John Ronald Reuel Tolkien

A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből.

J. R. R. Tolkien angol nyelvész, író, A Gyűrűk Ura és más művek szerzője.

Idézetek tőle[szerkesztés]

  • Mítoszaink talán tévelyegnek, de bármily tétován is, az igaz cél felé haladnak, míg a materialisztikus »haladás« csak az ásító szakadék felé vezet, a gonosz hatalmának vaskoronája felé.

1931 szeptember 19.


  • Nagyon boldog vagyok, hogy említette a neveket, mert ezek nagy problémát okoztak nekem. És épp ebben lelem a legnagyobb örömömet is: egy jó névben. Íráskor is mindig egy névből indulok ki. Mondjon nekem egy nevet, és lesz belőle egy történet - rendszerint így van nálam, s nem fordítva.

1971, BBC Radio 4 interjú [1]


  • Jómagam szívből utálom az allegóriát, minden formájában.

A Gyűrűk Ura, szerzői Előszó.


  • Úgy hatott rám, mint a háború 1914-es kitörése, mikor felfedeztem, hogy a «legendák» függenek attól a nyelvtől amelyhez tartoznak; de egy élő nyelv ugyanúgy függ a legendáitól, melyeket tradicionálisan közvetít. [...] A volapük, eszperantó, ido, novial, stb. stb. mind holtak, sokkal inkább mint az ősi, már nem használt nyelvek, mivel a létrehozójuk soha nem talált ki eszperantó legendákat...

(J. R. R. Tolkien bizonyos Mr. Thompsonnak írott leveléből, 1956)


  • Azzal az idővel kell foglalkoznunk, ami megadatik nekünk.
  • Nem minden vándorút céltalan.
  • A tanács veszélyes ajándék, még akkor is, ha bölcsek adják bölcseknek, mert minden szándék rosszra fordulhat.

A Gyűrűk Ura[szerkesztés]

  • Aki eltör valamit, hogy megtudja, mi az; az letér a bölcsesség útjáról.
  • Veszélyes dolog kilépni az ajtón [...]. Csak rálépsz az Útra, és ha nem tartod féken a lábadat, már el is sodródtál, ki tudja, hová.
  • Sokan vannak, akik élnek, pedig halált érdemelnének. És vannak, akik meghalnak, pedig életet érdemelnének. Nekik mit tudsz adni? Hát akkor ne siess úgy a halálos ítéletekkel. Hiszen még a legbölcsebbek se látják mindennek a végét.
  • De hát nem mi döntjük el, hogy mikor éljünk. Mi csak abban dönthetünk, mi a teendő, ha már itt vagyunk.
  • Sok ellenséggel fogtok találkozni, nyílt ellenséggel és álruhással; ám meglehet, épp ott találtok jóbarátra, ahol legkevésbé számítotok rá.
  • A kényszert fölismerni bölcsesség, azután, hogy a cselekvés valamennyi útját gondosan mérlegeltük, még ha ez ostobaságnak tűnik is azok szemében, akik a hamis reményhez makacsul ragaszkodnak.
  • Körülötettek pedig ott a nagyvilág; bezárkózni, azt lehet, de a világot örökre kizárni, azt már nem.
  • Áruló az, aki ott vesz búcsút, ahol az út sötétté válik.
  • Lehet, hogy az út, amelyet kinek-kinek követnie kell, már ott húzódik a lába előtt, csak látni nem látja.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Wikipedia-logo.png
A Wikipédiában további adatok találhatóak