjon be egy kicsit a Szocialista Szellem Vasútján!
  • Az a gyanús, ami nem gyanús. Az atyaúristen, az se érti!
  • Hát Isten veletek, fiúk! Aztán egy mukkot se!
  • Itt valami tényleg nem stimmel.
  • Ha Bástya elvtárs tábornoki egyenruhában úszott volna, megismertem volna. A piros stráf miatt. Megóvtam volna a sprickoló tömegektől.
  • A Dunára figyelni kell. Mer' a Duna jön, a Duna az mindig jön.

Virág elvtárs

[szerkesztés]
  • Tudja, Pelikán elvtárs, egyszer majd kérni fogunk magától valamit.
  • Én csak azt mondom, Pelikán elvtárs, a nemzetközi helyzet egyre fokozódik.
  • Csapásokat adunk és csapásokat kapunk.
  • Az élet nem habostorta, Pelikán.
  • Ahol nem vagyunk mi, ott az ellenség.
  • Mutasson nekem egyetlen embert ebben a tetves országban, akire ha kell, 5 perc alatt nem bizonyítom rá, hogy bűnös! Magára is, magamra is, mindenkire!
  • Aki mibennünk nem bízik, az önmagában sem bízik. Aki mibennünk nem bízik, az a mi fényes jövőnkben sem bízik. És aki a mi boldog, fényes jövőnkben nem bízik, az áruló.
  • A jegyszedőnek az anyja egy malomtulajdonos kulák szeretője volt. Bevallotta.
  • Spongya rá! Ne mondjon semmit. Mi úgyis tudunk mindent. (...) Ezt a zakót például 1938-ban varrták. Angol szövet, 85%-os gyapjú. (...) A válla egy kicsit túl van tömve, de a reverje jó.
  • A kémek nem úgy dolgoznak, hogy gyanút keltsenek. Épp ellenkezőleg! De pont az bennük a gyanús, hogy nem gyanúsak.
  • Nincs homok??!! Akkor csinálunk, elvtársam! Nekem homok legyen a föld alól is! Efelől nem nyitok vitát, elvtársam, várom a sódert meg a kavicsot!
  • A torkánál ragadta meg a kérdést Pelikán elvtárs... Angol Park? Hogy az angol imperialista világbirodalom röhögjön a markába?? Egy frászt!! Vidámpark! Ez kell a dolgozóknak!
  • Ezeken lovagol maga? Amit a vaksi szemével lát? A süket fülével hall? A tompa agyával gondol? Azt hiszi, fölér az a mi nagy céljaink igazságához?!
  • Hagyjuk a szexualitást a hanyatló nyugat ópiumának!
  • Minden lehetséges.
  • Menet közben kell az önbizalmat megszerezni!
  • Nehéz... nagyon nehéz!

Dániel Zoltán

[szerkesztés]
  • És egyet jegyezzenek jól meg: ellenség van éppen elég, nem a becsületes munkásembereket kell macerálni.
  • Tíz feljelentés közül kilenc marhaság.
  • A törvény mindenkire vonatkozik. Kommunistákra tízszeresen, százszorosan.
  • Az ember úgy is lehet bűnös, hogy nem is tud róla.

Egyéb

[szerkesztés]
  • Rendőr: Miniszter elvtársnak jelentem: Házkutatás. Miszerint jelentés érkezett Pelikán József ellen miszerint... feketevágás alapos gyanúja miatt.
  • Testőr:' Ezredes elvtárs, elfogyott a lőszer! De van még két kézigránátom. Parancsot kérek, hogy elhajíthassam!
  • Csetneki: (...) De fogsz te még egy nagyot csodálkozni.
  • Bástya elvtárs: Mi ez? Bástya elvtársat már meg sem akarják gyilkolni? Én már szart érek?!
  • Bástya elvtárs: Szerénység! Ne tömjénezze magát! Szerénység! Ha én valamit szeretek magamban, az a szerénység.
  • Bástya elvtárs: (Előtte Pelikán a bíróságon: És még ki volt rendőrspicli? Virág elvtárs is, Bástya elvtárs is?) Micsoda?! Hogy én?!
  • Börtönőr: A gombócot is megzabálta, a bort is megitta, ki se végzik, dohányt is kap, egy brancs maguk, ne is tagadja! Na mit romantikázik itt? Tűnjön el, mert még dühbe gurulok!
  • Rendőr: Jelentem, nem értem. Ez egy komoly névtelen feljelentés volt... géppel írva.
  • Püspök: Minden politika, fiam.

Párbeszédek

[szerkesztés]

Virág Árpád: Nagyon vártuk, Pelikán elvtárs. Minden rendben.
Pelikán József: Árvíz van.
Virág Árpád: Kemény idők, de álljuk. Tudja Pelikán, az élet nem egy habostorta.


Virág elvtárs: Dániel mindent bevallott.
Pelikán: Mindent?
Virág elvtárs: Mindent.


Pelikán: Az ellenforradalmár, nyilas, fasiszta bandát ütni kell.
Börtönőr: ... ütni kell.


Börtönőr: És mi az a Duma bojkottja?
Pelikán: A duma bojkottja? Szerintem az, hogy mindenki fogja be a pofáját.


Püspök: (a börtönben) Isten hozott, fiam!
Pelikán: Meg egy fekete autó, Szentatyám.


Pelikán: Áh, ne politizáljunk. Nézzük, mi lesz az ebéd.
Püspök: Tarhonya.
Pelikán: Nem ehetjük meg az aranytyúkot. Pedig egyszer már én is megkóstolnám, a fene egye meg!


Pelikán: Végtelenül sajnálom az ügyet, Virág elvtárs, de hát én jó előre megmondtam, hogy én ideológiailag nem vagyok elég képzett. Mert ha például Bástya elvtárs tábornoki egyenruhában úszkál abban a medencében, csak megismertem volna a vörös stráf miatt, és akkor megóvtam volna a sprickoló tömegektől. De így abban a gatyában olyan furcsán nézett ki, hogy hát talán a... fénytörés miatt. Ugye?
Virág elvtárs: Bástya elvtárs már megbocsátott. A jegyszedőt internáltuk – ő felel az egész incidensért.
Pelikán: De hát ő nem tehet semmiről! Én nem tudtam a vonalat!
Virág elvtárs: A jegyszedőnek az anyja egy malomtulajdonos kulák szeretője volt. Bevallotta.


Virág elvtárs: Nem nyitok vitát! Szereti maga a mi nagy, bölcs vezérünket?
Pelikán: Igen!
Virág elvtárs: Jól van, akkor nem lehet semmi baj.


Virág elvtárs: Gogolák elvtársnő, egy pillanatra! Ez egy új szoknya magán, igaz?
Gogolák elvtársnő: Új, Virág elvtárs.
Virág elvtárs: Kurta. Hagyjuk a szexualitást a hanyatló nyugat ópiumának!


Virág elvtárs: Most már aztán nemsokára, igazán kérünk valamit magától, drága elvtársam.
Pelikán: Tessék már kinyögni!
Virág elvtárs: Türelem. Kellő időben a kellő csapást!


Virág elvtárs: Lehet, hogy egy hülyeséget mondok, de mit szólnál például ahhoz, ha – maradna a doboz, de – ürgebőrbe varrva. Talán még hitelesebb lenne.
Tuschinger elvtárs: Nem rossz! Egész jó írói vénád van, Virág elvtárs, miért nem írsz?


Pelikán: Ez citrom!
Virág elvtárs: Narancs.
Pelikán: Citrom!
Virág elvtárs: Nem nyitok vitát.


Bástya elvtárs: (a felkínált citromba harap) Mi ez?
Pelikán: Narancs.
Bástya elvtárs: Narancs?!
Pelikán: Az új magyar narancs. Kicsit sárgább, kicsit savanyúbb, de a mienk.


Pelikán: Azért van egy kis rossz érzésem. Miért kell ekkora felhajtást csinálni? Mégiscsak becsaptuk az embereket.
Virág elvtárs: Ugyan, kit csaptunk be? Magunkat? Mi tudjuk, miről van szó. A kutatókat? Azok örülnek, hogy plecsni van a mellükön. A széles tömegeket? Azok úgyse esznek se narancsot, se citromot, de boldogok, hogy velünk ünnepelhetnek. Az imperialistákat? Ühüm, azoknak alaposan túljártunk az eszén. Nem szeretnék most a helyükben lenni! Kiadtuk a jelszót: legyen magyar narancs! És lett magyar narancs. Mi nem ígérgetünk a levegőbe, Pelikán.


Igazgató elvtárs: Hát gratulálok, magát rehabilitálni fogják.
Pelikán: Inkább tessék akasztani.


Dániel Zoltán: Milyen a hangulat tifelétek?
Pelikán: Hááááát...
Dániel Zoltán: Azt olvastam kitűnő.
Pelikán: Hol olvastad?
Dániel Zoltán: A hangulatjelentésben.
Pelikán: Akkor biztos kitűnő.


Pszichiáter: Mióta vannak memóriazavarai?
Pelikán: Mit mióta?
Pszichiáter: Stimmel!....


Virág elvtárs: Nem akarja még egyszer átnézni a vallomását, Pelikán?
Pelikán: Nem, annyit gyakoroltuk az elvtársnővel, nem akarom!
Virág elvtárs: Egy kis frissítés sosem árt, jó pap holtig tanul. Tudja, ki mondta ezt, Pelikán?
Pelikán: Tudom, tessék ideadni!
Virág elvtárs: Mi egy nagyon szép vallomást várunk magától, Pelikán elvtárs!
Pelikán: Elnézést, Virág elvtárs, ez az ítélet!
Virág elvtárs: Ejnye, az álmatlan éjszakák...



Pelikán József: Mit mondott az ügyvéd?
Pelikán lánya: Azt mondta, hogy majd mindent megtesz.
Pelikán József: Mennyit kapok?
Pelikán lánya: Hát az attól függ, mert lehet, hogy csak pénzbírság, de lehet, hogy a legsúlyosabb, hát szóval halál. Tetszik tudni az a kérdés, hogy apukával példát akarnak-e statuálni.
Pelikán József: Micsoda? Halál?
Pelikán lánya: A statuálás a lényeg, mert aszerint kapja apuka a büntetést.
Pelikán József: Szép dolog. Mit mondott még az ügyvéd?
Pelikán lánya: Azt mondta, hogy majd ne tessék csodálkozni, ha ő a tárgyaláson igen súlyos büntetést kér.
Pelikán József: Kicsoda? A védőügyvéd?
Pelikán lánya: Igen, mert ha apuka kulák volna, azokból most sok van, de mert apuka párttag, ő meg párton kívüli, hát szóval szocialista jog, meg minden.
Pelikán József: Mi van a szocialista joggal? Gondolkozz csak!
Pelikán lánya: Hát a statuálás a lényeg. És hogy ne tessék idegeskedni.


Logopédus: Elég! Pösze!
Pelikán József: Ezt még sose mondták nekem.
Logopédus: Nekem elhiheti. Otrombán pösze.
Pelikán József: Ne tessék ezt mondani.
Logopédus: A tények makacs dolgok!


Virág elvtárs: (a tömött villamos legalsó lépcsőjére a többi utas hangos nemtetszése ellenére fölkapaszkodva, panaszos hangon) Mit fájok én maguknak?
Pelikán: Virág elvtárs, maga itt?
Virág elvtárs: (fáradtan, alig hallhatóan) Jó reggelt!
Pelikán: Hogy tetszik lenni, Virág elvtárs?
Virág elvtárs: Látja, ezekért harcoltam, ezek miatt kaptam gyomorfekélyt.
Pelikán: Hát igen.
Virág elvtárs: (lemondóan) Nem baj. Nem baj, visszasírnak még maguk engem!
Pelikán: Hát erre azért nem mernék megesküdni.


Jegyzetek

[szerkesztés]
A Wikipédiában további információk találhatóak
A tanú témában.