O'Neill: Azt hiszem, most valami hatásos szónoklatot kéne tartanom. [szünet] De semmi nem jut eszembe, csináljuk!
[a jaffák nagyon be akarnak jutni az űrhajó vezérlőjébe és dörömbölnek]
O'Neill: Nem tudtok várni???
[mikor bejutnak]
O'Neill: Ez a nap is elég rosszul indul!
[Carter megharapja O'Neillt, amikor felébred és nem látja, ki fogta meg a vállát]
Carter: Ezredes? Elnézést uram! Elég sötét van.
O'Neill: Voltunk már rosszabb helyzetekben is.
Teal'c: Én nem emlékszem.
O'Neill: Nevezzenek pesszimistának, de szerintem új terv kell.
Bra'tac: Mi az életünket áldoznánk a te világodért, ember! Többet nem kérhetsz!
O'Neill: Valóban nem. De mi lenne ha inkább Apófiszék áldoznák az életüket az ő világukért, hmm?
O'Neill: Nos, a tervem a következő...
Bra'tac: Én megyek elöl, ti követtek.
O'Neill: Jó lesz.
O'Neill: A százados azt akarja kérdezni: "Most mi lesz?"
Bra'tac: Meghalunk.
O'Neill: Ez nem jó terv.
Bra'tac: Úgy éltem le 133 évet, hogy hamis istenekben hittem. De ennek vége.
Bra'tac: (Elmondja, hogyan tudják megsemmisíteni a pajzsgenerátort) Több szintet le kell másznunk, hogy hozzáférjünk a vezérléshez. Akkor fogjuk a fegyvereinket és...
O'Neill:(Kezébe vesz két gránátot, majd leejti az aknába. Végignézik ahogy a generátor fölrobban) Gránát.
[az űrsiklókból figyelik a Földet]
Carter: Gyönyörű lesz a naplemente, uram.
O'Neill: Tudja, százados, mégsem volt olyan rossz nap ez a mai.
Bra'tac: Te vagy Hammond...(Közben a kezével utánozza a kopasz fejet) Texasból?
O'Neill: Igen. ... De ahol kert van, ott van kígyó is.
Dr.Jackson: És virágok. [tüsszent egy hatalmasat] Túl sok virág is.
Carter: Igazán szépen berendezték.
O'Neill: Csak közben ők is berendezési tárgyak lettek. [a kertben lévő emberekre célozva, akik valamilyen gépekben fekszenek, csövek lógnak ki belőlük]
O'Neill: Az a helyzet, hogy vagy álmodom, vagy hallucinálok.
[Michaels ezredes ad neki egy balhorgot]
John Michaels ezredes: Ez elég valóságos volt?
Dr.Jackson: Kint vagyunk.
O'Neill: [kiszáll a gépből] Whoa!
Carter: De, nem ment ez egy kicsit túl könnyen?
O'Neill: De igen! Menjünk haza.
O'Neill: [Hammondnak] Tábornok! Higyje el, ezúttal nem okoskodni akarok, de mondja, ... nem csavarodott be?
O'Neill: Na jó, ebből elég! Hadd nézzem meg magát egy kicsit közelebbről! [elkezdi piszkálni Hammond fülét és fejét]
Hammond: Mit csinál?
O'Neill: Csak ezt keresem, hol jön le a maszk.
Dr. Jackson: Hová megyünk?
O'Neill: Vissza a kapun át megmutatni nekik a bolygójukat. [szünet] Ahogy mi láttuk. ... Még a virtuális világ előtt. ... Hagyjon békén!
O'Neill: Ez már biztos a valódi világ, ugye?
A Gondozó: Ne húzza ki azt, hallja! Tönkreteszik a kertet. [O'Neill-hez és Jackson-hoz fordul] Megmondtam, tönkretesznek mindent! Először a kertet, aztán az egész nyomorult bolygót!
O'Neill: [Danielnek, kuncogva] Meglepően nehéz téged megölni.
O'Neill: Carter... egyre-másra, um,...goa'uld víziókat lát. Azt mondja, ha tovább használja szarkofágot, a sötét oldal győz. Ha nem győzött máris.
O'Neill: [Hammond tábornoknak] Jót szórakoztunk, uram. Carter hozott egy kis naqahdah-t, Teal'c megint új barátokat szerzett. Danielt eljegyezték én meg, ahh... megyek zuhanyozni.
Shyla: Ugye te sosem szerettél engem?
Dr. Jackson: Ha így volna, most nem lennék itt.
Dr. Jackson: Ezt többé nem használhatod. Nem lesz könnyű, én tudom. De nem kell egyedül végigcsinálnod.
O'Neill: Mint köztudott, büszkén játszom a pozitív hozzáállás szóvivőjét, de elpusztítottuk a goa'uld csapdájukat. Nem lehet, hogy egy hangyányit megorroltak ránk?
Teal'c: Én voltam az, aki miatt a pörölyt el kellett pusztítani. Így hát enyém a felelősség.
O'Neill: Tábornok, én adtam a parancsot.
Dr. Jackson: Én lőttem szét a gépet.
Carter: Én pedig... ott voltam.
[O'Neill meglátja a goa'uld piramishajókat]
O'Neill: Emberek, azok ott nem hétvégi vadászházak.
[O'Neill és Teal'c Hórusz testőreit figyelik]
O'Neill: Mik azok a fejek? Ré mellett is voltak ilyen fickók az Abydos-on.
Teal'c: Sólyomgárda. Ré családjának őrei. Ezek biztosan Hóruszt kísérik.
O'Neill: Ő Rének kicsodája? Nagybácsi? Unokaöccs?
Teal'c: Közös fia Rének és Hathornak.
O'Neill: [szarkasztikusan] Szép kis családfa.
Hórusz: Térdelj le istened előtt!
Olaf: Az én istenem Thor! Előtte mind egyenlőek vagyunk.
Hórusz: Az istened nem segít rajtad. Én megtehetem. Idegenek jöttek át azon, amit ti kapunak neveztek. Kik azok? Válaszolj! Válaszolj! Válaszolj!
Olaf: Thor arra tanított,...hogy ne féljek a haláltól.
Hórusz: Na és a fájdalomtól se félsz?
Olaf: Mennydörgés és villám. Tiétek Thor hatalma.
[Daniel kérdésére, hogy mit láttak]
Teal'c: Egy Hórusz nevű goa'uldot.
Dr. Jackson: Viccelsz?
O'Neill: Mert? A barátod?
Dr. Jackson: Szóval ki kell tartanunk, amíg lecsillapodnak a kedélyek.
Teal'c: Csakhogy nem fognak lecsillapodni, Daniel Jackson. Inkább felcsillapodnak.
Dr. Jackson: [a fák között egy oszlop előtt állva]: Ez Thor hatalmának csarnoka???
Gairwyn: Talán másra számítottál?
Dr. Jackson: Háát, mondjuk... egy csarnokra.
Gairwyn: Az Etinek végleg elmentek. Thor köszönetét küldi. Nélkületek soha nem sikerült volna.
Dr. Jackson: Hogy őszinte legyek, csak szerencsénk volt.
Gairwyn: Thor üzent még valamit, hogy kielégítse kiváncsiságotokat. Az Ő faja sokszor meglátogatta a Ti világotokat. Ők barátai, védelmezői mindennek. Kivéve a goa'uldot, velük hadban állnak.
O'Neill: Hát ez kedves tőlük, de nem beszélhetnénk az öregfiúval?
Gairwyn: Azt mondta, úgy mint mi, ti is fiatalok vagytok. Sokmindent kell újraépítenünk. Thor megígérte, hogy hátrahagy egy asgardi segítőt.
Teal'c: Kimnéria újra biztonságos. Ez jó hír.
Gairwyn: Igen, az, de Thor új pörölye, ha elkészül majd, veled kivételt tesz Teal'c. Bármikor szívesen látunk itt.
O'Neill: Tudja, a galaxisban akármikor elnavigálok, de Washingtonban mindig eltévedek.
O'Neill: Carter? Tehát...
Carter százados: Tehát ő az apám. Igen, uram.
O'Neill: Ez nem lehet igaz! Sam apja! [kezet nyújt] Semmit sem hallottam még Önről.
O'Neill: Egyszer már én is visszavonultam. Nem bírtam ki.
Jacob Carter: Mármint, úgy érti, nem bírta ki a csillagközi radarmérések nélkül?
O'Neill: Tudja, uram, roppant érdekes munka.
Jacob Carter: Biztos vagyok benne. Hiszen még egy kitüntetést is megér.
O'Neill: Rászolgáltunk. [O'Neill, Hammond, és Samantha Carter összenéznek és mosolyognak] Uhm... Megbocsátanának egy percre? Csak ritkán jutunk ki a Cheyenne hegyből. Kimegyek egy kicsit... a szabadba. Tábornok... Százados... Tábornok...Pincér. (amikor elmegy)
Jacob Carter: Köztünk maradjon, de az álcátok nem a legtökéletesebb.
Carter százados: Sajnálom, de nem tudom, hogy miről beszélsz.
Jacob Carter: Hát persze, hogy nem. Elnézést. De akármit is csináltok is abban a hegyben, még ha valami csillagközi dolog is, a valóságnál nem izgalmasabb. Képzeld, beajánlottalak a NASÁ-hoz, Sam. Hogy egy napon igazából is kijuthass majd az űrbe.
Armin Selig: [újságíró] Biztos forrásból tudok egy szerkezetről, ami embereket szállít oda-vissza a galaxisban. Csak azt szeretném, ha Ön is igazolná.
O'Neill: Parabolamikrofon a tér túloldaláról? [a felvett beszélgetésre célozva]
Armin Selig: Valami olyasmi.
O'Neill: A modern technika... Ide figyeljen! Nem tudom, ki a forrása, de én a Légierő ezredese vagyok. A C5-ös Galaxis a világ egyik legnagyobb teherszállító repülője, én arról beszéltem.
Armin Selig: És a csillagkapu?
O'Neill: Sose hallottam róla.
O'Neill: A nevem O'Neill, két "L"-el. Van egy másik O'Neil ezredes is, egy "L"-el, de neki nincs semmi humorérzéke.
[Utalás az 1994-es filmre, ahol Kurt Russell játszotta Jonathan "Jack" O'Neil ezredest.]
Hórusz: Dacolni mersz velem?
O'Neill: Valami olyasmi... [és a kését a Hórusz kezén lévő goa'uld fegyverbe hajítja]
O'Neill: Valaki elmagyarázná, mi volt ez?
Teal'c: Nagy vonala van annak.
O'Neill: Talán hosszú sora...
Carter: Emlékezett, hogy a pajzs hárító ereje egyenesen arányos a becsapódott test mozgási energiájával? [O'Neill késdobálására célozva]
Xe'ls: "Ha nem tudják meg, nem lesz gond." Nem ezt mondta a parancsnoka, ezredes? A szavaik nem érnek semmit.
Tekaya: Ahogy az enyém sem, ha azt teszem, amit mondasz. Igéretet tettem ennek, hogy megmenthessük az életed.
Xe'ls: Hallgatlak, de nem ígérhetem, hogy a szavaid eltörölhetik a büntetést.
O'Neill: Büntetést?
Xe'ls: A Salish-eket félrevezetve Ke-t akartatok lopni. Ráadásul aláástátok a kölcsönös bizalmat Tonane népe és az enyém között.
O'Neill: Jól van. A szavamat adom, hogy abbahagyjuk... a bányászást.
Tekaya: Még hogy ha bíznánk is benned, a parancsnokaidat nem köti majd az eskü.
O'Neill: Ne bízzatok bennem. Zárjátok le a csillagkaput. Akkor senki nem jöhet be a bolygótokra, ha nem akarjátok.
Tekaya: Mi nem utazunk a csillagok között. Zárjuk le azt a kaput.
Xe'ls: Csakhogy ez nem törli el a második bűnt.
O'Neill: Mit? Hogy felfedtünk téged Tonane előtt? Szóval az rendben van, hogy istent játszotok? Az ég szerelmére!
Tekaya: Mikor ezer évvel ezelőtt eltávolítottuk a Goa'uldot a bolygónkról magunkra öltöttük a Salish-ek szellemeinek alakját, hogy megvédhessük őket, és harmóniában együtt élhessünk velük anélkül, hogy beavatkoznánk természetes fejlődésükbe.
Xe'ls: De most, miattatok, ez a harmónia megtört. Félni kezdenek tőlünk, és a Ke-vel, amit a folyóba szórtunk fölfegyverkeznek ellenünk.
Dr. Jackson: Nem. A ti Salish népetek innen származott el. Földi társaik ma is többre tartják a természetet a technikánál.
O'Neill: Ha valóban olyan nagyra becsülitek Tonane népét, ne játszátok előttük az istent.
Tekaya: A barátunk, Tonane bölcs ember. És Jack barátunk is az.
Teal'c: Nem értem, O'Neill. Most táncolunk vagy harcolunk?
O'Neill: Teal'c, ha nem mozogsz, könnyű célpont vagy. Sebezhető!
[O'Neill megüti Teal'c-et, mert nem mozog]:
O'Neill: Látod?
[Teal'c megnézi hol ütötte meg O'Neill, majd felráncolja a szemöldökét]:
O'Neill: Sajnálom. Jól vagy?
Teal'c: Jól vagyok.
O'Neill: Ezért kell folyamatosan mozognod...
[Teal'c megüti O'Neill fejét, aki elesik]:
Teal'c: Ez milyen volt, O'Neill?
O'Neill: Jó volt. Jó volt...Uh... Ezért kell mindig feltartanod a kezed... vérzik az orrom?
Teal'c: Jól vagy.
O'Neill: Látszólag, elvesztettem a "falatus", hogy helyesen beszéljek! [szünet] Nem viccelek. Nem szándékosan csináltam.
Dr. Jackson: Um... A fordításom egy kissé pontatlan. Szerintem a kör felirata ezt jelenti: "Örökségünk helye". Um...Vagy lehet "Egy darab a lábunkból". Bár az első valószínűbbnek tűnik.
Asgard: Megtettétek az első lépéseket afelé, hogy ti legyetek az ötödik faj.
O'Neill: Visszajöttem.
Dr. Jackson: Mi történt?
Teal'c: Még mindig birtoklod az ősök tudását?
O'Neill: Nem, dehogy. Nem emlékszem rá! [Daniel-nek] De tudod mi az élet értelme?
Dr. Jackson: Azt jelenti úgy érzem már jártam itt.
Teal'c: Jártál Daniel Jackson, tegnap, méghozzá velünk együtt.
Dr. Jackson: [Szünet] Oh, persze, hogy is felejthettem el.
Dr. Jackson: Ennél különösebb népet még nem láttam. Ugyan közösségben élnek, de kommunikációnak szinte semmi jelét nem mutatják. Nem láttam szerszámokat vagy más civilizációs kellékeket.
O'Neill: Mondhatjuk, hogy nálunk jóval fejletlenebbek?
Dr. Jackson: Ne siessük el az ítéletet, emlékezzen csak a Noxra.
Carter: És építettek maguknak otthonokat.
O'Neill: Ezeket maga úgy hívja? Mi van a szondával?
Dr. Jackson: Próbálkoztam mindenféle kommunikációs formával. Öszintén szólva, egy kutyával is könnyebben megértetném magam.
O'Neill: Tehát?
Dr. Jackson: Tehát nálunk jóval fejletlenebbek.
Dr. Jackson: Megtennél valamit? Félszemmel figyeld ezt a növényt itt.
Teal'c: Mind a két szememmel figyelni fogom.
O'Neill: Nem fogunk itt tétlenül állni.
Dr. Jackson: Csinálhatunk valamit?
O'Neill: Például videózunk le egy növényt?
Dr. Jackson: Ez nagyon fontos lehet.
O'Neill: Szerintem inkább kezd elmenni a maradék esze.
Dr. Jackson: [Szünet] ... Ez mit jelentsen?
O'Neill: Azt hogy szerintem maga a jobbnapjain is egy kicsit ütődött.
Dr. Jackson: Maga meg a jobbnapjain csak kicsit ostoba és beképzelt.
O'Neill: Én beképzelt? Azért mert nem egyezik a véleményünk a válsághelyzetek kezelésének módszereiről?
Dr. Jackson: Ugyan már! Semmiről nem egyezik a véleménye senkiével.
O'Neill: Mondjon egy példát.
Dr. Jackson: Nemtudom, akármi. Vegyük például a mitológiát!
O'Neill: Pletyka, hazugság, mese.
Dr. Jackson: Látja!! A mitológia, a kulturális fejlődés egyik mozgatórugója.
O'Neill: És ha az! Miköze annak egy növény lefilmezéséhez!?'
Dr. Jackson: Pontosan ezaz!
O'Neill: Miket beszel!?
Dr. Jackson: Nem tudom.
Dr. Jackson: Az az idegen a videón elég szelídnek látszott biztos nem ártana nekünk.
O'Neill: Én csak azt láttam, hogy kopasz, fehér és meztelen.
Hammond: Ettől a halhatatlan hangtól lettek rosszul, mert mi máshogy reagálunk rá, mint az idegenek? Nekik szükségük van rá az élethez, de mi megváltoztattuk, azzal hogy nekiment a szonda a növénynek?
O'Neill: Valahogy úgy.
O'Neill: A növény adja ki ezt a hangot?
Carter: Ez egy idegen organizmus egy másik bolygón.
O'Neill: Igaz.
[a CSK-1 messziről figyeli a falut]
Dr. Jackson: Mennyi idő kellhet?
Carter: Nem tudom.
O'Neill: Megosztaná velünk, hogy mire várunk?
Carter: Még nem, uram.
[a falusiak fura hangon "énekelni" kezdenek]
Teal'c: Most! [és átdobja a távcsövet O'Neillnek] Nőnek a növények.
Dr. Jackson: Ez volt a nagy titok?
Carter: Valamilyen szimbiotikus kapcsolat áll fönn az idegenek és az organizmus között. Talán ők sem tudnak róla.
Charlie: Azt mondja, nálatok a fiúk soha nem sírnak.
O'Neill: Na, ez így nem igaz. A helyzet az, hogy van egy hivatalos lista, ami felsorolja azokat a helyzeteket amikor szabad sírni.
Charlie: Anya elmegy.
O'Neill: Na, ez egy olyan helyzet. "Anya elmegy", azt hiszem kb. a hatodik azon a listán. Nem a hatodik "Anya el fog menni egy pár nap múlva". Az ötödik "Anya máris indul". A negyedik természetesen "Anya már el is ment". A hármas... a hármas az egyik legsúlyosabb helyzet a listán.
Hammond: Elméletek? Ötletek?
Carter: Nyilvánvaló, hogy a Retu létezik.
O'Neill: Van egy kérdésem. Hogy védekezünk láthatalanok ellen?
Carter: Észlelnünk kell őket.
O'Neill: Nem lenne utolsó...
Hammond: [Miután a csapat visszatér a Re'tu bolygóról] Azt mondják, hogy a veszélyességi szint magas? [O'Neill-hez fordul]
[Carter felidéz egy emléket, amiben O'Neill majdnem meghalt. A memóriaszkennernek köszönhetően ez rögtön megjelenik a képernyőn, de O'Neill megszakítja a kapcsolatot a kivetítő és a Carter halántékán lévő szkenner között.]
Carter: Uh.
O'Neill: Igen... Mindig akkor kapcsolnak be, amikor a legkevésbé számít rá. Ne gondolkozzon!
Hathor: [előtűnik a semmiből] Csöndet!
O'Neill: Jaajj, de reméltem, hogy nem látom viszont magát.
Hathor: Hogy léphetünk kapcsolatba az Asgarddal, hogy szövetséget ajánljunk?
Jack: Próbálják meg Roswellt. Az egy kis város Új Mexikóban.
A dialógusokat a filmet megnézve, meghallgatva írtuk le. Igyekeztünk ezt pontosan megtenni.