Friedrich Dürrenmatt
| Friedrich Dürrenmatt |
|---|
 Friedrich Dürrenmatt |
| Lásd még |
 Szócikk a Wikipédiában |
| Művek a Cervantes Virtualon |
Friedrich Dürrenmatt, (Konolfingen, Bern kanton, Svájc, 1921. január 5. – Neuchâtel, 1990. december 14.) svájci író, drámaíró, képzőművész.
Idézetek[szerkesztés]
- A nemzeti hősök többet ártottak az emberiségnek, mint az orvostudomány.
- Már csak a szerelemhez és a gyilkossághoz vagyunk hűek.
- A haza, az más, attól elválhatsz. Ha zsiványbarlanggá és hóhértanyává változott, töröld le lábadról a porát, mert szereteteddel semmire sem mégy.
- Hazának mindig olyankor nevezi magát az állam, amikor tömegmészárlásra készül.
- Az író csak akkor tudja teljesíteni erkölcsi feladatát (...), ha anarchista. Támadnia kell, de nem szabad elköteleznie magát.
- Tanuld meg legyőzni a félelmet. Napjainkban ez az egyetlen művészet, amelyhez értenünk kell. Félelem nélkül szemlélni a dolgokat, félelem nélkül a helyes utat választani.
- A tudomány birodalmában nincs megbotránkoztatóbb a csodánál.
- Mások tetteit sohasem jósolhatjuk meg teljes bizonysággal (...). A mindenben közrejátszó véletlent képtelenek vagyunk terveinkbe beépíteni.
- Ha olykor valami véletlennek látszik is, akkor az nyomban a sors és eleve elrendeltség szerepét kapja.
- A zavaró körülmények, amelyek meghiúsítják számításainkat, oly gyakoriak, hogy a legtöbb esetben csak a vadászszerencse meg a véletlen hozza meg a sikert.
- Sohasem szabad felhagynunk azzal, hogy olyannak képzeljük el a világot, ahogyan a legértelmesebb lenne.
- Titokzatos éj. Végtelen és fenséges. A Jupiter és a Saturnus bevillog az ablakrácson át, s kinyilatkoztatja a mindenség törvényeit.
- Az ember racionalitása az, hogy belátásai vannak. Az irracionalitása pedig abban áll, hogy nem azok szerint cselekszik.
- Az én szerelmem nem tudott meghalni. De élni sem.
- Kéz kezet mocskol.