Anthelme Brillat-Savarin

A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Brillatsavarin.jpg

Anthelme Brillat-Savarin (1755-1826) francia mesterszakács, epikureista író.

Fő műve az asztali örömöket szellemes és fordulatos stílusban bemutató Az ízlés fiziológiája (1826), amelyben ízes anekdoták, és kitűnő ételreceptek váltakoznak egymással.

Brillat-Savarin (ejtsd: brijá szavaren) Anthelme, francia iró, szül. Belleyben 1755 ápr. 1., megh. 1826 febr. 2. A nagy forradalom kezdetén Belley birája volt, mint federalista előbb Svájcba, majd Amerikába menekült. 1796. tért vissza Franciaországba s 1800 után a semmítőszék ülnöke lett. Hirét Physiologie du goűt (Páris 1825) c. műve alapította meg. Ez a munka a maga a nemében egyetlen a világon, mert ami csak inyencségre vonatkozhatik, az mind benfoglaltatik és minden képzelhető formában. Egy része a műnek valóságos szakácskönyv, az ételek ingredienciájának, elkészítése és feltálalási módjának pontos leírásával más része a helyes életrendre oktat, viszont egy ujabb rész a nevezetesebb ételek történetét mondja el; foglalkozik azután a vendégségek anyagi és szellemi berendezésével, különös súlyt fektetvén arra, hogy a vendégség mindenkor megfelelő szellemi élvezettel is járjon, végre pedig az inyencség apoteózisát tartalmazó költői epilogus zárja be a művet. – Pallas

Forrással megjelölt idézetek[szerkesztés]

La Physiologie du Goût (Az ízlés fiziológiája) című könyv címlapja, a szerző portréjával (1848)

Az ízlés fiziológiája[szerkesztés]

  • Mondd meg, mit eszel, s megmondom, ki vagy. (Dis-moi ce que tu manges, je te dirai ce que tu es.)
  • A cukorról elmondhatja az ember, hogy univerzális ízesítő, és hogy nem ront el semmit.
  • A feltételek egyenlőtlensége a vagyonok egyenlőtlenségét vonja maga után, de a vagyonok egyenlőtlensége nem hozza magával a szükségletek egyenlőtlenségét.
  • A ház asszonyát mindig biztosítani kell arról, hogy a kávé nagyszerű volt, a ház urát pedig, hogy a legjobb likőrt választotta.
  • A jó konyhafőnöknek tisztelnie kell a természet örök törvényeit, ezenkívül mesterien kell bánnia a tűzzel.
  • A jövő még nincs itt, a jelen hamarosan nem lesz, az élet egyedüli pillanata az élvezet pillanata.
  • A majonézzel mindent lehet csinálni, kivéve: ráülni.
  • A nemzetek sorsa attól függ, hogyan étkeznek.
  • A sajt nélkül végződő vacsora olyan, mint egy félszemű szépasszony.
  • A szaglás bevonása nélkül nincs teljes kóstolás.
  • A szakács legnélkülözhetetlenebb képessége a lelkiismeretesség.
  • A Teremtő, evésre kényszerítve az embert, hogy élhessen, az étvággyal kéri fel erre, és a gyönyörrel jutalmazza.
  • A világegyetemnek csak az élet ad értelmet, és minden, ami él, táplálkozik.
  • Aki barátokat fogad és nem fordít személyesen gondot a nekik készítendő ételre, nem méltó arra, hogy barátai legyenek.
  • Aki szarvasgombát mond, nagy szót ejt ki, mely szerelmi és ínyenc emlékeket ébreszt az alsó szoknyát viselő nemnél és ínyenc és szerelmi emlékeket a szakállt viselő nemnél. Ez a tisztes megkettőztetés onnan ered, hogy ezt a kiváló gumót nemcsak pompás ízűnek tartják, hanem azt hiszik róla, hogy fokozza azt az erőt, melynek gyakorlását a legédesebb gyönyörök kísérik.
  • Az állatok táplálkoznak, az ember eszik. Csak az értelmes ember tud enni.
  • Az asztal az egyedüli hely, ahol az ember sohasem unatkozik az első órában.
  • Az asztal örömeit minden életkorban, minden társadalmi helyzetben, minden országban és minden nap lehet élvezni; ez az élvezet társa lehet minden egyéb gyönyörűségünknek, és az utolsó, mely megmarad és vígasztal akkor, mikor a többi örömünket már elvesztettük.
  • Az ember szakáccsá válik, de pecsenyesütőnek születik.
  • Az érzékek azok a szervek, amelyekkel az ember kapcsolatba lép a külvilággal.
  • Az étkezés gyönyöre az egyedüli, melyet mértékkel élvezve, nem követ fáradság.
  • Az ínyencség az ember kizárólagos kiváltsága.
  • Az ízek száma végtelen.
  • Egy új fogás felfedezése több örömet okoz az emberiségnek, mint egy csillag felfedezése.
  • Ember vagyok és nincs semmi az embertől, vagy legalábbis a harmonikus gyönyörétől való, ami idegen lenne tőlem.
  • Isten akaratából az ember a természet királya, és minden, amit a föld termel, neki terem.
  • Nem mindenki ínyenc, ki az akar lenni.
  • Túl sokat várni egy késlekedő vendégre, figyelmetlenség mindazokkal szemben, akik jelen vannak.
  • Valakit vendégül látni annyit jelent, mint felelősséget vállalni arra, hogy mindaddig, amíg nálunk van, gondoskodunk róla, hogy jól érezze magát.
  • Aki nehezen emészt vagy lerészegedik, nem tud sem inni, sem enni.

Méditation XI[szerkesztés]

  • A másokkal megosztott falánkságnak van a legnagyobb befolyása arra a boldogságra, melyet a házasságban élünk meg.

Neki tulajdonított mondások[szerkesztés]

  • A bor a folyadékok császára.
  • A gasztronómiai ismeretek minden ember számára szükségesek, mivel ezek az ismeretek egyre több gyönyört adnak nékik.
  • A szakácsművészet anyagi tárgya mindaz, mi ehető.
  • A tea tökéletesen helyettesítheti a bort - a reggelinél.
  • A vendéglős az, aki abból csinál üzletet, hogy mindig kész lakomát ad a publikumnak.
  • Ahhoz hogy az embernek lelke legyen, ízlésének kell lennie.
  • Akinek szőlőt kínálnak a vacsora végén, azt mondja: „Köszönöm, de nem szokásom a boromhoz pirulákat szedni.”
  • Arra gondolni, hogy nem váltunk bort, eretnekség; a nyelv telítődik, és a harmadik pohár után a legjobb bor is csak tompa érzetet kelt.
  • Az ételkészítés a legrégebbi művészet, mivel Ádám éhesen született.
  • Az ínyencség a mértéktelenség ellensége.
  • Azok, akik rendszeresen isznak csokoládét, kiválnak jó egészségükkel és az élet derűjét megzavarni képes kisebb betegségekkel szembeni ellenálló képességükkel.
  • Boldog az a csokoládé, amely miután a nők mosolyán át bejárta a világot, szájban olvadva, élvezetes csókban leli halálát.
  • Ha egy íztelen italról, például vízről van szó, az ember nem érez sem ízt, sem utóízt. Minthogy semmit sem érez, semmire sem gondol - ivott és ez minden.
  • Mi az egészség? Csokoládé!
  • Ültess egy fáradt embert egy kiadós étel elé, erőlködve megeszi és lehet, hogy jobban érzi magát. Adj neki egy pohár bort, vagy alkoholt, azonnal a legjobb formába kerül, s szemed láttára újraéled.

Brillat-Savarin: Az ízlés fiziológiája. Bp., 1912. Ambrus Zoltán és Ambrus Gizella fordítása; Múzsák, Budapest, 1986. (Az 1912-ben Singer és Wolfner által kiadott mű reprintje) ISBN 963-564-200-6