Nikola Tesla

A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből.

Nikola Tesla (1856. július 10. Smiljan, Horvátország – 1943. január 7., New York, USA) szerb fizikus, feltaláló és villamosmérnök. Életében 146 szabadalmat (ebből 112-t Amerikában) jegyeztek be a neve alatt. Róla nevezték el a tesla (mágneses indukció) Sl mértékegységet.

A relativitáselméletről[szerkesztés]

Nikola Tesla élesen kritizálta Einstein relativitáselméletét:

  • ...[egy] nagyszerű matematikai öltözékbe bújtatott hulladék, amely elkápráztatja, meghökkenti és elvakítja az olvasót a benne rejlő logikai hibák felismerésében. Az elmélet egy koldushoz hasonlítható, akit rózsaszínű ruhájában a tájékozatlan és buta emberek királlyá koronáztak..., kiagyalói ragyogó elmék, de inkább metafizikusok, mint tudósok... (New York Times, 1935. július 11., p23, c.8)
  • azt gondolom, a teret nem lehet görbíteni, azon egyszerű oknál fogva, mely szerint a (matematikailag definiált) térnek nincsenek tulajdonságai. Tulajdonságokról csak akkor beszélhetünk, ha ezt a térdefiníciót kitöltöttük anyaggal, és ezzel az anyaggal foglalkozunk. Azt mondani, hogy nagy testek jelenléte hatására a tér meggörbül, egyenértékű azzal az állítással, hogy valami hatással volt a semmire. Én elutasítom az ilyen nézeteket., (New York Herald Tribune, 1932. szeptember 11.)
  • ...a relativitáselmélet, ha már itt tartunk, sokkal idősebb, mint a jelenlegi előterjesztése. 200 évvel ezelőtt fejlesztette ki az én kíváló honfitársam, Boscovic, a nagy filozófus, akinek ...ezer kötetre rúgó kitűnő munkássága van a legkülönbözőbb témákban. Boscovic foglalkozott a relativitáselmélettel, beleértve az ún. téridő folytonosságot is... (1936 publikálatlan interjú, melyet az L. Anderson szerkesztésében megjelent Nikola Tesla: Lecture Before the New York Academy of Sciences: The Streams of Lenard and Roentgen and Novel Apparatus for Their Production, 1897. április 6. reconstructed 1994).

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Wikipedia-logo.png
A Wikipédiában további adatok találhatóak
Nikola Tesla témában.