Fazekas Mihály

Fazekas Mihály
Lásd még
Szócikk a Wikipédiában
Művek a Wikiforrásban
Művek a Project Gutenbergben

Fazekas Mihály (Debrecen, 1766. január 6. – Debrecen, 1828. február 23.) magyar költő, botanikus.

Idézetei

A siralom
Én italom,
A csuklás ételem,
Szemem közt űl,
Együtt repűl

Egy gerlice keserve

---

Hogy sok cudar gazember
Csupádokonn azért van
E jó világra csapva,
Hogy másokat gyötörjön.

A sok baj

Lúdas Matyi

Bővebben: Lúdas Matyi

– Én uram, a fizetést köszönöm: ha az isten erőt ád
S életben megtart, majd megszolgálom; azért csak
Róvja fel a kapufélfájára, hogy el ne felejtse:
Háromszor veri ezt kenden Lúdas Matyi vissza!

Szükségben segítség (részlet)

Vedd el minden szabadságom,
Lássad, hasznát hogy veszed:
Én ott kezdem méltóságom
Majd, ahol te végezed.
Az igaz, hogy ily reménynél
Sovárogni unalmas.
Mert addig a torkos elnyél,
Elgázol a hatalmas.
De hiában! mert más mód nincs,
Hordjuk tisztán szívünket,
Mulattat is ez a nagy kincs,
Dicsőít is bennünket.

Források

• Fazekas kulturális enciklopédia – Fazekas Mihály (1766-1845)
• Fazekas Mihály összes költeménye

További információk

• Csokonai Vitéz Mihály: Csokonai Vitéz Mihály legszebb versei. Balassa Anna–Móricz Zsigmond. 1993. ISBN 963-11-7089-6  
• Ilona Lakatos: Fazekas Mihály : általános és középiskolások számára : (1766-1828). 1997. ISBN 963-9081-12-4  
• Fazekas Mihály művei a Magyar Elektronikus Könyvtárban