Horthy Miklós

A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Horthy Miklós (1868. – 1957.) 1920. március 1-től 1944. október 15-éig a Magyar Királyság kormányzója.

Neki tulajdonított idézetek[szerkesztés]

Horthy Miklós gyermekkori kézirata
  • Polgármester Úr!

Szívből köszönöm szíves üdvözlő szavait. Mondhatom, nem vagyok abban a lelkiállapotban, hogy e percben megszokott frázisokat használjak, igazságérzetem azt parancsolja, hogy minden kertelés nélkül azt mondjam, amit e percben érzek. Mikor még távol voltunk innen, és csak a remény sugara pislogott lelkünkben, akkor — kimondom — gyűlöltük és átkoztuk Budapestet, mert nem azokat láttuk benne, akik szenvedtek, akik mártírok lettek, hanem az országnak itt összefolyt piszkát. Szerettük, becéztük ezt a várost, amely az elmúlt évben a nemzet megrontója lett. Tetemre hívom itt a Duna partján a magyar fővárost: ez a város megtagadta ezeréves múltját, ez a város sárba tiporta koronáját, nemzeti színeit és vörös rongyokba öltözött. Ez a város börtönre vetette, kiüldözte a hazából annak legjobbjait és egy év alatt elprédálta összes javainkat. De minél jobban közeledtünk, annál jobban leolvadt szívünkről a jég, és készek vagyunk megbocsátani. Megbocsátunk akkor, hogy ha ez a megtévelyedett város visszatér megint a hazájához, szívéből, lelkéből szeretni fogja a rögöt, amelyben őseink csontjai porladoznak, szeretni azt a rögöt, amelyet verítékes homlokkal munkálnak falusi testvéreink, szeretni a koronát, a dupla keresztet. Katonáim, miután földjeikről betakarították Isten áldását, fegyvert vettek a kezükbe, hogy rendet teremtsenek itt e hazában. Ezek a kezek nyitva állanak testvéri kézszorításra, de büntetni is tudnak, ha kell. Meg vagyok győződve róla, azaz úgy remélem, hogy erre nem fog sor kerülni, hanem ellenkezőleg, akik bűnösöknek érzik magukat, megtérnek, és hatványozott erõvel segítenek a nemzeti reményekben tündöklő Budapest felépítésében. A mártírokat, az itt sokat szenvedett véreinket meleg szeretettel öleljük szívünkhöz.

Horthy Miklós beszéde 1919. november 16-án, a Budapestre való bevonulás alkalmával
Kilencven éve vonult be a Kormányzó Budapestre Történelemportál, 2009. november 16.
  • Az egyik szemrehányás arra vonatkozott, hogy Magyarországon állitólag túl enyhén kezelik a zsidókat.Ebben a kérdésben minden elbizakodotság nélkül hivatkozom arra, hogy annak idején én voltam az első, aki szót emeltem a zsidók destruktív magatartása ellen, és azóta megfelelő intézkedéseket tettem befolyásuk visszaszorítására.
Horthy Miklós azokra a vádakra válaszolva, miszerint Magyarország nem lép fel elég erőteljesen a zsidók ellen
Szinai Miklós – Szűcs László: Horthy Miklós titkos iratai.Kossuth, Budapest, 1962, 392
  • Hírnév, kincs, dicsőség nem adhat földi boldogságot, önmagunkban kell azt keresnünk, a szív nyugalmában s az erkölcs tiszta érzet ártatlan örömeiben.
Nagybányai Horthy Miklós III. elemi osztály (1876-77 tanév)
  • Ami a zsidókérdést illeti, én egész életemben antiszemita voltam, zsidókkal sohasem érintkeztem. Tűrhetetlennek tartottam, hogy itt Magyarországon minden-minden gyár, bank, vagyon, üzlet, színház, újság, kereskedelem stb. zsidókezekben legyen, és hogy a magyar tükörképe – kivált külföldön – a zsidó. Azonban, minthogy a kormányzat egyik legfontosabb feladatának az életstandard emelését tartom, tehát gazdagodnunk kell, lehetetlen a zsidókat, kiknek minden a kezükben volt, egy-két év leforgása alatt kikapcsolni, és hozzá nem értő, leginkább értéktelen, nagyszájú elemekkel helyettesíteni, mert tönkre megyünk. Ehhez legalább egy emberöltő kell. Én hirdettem talán először hangosan az antiszemitizmust, azonban nem nézhetek nyugodtan embertelenségeket, szadista, oktalan megaláztatásokat, mikor még szükségünk van rájuk.
Horthy Miklós levele gróf Teleki Pálhoz 1940. október 14-én

Idézetek róla[szerkesztés]

  • A nyilas rémuralomhoz fűződik az a pusztítás, amely 1944. október 15-e után Magyarországon végbement, de azért, hogy az ország ide juthatott, elsősorban Horthy fasiszta ellenforradalmi rendszerét terheli a felelősség. – A nyilas rémuralomnak a szovjet csapatok győzelmei, végső soron Magyarország felszabadítása (1945. április negyedike) vetett véget.
    Új Magyar Lexikon, Budapest, Akadémiai, 1961. - Másodsorban a náci németek magyarországi megszállásuk adott lehetőséget a nyilasok vérengzésének. Horthy Miklós leállíttatta a pesti zsidóság deportálását a megszállás előtt, utána nem tehetett semmi már...
  • Mit is tanult ő, az átlag magyar annak idején? Megtanulta, hogy a Horthy rendszer restauráló, fasiszta, fasisztoid, fél-fasiszta, diktatórikus, militarista, nacionalista, önző, népnyúzó, hatalomféltő, utolsó csatlós és így tovább. És főleg: ellenforradalmi. Most ezt hallja és olvassa: konzervatív, autokrata, autoritárius, tekintélyelvű, nemzeti, öncélú, dinamikus, modernizáló, magárahagyott, becsapott stb. Nos, azt hiszem, hogy itt és most egy új, átgondolt szintézisnek még akkor sem járt le az ideje, ha a világ nagyobbik részében történetesen ez lenne a helyzet. A magyarok ugyanis láthatóan nem akarnak lemondani a történelmükről, és joggal azt hiszik, hogy ezt végre megkaphatják.|
    Ormos Mária, Jelző és történelem (Kérdések a Horthy-korszakról), Történelmi Szemle, 1997, 2. [1]
  • Horthy és a magyar katonák akciója volt a Hitler által megszállt Európában az egyetlen eset, ahol egy Németországgal szövetséges ország reguláris hadseregét arra használták fel, hogy megmentsék a zsidókat. Ilyesmit képtelenségnek tartottam; azt hittem, téves jelentésről van szó, vagy álmodom – de nehány héttel később Lakatos Géza kitiltott engem Magyarországról.
    (Adolf Eichmann náci vezető vallomása 1961-es jeruzsálemi perében)
  • Horthy Miklós feladatköre nem volt végtelen. Szabályosan működő kormányokat és kormányfőket választott és választatott meg, ő maga nem vezette az országot rendeletekkel, ahogy a diktátorok teszik.

Horthy nem volt fasiszta diktátor. (John Lukács, Állam, nemzet, nép; előadás a Mindentudás Egyetemén, 2005. október 24.)

  • A kormányzó újrateremtette az évszázadok óta nem létező magyar államot. Ez Horthy Miklós elévülhetetlen érdeme.
    Nemeskürty István
  • Horthy Miklóst magyar hazafinak tartom, akit a nemzet tudatában is tisztességgel el kell helyezni.
    Antall József
  • Azt tudom, hogy Horthy nem volt fasiszta; ő egy régi vágású, reakciós konzervatív volt. A nyilaskeresztesek azonban fasiszták voltak, csakúgy, mint a Vasgárda Romániában és hasonló szervezetek Szlovákiában és Horvátországban.
    Dietrich Orlow professzor történész (akit az európai fasizmus egyik vezető szakértőjeként tartanak számon.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Wikipedia-logo-v2.svg
A Wikipédiában további adatok találhatóak
Horthy Miklós témában.