Gottlob Frege

A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből.

Friedrich Ludwig Gottlob Frege (1848. november 8. Wismar, Mecklenburg-Schwerin - 1925 július 26., Bad Kleinen), német matematikus, logikatudós, filozófus, a modern matematikai logika és analitikus filozófia megalapítója, művelője.

Idézetei[szerkesztés]

  • Arra a kérdésre, hogy mi az egy szám, vagy hogy mi az 1 jel jelentése, legtöbbször ezt a választ kapjuk: nos, egy dolog. Ha ezután felhívjuk a figyelmet arra, hogy „az egy szám egy dolog” mondat nem definíció, mert az egyik oldalon határozott, a másikon határozatlan névelő áll; hanem csak azt mondja ki, hogy az egy szám a dolgok közé tartozik, de nem mondja meg, melyik dolog az, akkor esetleg arra szólítanak fel bennünket, hogy válasszunk magunknak egy tetszőleges dolgot, amit aztán egynek nevezhetünk. Ha azonban mindenkinek megvolna az a joga, hogy ezen a néven azt értse, amit akar, akkor ugyanaz az egyről szóló mondat különböző emberek számára különbözőt jelentene; az ilyen mondatoknak nem volna közös tartalma.
  • „Legyen a te beszéded igen-igen, nem-nem. Mert senki sem szolgálhat egy időben két urat -> : Vagy tehát igaznak fogadjuk el, hogy a háromszög szögeinek összege két derékszöggel egyenlő, és ebben az esetben visszautasítjuk az ellenkező állítást, mint hamisat, vagy pedig megfordítva: igaznak fogadjuk el, hogy a szögek összege nem egyenlő két derékszöggel, és ebben az esetben az egyenlőséget kimondó állítást kell mint szükségszerűen hamisat visszautasítanunk. De vajon volna-e valaki olyan vakmerő, hogy asztrológiának nyilvánítsa Eukleidész geometriáját, amely immár több mint két évezrede a senki által kétségbe nem vont igazság tekintélyével rendelkezik? De ha ezt senki nem merészeli, akkor kötelesek vagyunk visszautasítani a nem-euklideszi geometriát, mint közönséges áltudományt, amelynek nem tulajdonítunk nagyobb lehetőséget, mint amennyit a történelmi fejlődés bármely hasonló bizarr terméke érdemel.”

Mások Fregéről[szerkesztés]

Úgy véltem, sokat kell még gondolkodnunk Fregéről, ámde elsősorban nem értelmeznünk kell, hanem inkább elmélyedni az általa vizsgált problémákban és föltárni mindazokat a következtetéseket, amelyek gondolataiból adódnak. Aztán elképedtem, mert jó sok olyan könyvet, cikket és egyebet olvastam, amely radikálisan új és szerintem legtöbbször teljesen torz értelmezést javasolt [...]. Azonban az értelmezése körüli káosz egyszerûen nagyon irritál. És ez sajnos azóta is folytatódik. Jó néhány könyv jelenik meg, amelyek lényegében mind azt mondják, hogy "Előttem mindig mindenki félreértette Fregét." Azt hiszem, ez ostobaság. Egyszerûen nem tudom elhinni, hogy ez igaz lehetne. Persze megláthatnak olyasmit, amit a többiek nem vettek észre. De az, hogy eddig mindenki teljesen félreértette, hogy Frege valójában mire gondolt... Hát ez egyszerûen túlságosan valószínűtlen ahhoz, hogy foglalkozzunk vele. De az emberek sajnos folytatják ezt. Nem tudom, miért éppen Frege vonzza annyira az efféle értelmezôket. Russell-lal nem csinálják ezt. De azt hiszem, még Kanttal sem, vagy tévednék?
Michael Dummett [1]

Linkek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Wikipedia-logo.png
A Wikipédiában további adatok találhatóak
Gottlob Frege témában.