Hans Christian Andersen

A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hans Christian Andersen
Hans Christian Andersen a Fædrelandet c. folyóirat olvasgatása közben (1867)
Hans Christian Andersen a Fædrelandet c. folyóirat olvasgatása közben (1867)
Lásd még
Wikipedia-logo-v2.svg Szócikk a Wikipédiában
Művek a Cervantes Virtualon
Commons-logo.svg Médiaállományok a Wikimédia Commonsban
Gutenberg ico.png Művek a Project Gutenbergben

Hans Christian Andersen (1805. április 2. - 1875. augusztus 4.) dán író és költő, aki leginkább meséiről híres.

Andersen legszebb meséi[szerkesztés]

  • Olyan mélységes szomorúság volt a szemében, mintha soha nem ismerte volna a mosolyt.
A vadhattyúk
  • Az igazság sokszor fájdalmas, de mégis a legnagyobb dolog.
Leves hurkapálcikából
  • Mégsem olyan hitvány a világ! Csak okosan kell szemlélni!
A ganajtúró bogár
  • A hajdani kisfiú embernyi ember volt már, derék, becsületes ember, sok örömöt leltek benne a szülei.
A régi ház
  • Rosszul tette, hogy kíváncsiskodott, mert ez mindig bajt hoz az ember fejére.
Az ezüsthúszas

A ​szerencsetündér sárcipője[szerkesztés]

  • Aki költő, az még hurkapálcikából is tud levest főzni.
  • Összeboruló lombú erdővé változtatta a szobát, vagy napsütötte rétté, ahol gólyák lépdeltek méltóságosan, viharos tengerré, vagy tengeren hánykódó hajóvá.

További információk[szerkesztés]