Kleanthész

A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Kleanthész (Kr.e. 331/330, Asszosz, Müszia, Kis-Ázsia – 232/231) sztoikus filozófus, aki az iskola alapítóját, Kitioni Zénónt annak halála után követte a közösség élén.

Idézetei[szerkesztés]

A halhatatlan istenek közt a legdicsőbb, kit sok néven neveznek,
a Természet Nagy Ura, Változhatatlan Egy, Minden-erejű,
Te vagy mindenek egyetlen ura.
Üdvözlünk téged, ahogy minden halandó:
Üdvöz légy, Zeus!
Gyermekeid vagyunk ...
[...]
Megtisztelsz minket, s mi is tisztelünk téged,
dalokkal dicsőítve munkáid, halandókhoz illőn,
de hisz becsesebb rendeltetés még az istenek számára sincs annál,
mint örökké imádni az egyetemes törvényt.
Kleanthész: Himnusz Zeuszhoz (legeleje és legvége, szabad ford.)
  • A tanulatlan emberek csak alakjukban különböznek a vadállatoktól.
(ugyanő)
  • Vélekedésre ne adj, ha bölccsé lenni törekszel,

és sose félj a tömeg pimaszul hebehurgya szavától!
Sem értelmes ítélete sincs, sem jogszerű néki,
és helyesen sem ítél. Keveseknél lelsz te ilyenre.

II. töredék (részlet), (Steiger Kornél fordítása)
  • Rosszul hallgatni jobb, mint szólni rosszul.
IV. töredék (Steiger Kornél fordítása)

Forrás[szerkesztés]

  • Sztoikus etikai antológia. Gondolat Kiadó, 1983, Budapest. ISBN 9632812549

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Wikipedia-logo-v2.svg
A Wikipédiában további adatok találhatóak
Kleanthész témában.