Lucian Blaga

A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Lucian Blaga (1895–1961) román költő, író, dramaturg, fordító, egyetemi professzor.

Idézetek verseiből[szerkesztés]

Áprily Lajos fordításai[szerkesztés]

A tölgy

Ó, terebélyes erdőszéli tölgy,
puha szárnyával, mondd, miért borul
alattad annyi béke rám,
ha árnyékodban fekszem hangtalan
s a lomb dédelgetőn játszik velem?…

(…)

s némán
hallgatom, hogy nő benned a koporsó.
(…)


A nagy elmúlásban

Nem kíván semmi mássá lenni, mint ami.
Csak vérem kiált az erdőkön át
a messze-messze tűnt gyermekkorért,
öreg hímszarvas
kiálthat így az elhullt pár után.


Esti hang

Küszöbről néz egy gond szeme.
Ott hagyjam-e? Elűzzem-e?
Egy szó kísért, próbálgatom:
Eljő, eljő az én napom!

Források[szerkesztés]

  • Áprily Lajos: Az aranyszarvas – Válogatott versfordítások. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1964.
Wikipedia-logo-v2.svg
A Wikipédiában további adatok találhatóak
Lucian Blaga témában.