Mőcsényi Mihály

A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Mőcsényi Mihály (sz.: 1919.) Széchenyi-díjas magyar kertészmérnök, tájépítész, egyetemi tanár

Mőcsényi-idézetek[szerkesztés]

  • A táj antroposzociocentrikus fogalom… A táj a kultivált (művelt), humanizált (emberiesített) természet. (1969)
  • Magyarország mezőgazdaságilag hasznosított területének egyharmadán meg kell szüntetni az élelmiszer-termesztést, hogy erdők telepítésével, vízfelületek létesítésével egyszóval tudatosan tervezett, létesített „klímatényezők” révén a megmaradó területeken a termesztés gazdaságosabbá váljék, a termésmennyiségek növelődjenek. Végre hasznosítanunk kellene legértékesebb természeti kincsünket, a termálvizet. Magyarország Európa gyógyüdülő régiójává válhatna. (1972)
  • A jövő század gazdasági, kulturális versenyét a világ azon régiójának népe fogja megnyerni, amelynek környezetét, életterét hozzáértő tájépítészek olyanná alakítják, hogy az kreativitásra késztessen. (1981)
  • Az USA jobb egyetemein félévenként olyan „órákra” bontott foglalkozástematikákat készítenek, amelyekben előírják, hogy a hallgatóknak az újabban megjelent közlemények mely részeit kell elolvasniuk, értelmezniük. A professzor nem szónokol a katedrán, hanem a hallgatók kérésére magyarázza, kiegészíti a javasolt közleményeknek homályos, esetleg tévesnek tűnt részleteit, megállapításait. Ez a fajta brain-storming állítólag a professzornak is hasznos. És jaj neki, ha – a magas tandíj fejében jogosan követelő hallgatók – nem tartják eléggé „korszerűnek”. (1993)
  • Amennyiben legalább száz Bük-fürdőhöz hasonló létesülhetne néhány évtizeden belül, valószínűleg százezrek élhetnének meg kerti termékek előállításából, helyi eladásból. A vendégek milliói győződhetnének meg arról, hogy a világ kevés helyén ízesebb, zamatosabb a zöldség, a gyümölcs, a bor mint hazánkban. (1996)
  • A mai feladatokat tekintve Magyarországon lassan ott tartunk, hogy ennek a 93 ezer négyzetkilométeres területnek az 50%-án sem fogunk termeszteni. Mégis a fejlett világban e csökkentett termesztő területeken is túltermelésről beszélünk, ami például Hollandiában és Belgiumban a legnagyobb gondot jelenti. Nálunk is túltermelési problémák vannak. Magyarország lakosságának több mint 60%-a a II. világháború után még a földből élt. Ma a fejlett világ lakosságának 1-1,5%-a foglalkozik mezőgazdasággal. Nálunk ez az arány ma 6-7% körüli. A termőföld egy része feleslegessé vált, nem használja senki. Mi történjék ezzel? Ez ma a tájrendezők legfőbb feladata, legfőbb dolga, gondja. (2009)
  • Az az érzésem, hogy akik elkezdtek tájépítészeti vonatkozásban tevékenykedni (akik úgy érezték, hogy szükség van arra, hogy a táj problémáival oktatásban, kutatásban és sok egyéb vonatkozásban foglalkozniuk kell) azoknak a jelentős többsége valahonnan a földből jött. (2009)
  • Születésünkkor különböző hosszúságú mászóköteleket kapunk. Nagyon eltérő készségekkel a megmászásukhoz. Az a dolgunk életünk során, hogy ki-ki felmásszon a maga kötelére. Sokszor! Azért kell többek között lejönnünk, mert a földdel kapcsolatban kell maradnunk. Ha Pantheoszt el lehet szakítani Geától, a Föld istenanyjától, akkor elpusztítható. Nem lehet elszakadni! Mindig-mindig vissza kell térni Geához, a Föld istenanyához, és onnan meríteni újra és újra erőt a mászáshoz.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Wikipedia-logo-v2.svg
A Wikipédiában további adatok találhatóak