Klazomenai-i Anaxagorasz

A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből.
Anaxagorász

Klazomenai-i Anaxagorász (görögül Αναξαγόρας) (Kr. e. 500 – Kr. e. 428) preszókratikus természetfilozófus és csillagász.

Idézetek fennmaradt töredékeiből[szerkesztés]

De mielőtt ezek a dolgok szétváltak, és mialatt minden együtt volt, az alatt még csak egyetlen szín sem volt világosan felismerhető; ugyanis megakadályozta ezt az összes dolgoknak – a nedvesnek és a száraznak, a melegnek és a hidegnek, a fénylőnek és a sötétnek – a keveréke, mivel sok föld volt benne és határtalan sokaságú mag, amelyek semmiben sem hasonlítottak egymásra. Ugyanis más-más dolgok semelyike sem hasonlít a másikra. Mivel pedig ez a helyzet, úgy kell vélnünk, hogy minden dolog benne volt az együttes összességében.

[B 4.] = Szimplikiosz: Fizika kommentár

Mivel a kicsinynek és a nagynak a részei számunkra nézve egyenlőek, így minden dolog benne van mindenben. Az sem lehetséges, hogy elkülönülten létezzenek, hanem mindenben mindenből van egy rész.

[B 11.] = Szimplikiosz: Fizika kommentár, 26 Diels

Minden dolog részeleme benne van a többi dologban, az értelem azonban végtelen, önálló és semmilyen dologgal sem keveredik, hanem egyedül van, önmagában. Ha ugyanis nem volna önmagában, hanem mással keverednék, – ha valamivel is keverednék – benne lenne minden dologban. Hisz, amint az előbbiekben már kifejtettem, mindennek a részeleme benne van már mindenben. Ha nem volna egyedül, önmagában, gátolnák őt az összekeveredett dolgok, s így egyetlen dolgon sem tudna uralkodni. [Az értelem] a legfinomabb és a legtisztább az összes dolgok közül, mindenről pontos tudomása van, és leginkább duzzad az erőtől. Az értelem kormányoz mindent, aminek lelke van, akár nagy akár kicsi.

Szimplikiosz: Arisztotelész, Fizika kommentár 164.14; 176.3

A görögök helytelenül hisznek a keletkezésben és a pusztulásban; egyetlen dolog sem keletkezik, ugyanis vagy pusztul el, hanem létező dolgokból keveredik össze és válik szét. Így helyesen a keletkezést összekeveredésnek, a pusztulást pedig szétválásnak lehet nevezni

Szimplikiosz: Arisztotelész, Fizika kommentár, 20 Diels.

Amikor az értelem mozogni kezdett, elvált minden megmozgatott dologtól. És bármit is megmozgatott az értelem, az mind elkülönült. Miközben [a dolgok] mozogtak és elkülönültek, a körforgás még nagyobb elkülönülést hozott létre

Szimplikiosz: Arisztotelész, Fizika kommentár, 300. 27 (ford. Bodor András és Szabó György)

(Föl kell tételeznünk, hogy) szilárd alakot öltöttek az emberek és az összes többi élőlények, ahánynak, csak lelke van. És, hogy az embereknek népes városaik és megművelt földjeik vannak, épp úgy, mint nálunk; és Napjuk is van, meg Holdjuk, meg minden egyéb, mint nálunk. A föld meg számos sokféle termést hoz nekik, amelyeknek a javát, miután betakarították otthonaikban, felhasználják. Így hát én a szétállásról azt állítom, hogy az nemcsak minálunk mehetett végbe, hanem másutt is.

Szimplikiosz: Arisztotelész, Fizika kommentár

Külső hivatkozások[szerkesztés]

A Wikipédiában további adatok találhatóak