Corneliu Zelea Codreanu

A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből.

Corneliu Zelea Codreanu (1899 – 1938) romániai politikai vezető volt, a Vasgárda ill. a Szent Mihály Arkangyal Légió (másnéven a Légionárius Mozgalom), egy nacionalista, ortodox keresztény, antikommunista és antiszemita szervezet alapítója és karizmatikus vezére, amely a két világháború között volt aktív.

Idézetek[szerkesztés]

A Fészekvezető Kézikönyve (1933)[szerkesztés]

  • A fasizmus a ruházattal van elfoglalva (jelesül, az államszervezet kérdésével), a nemzeti szocializmus a testtel (jelesül, a faji eugenikával), míg a mi mozgalmunk valami sokkal mélyebbel: a lélekkel (jelesül, a lélek erősítésével a keresztény erények által és lélek fölkészülésével a végső megváltásra, a Keresztény Egyház által nyújtott megváltásra, a lehető legtökéletesebb értelemben).
  • A csend törvénye: beszélj keveset. Csak azt mondd, ami kell. Csak akkor, amikor szükséges. Ékesszólásod a tettek legyenek, ne szavak. Te bevégzel: beszéljenek csak mások.
  • A politikus célja hogy vagyont halmozzon, a mi célunk pedig hogy virágzó és erős hazát építsünk. A hazáért fogunk dolgozni és építeni. A hazáért fogunk minden románt hőssé tenni, aki készen áll a harcra, készen áll az áldozatra, és készen áll a halálra.

Légionáriusaimnak: A Vasgárda (1936)[szerkesztés]

Politika[szerkesztés]
  • A demokrácia képtelen a kitartásra. Mivel politikai pártok között van megosztva, akik egy, kettő vagy három évig kormányoznak, képtelen elképzelni és kivitelezni hosszabb lejáratú terveket. Az egyik párt lenullázza a másik elérte eredményeket. Amit az egyik párt elgondol ma, egy másik párt lerombolja holnap. Egy olyan országban, ahol valóban sokat kell építeni, ahol az építés történelmi követelmény, a demokrácia e hátránya igazi veszélyt képez. E helyzet ahhoz hasonló, mint amikor egy intézményben a főnök minden évben cserélődik, minden új főnök behozza a saját terveit, romba dönt párat az előző elképzelésekből és újakat kezd, amelyek viszont a holnap urai által lesznek romba döntve.
  • A demokrácia megakadályozza, hogy a politikus betöltse a nemzet felé való kötelességeit. A demokráciában még a legjobb szándékú politikus is támogatóinak rabszolgája lesz, mert vagy kielégíti politikai érdekeiket, vagy azok elpusztítják a szervezetét. A politikus a választók zsarnoksága ás állandó fenyegetése alatt él. Olyan helyzetben van, amelyben választania kell az élete munkájának megszűnése, és a párttagok követeléseinek kielégítése között. És a politikus, ha adott a választás, az utóbbit választja. És nem a saját zsebéből, hanem az ország zsebéből csinálja ezt. Állásokat hoz létre, feladatokat, megbízásokat, kényelmes és jól fizető hivatalokat állít fel, - mindezt az állami büdzséből – amelyek egyre nagyobb terheket raknak egy törődött nép hátára.
  • A demokrácia nem tud hatalmat gyakorolni, nem tudja a döntéseit érvényesíteni. Egy párt nem tud saját maga ellen indulni, azon tagjai ellen akik botrányos törvénysértéseket követnek el, akik rabolnak és csalnak, mert fél, hogy elveszíti tagjait. Az ellenfeleivel sem tud mit kezdeni, mert akkor azok fölfednék emez hamisságait és sötét üzelmeit.
  • A demokrácia a nagytőkét szolgálja. A többpártrendszer drága, versengő természete miatt a demokráciának bőséges források kellenek. Ezért természetes módon a nagy nemzetközi zsidó finánctőkések szolgája lesz, akik leigázzák azáltal, hogy pénzelik. Ilymódon a nemzet sorsa egy szűk bankárcsoport, klikk kezébe helyeződik.
  • A fiatalember, aki egy politikai párthoz csatlakozik, árulója nemzedékének és fajtájának.
  • Románia a férfiak, és nem a programok hiánya miatt haldoklik.
Nemzet és Hagyomány[szerkesztés]
  • Egy spirituális légkört, egy erkölcsi légkört fogunk teremteni, amelyben a hősi ember megszülethet és boldogulhat. E hős fogja a népet a nagyság útján vezetni.
  • Egy nemzet örökké él a fogalmai, becsülete és hagyományai révén. Ezen okokból kifolyólag kell a népek irányítóinak ítélnie és cselekednie, nemcsak a nemzet fizikális és materiális érdekei alapján, de a nemzet történelmi becsülete, a nemzet örök érdekei alapján. Vagyis: nem kenyér mindenáron, hanem becsület mindenáron.
Vallás[szerkesztés]
  • Az ima döntő eleme a győzelemnek. A háborúkat azok nyerik, akiknek sikerült máshonnan, az egekből, a láthatatlan világ rejtélyes erőit bevonzani és támogatásukat megszerezni. E rejtélyes erők a halottak lelkei, az őseink lelkei, akik egyszer, hozzánk hasonlóan, a porhüvelyhez, a barázdákhoz voltak kötve, akik a haza védelmében haltak meg, akik az életük emléke által és általunk, a fiaik, unokáik, dédunokáik által még mindig ide kötődnek. De a holtak lelkei fölött ott van Isten. Amint ezen erőket sikerült bevonzani, tekintélyes erőt képeznek, megvédenek minket, bátorságot, akaratot adnak nekünk, a győzelemhez szükséges összes összetevőt, amelyek által nyerni tudunk. Pánikot és terrort keltenek az ellenségben, megbénítják a tevékenységét. Végsősorban a győzelmek nemcsak az anyagi előkészítésen múlnak, a hadviselők anyagi erőin, hanem ama erőn, amely megszerzi a spirituális erők támogatását. A becsületes és erkölcsös tettek, valamint a buzgó, ismételt segítségül hívásuk, szertartás és közösségi ima keretében, ilyen erőket vonzanak be.
  • Ha a keresztény miszticizmus és célja, az extázis, az ember kapcsolata Istennel az emberi természetből az isteni természetbe való ugrás révén,a nemzeti miszticizmus semmi más, mint az ember és tömegek kapcsolata a fajtájuk lelkével azon ugráson keresztül, amelyet ez erők megtesznek az egyéni és anyagi érdekek világából a fajta külső világába. Nem az elme útján, mivel erre bárki képes, hanem a lelki megélés útján.
Zsidókérdés[szerkesztés]
  • Tudományosan tanulmányoztuk a zsidókérdést. Lényegében egy abnormális helyzet, hogy a zsidóknak más népek között kell élniük, ami által megszegik a nagy természeti törvényt, hogy minden fajtának a saját országban kel élnie.
  • Egy év alatt annyit tapasztaltam az antiszemitizmusról, ami elég lenne három emberöltőre. Mivel nem sebezheted meg egy nép szent meggyőződéseit, amit a szívük szeret és tisztel, anélkül hogy mély fájdalmat és a szív vérének hullását ne okoznád. 17 éve történt, és a szívem még mindig vérzik.
A Légió[szerkesztés]
  • a légionárius élet csodaszép, nem a gazdagsága miatt, a szórakozás vagy luxusjavak miatt, hanem a nemes bajtársiasság miatt, mely összeköti az összes légionáriust a küzdelem szent testvériségében.
  • Ahol a légionárius keze és lelke érvényesül, egy kert jelenik meg.
  • Aztán a légionáriusok leírtak számos életelvet, melyeket én gyűjtöttem össze az Evangéliumokból vagy más írásokból. Ezek díszítették a falakat. Itt van pár: "Isten hordoz minket az Ő győztes harci szekerén." "Akárki nyer...én leszek az Istene." "Akinek nincs kardja, adja el a köpenyét és vegyen egyet." "Harcolj bátran a hitért." "Kerüld a testi gyönyört, mivel az megöli a lelket." "Légy éber." Ne pusztítsd el a benned lévő hőst." "Testvérek a szerencsében... ahogy a szerencsétlenségben." "Aki tudja hogyan kell meghalni, sosem lesz rabszolga." "Várom az anyaföld feltámadását és az árulók hordáinak megsemmisülését", stb.

Idézetek Codreanuról[szerkesztés]

  • Hirtelen csöndre intették a tömeget. Egy magas, szép fekete ember lovagolt be fehér lovon az udvarra, a román paraszt fehér ruhájában. Hozzám közel állt meg, és én semmi szörnyűt vagy gonoszat nem láttam benne. Ellenkezőleg. Gyermeki, őszinte mosolya sugárzott szét a szánalmas tömegen, és egyszerre volt volt egy velük, ugyanakkor rejtélyes módon különálló tőlük. Karizma egy alkalmatlan szó hogy leírja a különös erőt, ami áramlott ez emberből. Találóbb ha azt mondjuk hogy egyszerűen része volt az erdőknek, hegyeknek, a Kárpátok hófödte csúcsain a viharoknak, valamint a tavaknak és folyóknak. És ott állt a tömegben, csöndesen. Nem volt szüksége beszédre. A csöndje volt az ékesszólás; erősebbnek látszott mint mi, erősebbnek látszott mint a prefektus döntése, mely megtagadta tőle a beszédet. Egy öreg, őszhajú paraszt néne keresztet vetett a mellén, és nekünk suttogta: "Mihály Arkangyal küldötte!" És aztán a kicsi templomharang elkezdett verni, és elkezdődött a mise, mely kivétel nélkül megelőzte a légionárius gyűléseket. Egy gyerek lelkében keltett mély benyomások nehezen halnak. Több mint negyed évszázada sosem felejtem el találkozásomat Corneliu Zelea Codreanuval.

- Nicholas Nagy-Talavera

  • A szétváló légionáriusok csoportján át jön felénk egy fiatal, magas, vékony ember, akinek arcába a nemesség, őszinteség, és energia vonásai vannak rajzolva: azúr szürke szemek, nyílt homlok, valódi római-árja típus: és, e férfias jegyekkel keverve, valami elmélkedő, misztikus kifejezés. Ez Corneliu Codreanu, a román 'Vasgárda' alapítója és vezetője, akit a világsajtó hív 'gyilkosnak', 'Hitler csatlósának', 'anarchista összeesküvőnek', mert 1919 óta kihívja Izraelt maga ellen, és azon erőket, akik több-kevésbé összejátszanak velük a román nemzeti életben.

- Julius Evola: „A román Vasgárda tragédiája”

Források[szerkesztés]

Wikipedia-logo-v2.svg
A Wikipédiában további adatok találhatóak
  • Corneliu Zelea Codreanu, The Nest Leader's Manual (Carticia Sefului de Cuib). CZC Books, 2005. [Original Romanian first printed in 1933]
  • Corneliu Zelea Codreanu, Pentru Legionari ("Légionáriusaimnak: A Vasgárda"). Bukarest: Totul Pentru Tara, l936.
  • Julius Evola, "The Tragedy of the Romanian 'Iron Guard': Codreanu", Copyright © 2004 Thompkins & Cariou
  • Nicholas Nagy-Talavera, The Green Shirts & The Others: A History of Fascism in Hungary and Rumania. Center for Romanian Studies, 1970