Ugrás a tartalomhoz

Jean-Paul Sartre

A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből.
Jean-Paul Sartre
Lásd még
Szócikk a Wikipédiában
Művek a Cervantes Virtualon

Jean-Paul Sartre (1905-1980) francia egzisztencialista filozófus, regény- és drámaíró, 1964-ben Nobel-díjat kapott, amit visszautasított. 11 évvel később, mikor a díjjal járó juttatás jelentősen emelkedett, levelet írt a Nobel-díj bizottságnak, hogy meggondolta magát, és megkaphatja-e utólag a pénzdíjat (állítólag jótékonysági célokra akarta felhasználni). A válasz nem volt.

Neki tulajdonított idézetek

[szerkesztés]
  • A fasizmust nem az áldozatok száma, hanem a gyilkolás módszere határozza meg.
  • Tudják, mennyire tisztelem Che Guevarát. Szerintem nem csak értelmiségi volt, hanem korunk teljesen egész embere: harcosként és férfiként, mint elméleti szakember, aki a forradalom ügyét úgy vitte előre, hogy az elméleteit a csatái személyes tapasztalataiból vezette le.
  • Létezni annyi, mint itt lenni, egyszerűen csak annyi; a létezők megjelennek, lehetővé teszik, hogy találkozzunk velük, de levezetni sohasem lehet őket.
  • ... a létezés olyan telítettség, amelytől az ember nem szabadulhat.
  • Minden neurózisnak az a sajátossága, hogy természetesnek tünteti föl magát ...
  • A gondolatom én vagyok: ezért nem bírom abbahagyni. Létezem, mert gondolkodom... és nem tudom megakadályozni, hogy gondolkodjam.
  • Egymást szeretni annyi, mint gyűlölni a közös ellenséget.
  • Önmaga számára lenni a másik... ez az elsődleges értéke a másokhoz való viszonynak.
  • ... a dolgok pontosan azonosak azzal, aminek látszanak - és mögöttük ... mögöttük nincs semmi.
  • A doktor a tapasztalat profija: az orvosok, a papok, a bírók meg a katonatisztek úgy ismerik az embert, mintha ők teremtették volna.
  • ... a városoknak csak egyetlen napjuk van, s az minden reggel egyformán újrakezdődik.
  • ... az ember szabadságra lévén ítélve, az egész világ súlyát a vállán viseli: felelős a világért és önmagáért, mint létezési módozatért.
  • ... vajon hogyan lehetséges, hogy a világ létezik – és nem a semmi?
  • Minden létező ok nélkül születik, gyöngeségből él tovább, és véletlenül hal meg.
  • A tudat úgy létezik, mint egy fa, mint egy fűszál. Szunyókál, unatkozik.
  • A természetben nincsen dialektika, csak az amelyet belehelyeztek.
  • Három óra: mindig túl kései, vagy túl korai időpont ahhoz, amit az ember éppen csinálni akar.
  • Miért van az, hogy a világ létezik és nem a semmi?
  • A rosszban csak utána hisz az ember.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
A Wikipédiában további információk találhatóak