Linder Béla

A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Linder Béla (1876 – 1962) katonatiszt, a Károlyi-kormány hadügyminisztere, a Berinkey-kormány tárca nélküli minisztere, a Tanácsköztársaság bécsi katonai megbízottja, majd a délszláv csapatok által megszállt Pécs polgármestere.

Leghíresebb beszéde[szerkesztés]

1918. október 31-én, az őszirózsás forradalom győzelme után hadügyminiszter lett. November 2-án, amikor a budapesti helyőrség tisztjei a parlament előtt esküt tettek Károlyi Mihály új, ún. népkormányára a vörös nyakkendős[1], egyesek szerint ittas Linder a következőket mondta:

„Ezer évek tradícióit, ezer évek szolgaságát, ezer évek zsarnokságát kellett rombadönteni. Ehhez ötéves háború kellett, ehhez ezer és ezer halál kellett, hogy egy új győzelmes élet támadjon fel belőle. Ez az új győzelmes élet a pacifizmus jegyében születik meg.” és „Nem kell hadsereg többé! Soha többé katonát nem akarok látni!”, illetve: „Esküdjenek meg arra, hogy gyermekeiket olyan szellemben fogják nevelni, hogy ezentúl minden háborúnak a lehetősége ki legyen zárva.”[1].

Azonban ma már tisztán látja a nép e játékot. E sötét korszak birósága hozhat ellenem bármily itéletet, ennek erkölcsi jelentőségét annyira értékelem, mint hazám elfojtott közvéleménye. Pécs épugy, mint a magyar nép nagy többsége, megismerte már zsarnokait és világosan látja e zsarnokság eszközeit többek között elfogyhatatlan politikai perekben.

Linder Bélának az ellenforradalmi magyar bírósághoz benyújtott védekező irata

Eloszlott a hazugságok felkavart pora, leplezetlenül mutatkozik az ezer év átkát és Trianont hordozó világi és egyházi oligarchia önzése s egy pretoriánus csapat véres és szennyes keze.

Linder Bélának az ellenforradalmi magyar bírósághoz benyújtott védekező irata

Itéljenek el a jövőért is, mert amit eddig csak akartunk, azt az üldözött erők egyesítésével meg is fogjuk valósítani: visszaadjuk az állampolgároknak a nagy többségüktől elrabolt szabadságjogokat, megszüntetjük a társadalmi és közjogi kiváltságokat, testvéri egyenlőséget létesítünk fajok és felekezetek között, elválasztjuk a hatalmaskodó egyházat az államtól, széttépjük a feudális érdekeknek és visszaéléseknek védelmére szőtt közigazgatási szövetét, a tömegek gazdasági és szociális fellendítése céljából elvesszük a nagy földbirtokokat, hogy a századok óta nyomorgó földműves szegénységnek, a nemzeti reneszánsz egyetlen tartalékerejének juttassuk, az ipari munkásságot részesíteni fogjuk egy őszinte demokrácia minden célszerű reformjában, talpra állítjuk a középosztály értékes elemeit a szellemi munka illő értékelésével, az alkotmányt az általános titkos választójogra helyezzük, a Habsburg restauráció akut veszedelmeit elhárítandó felidézzük a szabad döntést az államforma kérdésében s a belső rend és béke biztosítása mellett érvényesitünk egy olyan békés külpolitikát, mely a magyar nép közérzületéből és materiális érdekeiből folyóan szoros baráti kapcsolatokat szerez már természetes demokráciákkal és gazdasági összefüggésekkel a saját demokratikus törekvéseinek és felszabaduló gazdasági haladásának támasztékául.

Linder Bélának az ellenforradalmi magyar bírósághoz benyújtott védekező irata

Szolgálja ki még egy rövid ideig önmagának és nemzetének zsarnokait, mig ki nem töri óriási fegyházainak kapuit a nép, hogy maga üljön abba a legmagasabb bírói székbe, melyből börtönőrei és Önök felett végérvényesen ítélkezni fog. Kötelességemnek tartom, hogy majd ennek az igazságos itéletnek hozatalánál én is ottlegyek.

Linder Bélának az ellenforradalmi magyar bírósághoz benyújtott védekező irata

Jegyzetek[szerkesztés]

Wikipedia-logo-v2.svg
A Wikipédiában további adatok találhatóak
Linder Béla témában.
  1. Siklós András: Magyarország 1918-1919 - Események, képek, dokumentumok, Kossuth Köyvkiadó/Magyar Helikon, 1978, ISBN 963 09 10977, ISBN 963 207 3258, ISBN 963 13 05546, 123. old.


Ez a lap sajnos még nagyon rövid („csonk”). Segíts te is, hogy igazi gyűjtemény lehessen belőle!