Csinibaba
A Csinibaba 1996-ban készült, 1997-ben bemutatott színes, magyar zenés filmvígjáték.
Idézetek[szerkesztés]
Attila: Pista bácsi! Helsinki az nyugat-e?
Misi: Nyugat.
Pista: Már mér' vágod ezt ilyen hirtelen rá Misi bátyám? Szerintem inkább észak-nyugat.
Misi: Kelet nyugati, ott van fönn. Baráti.
Sanyi: Felebaráti. Helsinki északon van!
Rendész: Fiacskám, mért nem vagy az üzemi étkezdében? Palacsinta van.
Attila: Hmmm... Nincs tikettem.
Rendész: Szereted a palacsintát?
Attila: Ühüm.
Rendész: Gyere. Én értelek. Látom megérintett a politika. Helyes. Helsinki? Hát, momentán, még-még nyugat, de már komp jár át Leningrádba!
Attila: Akkor kösz.
Rendész jelentése: (A mai napon Bánki Attila betanított munkás nyilvánosan megkérdezte Helsinki nyugat-e? A munkások felettébb hosszasan vitatkoztak a kérdésen, amely során Formán István szakszervezeti bizalmi a csikkek tárolására alkalmazott tűzoltóvödröt Gáspár Sándor TMK-s fejébe húzta. Az elhangzott szidalmak nem tartalmaztak a fennálló rend ellen izgatást. Ibolya Csavargyár 4/IV alosztály, dátum, két fél kevert.)
(Késő este a villamoson Purábl Kúnó bóbiskol, miközben Terike, a kalauznő megszólítja.)
Terike, a kalauznő: 'Estét! Átszállót vagy vonalat?
Purábl Kúnó: Hogy szólíthatom szép asszony?
Terike: Ittas? Nem érek rá! Remiz járat vagyok.
Kúnó: Hát... áll itt előttem ebben a feszes egyenruhájában, azokon a szép szőrös lábain. Fölébreszt ezen a virágillatú nyári estén és akkor még a nevét sem tudhatom meg?
Terike: Ha annyira érdekli Terézia vagyok.
Kúnó: Ááá, Terike! Hívhatom így ma éjjel? Csak amíg együtt közlekedünk...
Terike: Bánom is én, de a jegyét nem fogja elbliccelni!
Kúnó: Ááá, van eszembe, mit gondol? Hanem, most látom csak... hogy így jobban megnézem, Terike, hát kegyeden nincsen bugyi!
Terike: Micsoda?
Kúnó: Így, ahogy mondom.
Terike: Le fogom szállítani!
Kúnó: Ááá, nem bűn az. Nagy a hőség, hát nincs abban semmi...
Terike: Most az egyszer téved. Van rajtam.
Kúnó: Na, koccintsunk egyet!
(Kúnó elővesz egy üveg pezsgőt és egy poharat.)
Terike: Megáll az ész! Tudja hol van?
Kúnó: Persze. A Beszkárt egyik elektromos felsővezetékű viszonylatán kettesben magával...
(Kúnó teletölti a poharat pezsgővel és Terike kezébe nyomja.)
Kúnó: Na, az ijedségre! Üljön le Terike!
Terike: De, ez tilos! Mit mondjak, ami azt illeti fárasztó meló ez.
Kúnó: Egészségére Terike!
(Terkie egy huzatra megissza a pohár pezsgőt, miközben Kúnó előveszi a bőröndjét és felnyitja a tetejét Terike felé.)
Kúnó: Látott már ilyet?
Terike: Láttam!
Kúnó: És tudja hogy mi ez?
Terike: Ne várja, hogy kimondjam!
Kúnó: A legféltettebb kincsem.
Terike: Minden férfi ezt szokta mondani. Malac!
(És közben Terike lekever egy pofont Kúnónak.)
Kúnó: Pardon!
Terike: Ne tessék engem provokálni! Azonnal váltsa meg a jegyét!
Kúnó: Majd, ha rendesen föl lesz öltözve.
Terike: Nézze, bevallom hogy harisnya nincs rajtam csak zokni - a nagy meleg miatt.
Kúnó: És... és? Följebb?
Terike: Bugyi - van rajtam! Sőt melltartó is, és kombiné is ha tudni akarja. Délbe' vettem fel, emlékszem.
Kúnó: Terike, én szeretnék, de nem tudok hinni magának. Sajnálom.
Terike: Hát ide figyeljen! Nekem még senki sem mondta, hogy hazudok. És magától sem tűröm el!
(Terike leveszi a bugyiját és megmutatja Kúnónak.)
Terike: Tessék! Ehhez mit szól?
Kúnó: Ez csak valami trükk volt.
Terike: Mi? Hogy trükk? Akarja, hogy a többit is megmutassam?
Kúnó: Hát ha úgy érzi, hogy tartozik ennyivel az igazságnak Terike, és belülről fakad?
Terike: Belülről fakad!
Kúnó: Hát akkor nem bánom. Mutassa! Nem fordulok el, bátran szembenézek vele!
(Terike kombinéra vetkőzik.)
Terike: Na, erre legyen szava!
Másik kalauz: Végállomás! Remiz! Terike, mi' csinál maga itt?
Terike: Én... csak... én nem, csak az utas azt állította, hogy...
(Közben Kúnó elindul az ajtó felé és visszaszól.)
Kúnó: Hiába, minden nő kurva.
Purábl Kúnó: Nem vagyok egy perspektívikus egzisztencia, Teréz. Tudja, én megdobáltam gyerekként Horthyt, aztán ifjúkoromban Szálasit. Aztán megdobáltam Rákosit, és most ezt a Kádárt készülök.
Aaaah, a francba ezekkel a rabvallató pengékkel!
Mi tudni ki ... ki ... ki tudja... hajrá fiatalok!
Találkozik, énekel és hazamegy.
Az ötödik számot, kedves tömbtársak, a Népszabadság közli.
Ugye milyen jó, Arankám, hogy már évek óta nem történik semmi?
Együtt sírunk, együtt nevetünk, Arankám. Nincs ékszíj, hepp, de van világtalálkozó.
Megyek, Arankám, szétnézek. - Menjél, Apusom, nézzél széjjel a Te kis birodalmadban... én is visszamegyek a mosókonyhába, oszt szétmaratom a tüdőmet a jó kis forró gőzzel.
Simon! A vödör! Itthagytad a vödröt! Jeget kell hozni! És négyér'! Me' jön a nyugodt megérdemelt hétvége.
Világifjúsági találkozó... Ez valami baromi nagy KISZ gyűlés, mi?
Nem értünk semmihez. - Hülyék vagyunk mindenhez. - Tánczenekar!
Bambizunk? - Isteni. Két bambit kérünk szívószállal! (...) Szerinted? Valami kaland? Hmmm? - Adódik. Nyugi, csak flegmán. Ez a lényeg.(...)Óh, nyáron milyen jó. Ilyenkor tele van minden szerelemmel. - És csalódással.
Vigyázz, csak flegmán. - Pardon, még nem találkoztunk. - Nem ismerkedek. - Én sem. - Purábl Kúnó, kisztihand. - Máris lúdbőrözök. Balerinának készülök. - Terveimben csakis házas kapcsolat forog fenn. - Látni várnák, kisasszonyok, a legféltettebb kincsemet? - Nem! - Kérésük parancs - Juj, mi ez? - Nem látott még ilyet? - Miért van bársony körülötte? Valami drága cucc? - Felbecsülhetetlen. - Valami külföldi holmi. - Kivehetem? - És kiskegyed tudja mi ez? - Aah, hát ez... Disznó! - Peiinngg! - Pardon. - Mi volt az? Juj, és én majdnem megfogtam!
Ezek MIG-ek voltak, nem is láttam őket. - Ez amerikai cigi. - Figyeld! Amerikai cigaretta. - Cseszd meg, ez Chesterfield! - Milyen férfias! - Érzed? Azt mondják, kokain van benne. - Az a Coca-Cola. Ez ópiumos, a szex pedig pornó. A faterom mondta.
Angéla! Belenéznél Bajkon úr távcsövébe? - Most nincs kedvem. Később nem lehet? - Jó! Pontosan hánykor?
Ki fog énekelni? - Attila. - Miért pont ő? - Ő akar mindenáron kijutni a csajához. - Én is ki akarok jutni innen! - Ne üvölts! - Mindig az énekes nyúlja le a legjobb csajokat. (...) Hapsikáim, ha ez sikerül, én dobbantok Brazíliába, és egy évig banánt zabálok, egyfolytában.
Bajkon úr ! Bajkon úr! Itt az alkalom, kérje le Angélát, ha már nem kérte fel. - Fel? Le? Hová gondol, Mancika! Az én vonzalmam, nem hullámvasút!
Háromig számolok... Három! Jó napot kívánok a kedves tömbtársaknak! Látom jól telik, derűs hangulatban a műrepülő tekintés.. de még nem ért véget!
Nem tegeződnénk, Olgicska? - Naaa, mit képzel itt már! Csak mert táncoltam magával, molesztálhat? - De hát csak a térdcsontjához értem hozzá, Olgicska. - Jesszus Mária! A térdcsontom? Mi maga, hentes? - Én csak... - Maga csak kezelje a lapátokat. - Meglesz! - Mit csinál!? - Szeljük a habokat, Olga! Vágtassunk! Milyen a víz? Pancsolni vágyik, Olgicska? - Na, tegyen ki magáért, ha már csónakázni hívott! (...) Megint hozzám ért. - Sötét van, alig látok. - De érezni, érez! - Persze, hogy érzek, mást se érzek ... vagy úgy akarja, hogy nem evezzek tovább? Ringani vágy? Tessék, leteszem. - Jobb lesz, ha fölveszi, és csobogunk kikötni. Mit hisz maga? Csak mert nyár van, jó levegő, meg hétvége? Én három műszakban vagyok! - Miért paprikázódott fel Olgicska, tán mert azt találtam mondani, hogy jöjjön hozzám feleségül? - Egy ilyen szőrös férfihoz, ilyen pakomparttal? Süllyedünk! - Dehogy, csak a víz emelkedik. Telihold... lesz. Jön a dagály. - Tán még tengerész is? Délután pedig azt mondta, bokszoló volt. (...) - Olga, olyan erőben vagyok, hogy ezt a láncot is szét tudnám szakítani a puszta mellkasommal, ha igent mondana. - Hadd lássam! - Csókoljon meg elébb. - Tán majd utána. - Na lássuk, maga hős, mutasson valamit, ha már ilyen ócska lett ez a kis estém. - A karomra neee, Olgicska. - Addig se tud rosszalkodni. (...) Áááá, a rakott szoknyám! Mit csinált, maga majom! Hogy nézek ki? Az egy szem ruhám! - A cigim! Elázik a Chesterfieldem! - Megérdemli, hülye idióta. Hentes! - Olgicskaaa! Ne ússzon el! Fészket rakunk! (...) Helló, sellő baby! - Mit áll ott, segítsen! - Vízbe esett, Olgicska? - Eláztam, láthatja! Pocsékba ment a ruhám. Mit gusztál itt? - Miért magáz? Tegezzen, hiszen még előttünk az éjszaka. van egy menő lemezem, magánál meghallgathatnánk. - Ja, a portásnővel hármasban. Menjen a fenébe. - Porta? Kiskegyed szintén rendész? - Ez az én formám, az előbb egy hentes, most meg egy kretén. Micsoda éjszaka... - Olgaaa, küldene egy lakatost? Könyörgöm! Hahóóó..
Most ellenőrzésen vagyok. ... Viszlát! Tizenegykor zárom a kapukat!
Pajtások, meghoztam a direktívákat (...) Nyugodt vagyok, jön értem az MHSZ, mint a vihar.
Manci, Mancika, elmegy? - Moziba. És még rendbe kell hozni a frizurám. - Moziba? Ezen a fülledt nyári estén? - A Szikrában eltolják a mennyezetet. - Mit szólna, ha... - Teltházba megyek! - És holnap? - Holnap is moziba megyek. - Akkor az utolsó mai pillantását elkaphatom? - Na csak gyorsan! Maga művész? -(...) - Most egy árnyaltat, Mancika. Húúú, ez jó, az nagyon árnyalt. (...) Aktot is vállal? - Na, most már mennem kell!
Próbálunk? Ki mit tud? Helsinki? Én figyelek! Attila, mondd, nincs neked külföldön élő rokonod? - Nem, nincs, egyáltalán nincs rokonom. - Ismerősöd? Na mindegy, majd utánanézünk... Különben, én is sokat szerepeltem... Nem mesélte a fiam? Én előadóművész voltam. Nem is olyan régen. Csak hát... a mozgalom. - De Jenő azt mondta, hogy Simon bá az AVH-nál, amikor itt a.... - Hazamenni, nem kéne már?
Személyi igazolványokat, valamint jó estét! (...) - Megrendülni látszol, Ernesztin! - Semmi, semmi. Csak rámrohantak az emlékek. - Cirkálsz? - Egy szatírt körözök a tó körül. - Kabátos? - Bőröndös! Nem körözünk együtt, Simon, ahogy egykor? - Langyos a nyomod, vagy forró? Emlékszel? - Az... megszédültünk, Simon. (...) Elhagytál engem, Ernesztina. Amikor... amikor már majdnem letéptem láncaimat. (...) Te csak a nőt láttad bennem, Simon! Valld be! - Én? Benned? A nőt? Ez képtelenség, Ernesztina! - De, de! Soha nem tudtál úgy rám nézni, mint a rajparancsnokodra! Te csak álmodoztál állandóan, én meg negyvennyolcban szétvetés előtt álltam az energiáimmal! (...) - Vigyázat, hopp-hopp, tudok úszni, csak most nem jut eszembe!
Tudja, balerinának készülök, az csak látszat, hogy dundi vagyok, a hajamtól van. - Ugyan, olyan szép alakja van, mind egy spulninak. - Maga meg egy faragatlan kisdobos! - Nagydobos! Hallotta, dobos leszek, Tupírka! Megyek VIT-re. Közelebb ülhetek? - Na, csak ne dúvadkodjon, még csak nemrég óta ismerem. Nem tudom, tudja-e? A női lélek érzékeny hangszer, nem egy dob! (...) Nem bírom tovább! Ede, kimondom! Tegeződjünk! - Etelka!
Látod, ilyen, csak jön utánam mindig öt lépés távolságra... sose közelebb. - Mert azt nem lehet, maga egy szent. Maga, Angéla, egy olyan, hogy én ... hogy olyan nincs is! Maga egy olyan, hogy én most már csak tíz lépésről követem. (...) Beleléptem valamibe. - Ne járkáljon, Bajkon úr. Álljon meg egy helyben. - De akkor abban maradok, amibe beleléptem. (...) Alig hallani magukat, nem társalognának kissé hangosabban?
