Michel Eyquem de Montaigne
Megjelenés
(Montaigne szócikkből átirányítva)
Michel Eyquem de Montaigne-Delecroix |
---|
Lásd még |
Szócikk a Wikipédiában |
Művek a Cervantes Virtualon |
Művek a Project Gutenbergben |
Michel Eyquem de Montaigne-Delecroix (1533-1592) főúri nemes, filozófus, életének utolsó éveit vidéki kastélyszobájában töltötte, ez alatt az idő alatt írta magvas gondolatait.
Idézetei
[szerkesztés]- Midőn valamely új tanítás jelentkezik előttünk, nagy okunk vagyon gyanúperrel élnünk iránta, és megfontolnunk azt, hogy minekelőtte létre jött volna, az ellenkezője vala módiban; és, miként emez megdöntötte amazt, a jövendőben valamely harmadik lelemény is születhet, amely hasonlóképpen majdan a másodikat is megrendíti.
- A természet búvári abban az értelemben vannak, hogy minden dolgok származása, éltetése és nevelkedése valamely más dolognak fogyatkozását és enyészését hozza.
- Többet tanulmányozom önmagamat minden más dolgoknál: ez az én metafizikám, ez az én fizikám.
- Nagy csudatévő az emberi elme!
- A csudák nem magában a természetben vagynak, hanem onnan, hogy mi nem esmérjük a természetet.
- Minden ismeretünk érzékeink útján jut elménkbe.
- Az érzékek az emberi ismeret kezdete és vége.
- Különb-különbféleképp fogadjuk a dolgokat, a szerint, hogy kik vagyunk, és minek látjuk azokat.
- Már ahhoz is néminemű értelem szükségeltetik, hogy észrevegyük tudatlanságunkat; és meg kell nyomnunk az ajtót, hogy tudjuk, miképpen az számunkra zárva van.
- Nehéz korlátokat szabni elménknek: kíváncsi és mohó, s nincs oka rá, hogy ezer lépésre is inkább megálljon, mint ötvenre.
- A filozófia csupán csak szofisztikus poézis.
- Meggyűlöltetik vélem a valószínű dolgokat, ahogy azokat csalatkozhatatlanoknak állítják elém.
- Ha fel akarunk épülni tudatlanságunkból, meg kell azt vallanunk.
- Vajon ki is tett szert értelemre a logikából?... Inkább szeretném, ha a fiam a korcsmában tanulna meg beszélni, sem mint a szófiabeszéd oskoláiban.
- A világ ezer olyan kérdés körül csatároz, melyekben az argumentumok és ellenargumentumok egyaránt hamisak.
- A halál, mondják, minden kötelezések alól feloldoz bennünket.
- Mivelhogy bizonytalan, hol vár bennünket a halál, várjuk mi őtet mindenütt. A halálról gondolkodni annyit tesz, mint a szabadságról gondolkodni. Aki meghalni megtanult, leszokott a rabszolgaságról. Aki által látta, hogy az élettől megfosztatni nem szerencsétlenség, annak semmi sem szerencsétlenség többé az életben: a meghalni tudás minden alá vettetés és kényszer alól megszabadít.
- Még a vallás szolgáinak is a mi bűneinkből és halálunkból vagyon hasznok és becsületük.
- Minden ember, ki a maga tulajdon életével nem gondol, mindig ura lészen mások életének.
- Minden nyereség csakis más kárán szereztetik.
- A csalás igazi tere és alkalmatossága az ismeretlen dolgokban vagyon.
- Némelyek elhitetik a világgal, hogy hisznek abban, amiben nem hisznek; mások pedig, számosabban, önnönmagukkal hitetik el ezt.
- Az igazság, amely valamely párt oldalán vagyon, csak dísznek és lepelnek való ott; hivatkoznak reá, de nem fogadják bé, nem adnak szállást néki, és nem jegyzik el véle magokat.
- Jó létünk csak a rosszul lét hiánya.
- A császárok és csizmadiák lelkét egyazon öntőmintában mártják.
- A legkevésbé esmért dolgok a legalkalmatosabbak arra, hogy istenítessenek.
- Aki jó emlékező tehetségéhez nem bízik, ne fogjon az a hazugságba.
- Semmitől sem félek annyira, mint a félelemtől.
- A lelkiismeret törvényei, melyekről azt mondjuk, hogy a természetben fundáltatnak, valójában a szokásból erednek.
- Nem csak lelket, nem is csak testet, hanem embert kell nékünk nevelnünk: ne csináljunk hát egyből kettőt.
- Nagyobb a különbség ember és ember, semmint némely ember és némely állat között.
- Kinek a teste, kinek a lelke adja meg magát előbb az öregségnek.
- Semmilyen szél nem jó annak, kinek nincs célul kiszemelt kikötője.
- Az igazságnak és a hazugságnak egyforma az arculatja.
- A valóban tudós emberek úgy járnak, ahogyan a búzakalászok járnak; egyenesen és büszkén emelik és fennen hordozzák fejöket, valameddig üresek; de midőn érettségökben megtelnek és magoktól duzzadnak, alázkodni kezdenek, és lehorgasztják szarvokat.