Petőcz András

A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Petocz Andras.jpg

Petőcz András (Budapest, 1959. augusztus 27.) magyar író, költő, szerkesztő.

Idézetek[szerkesztés]

Versek[szerkesztés]

Pördül egyet, megfordul, majd ismét, mutatja
önmagát, mosolyog, nevet, ismételt fordulás,
pördülés, könnyed kézmozdulat, lebegő vissza-
fordulás, kézmozdulat, ígér és elhárít, szigorú
és fagyos, majd hátatfordít, már-már kétségbe-
esel, de egy pillanat múlva visszanéz, csakúgy,
szinte észrevétlen, a szeme tágranyílik, szem-
bogara kitágul, nevet, rád, csak rád, boldogan
nevet, döbbenten állsz, torkod összeszorul,
távolinak látod és gyönyörűnek, gyönyörűnek
látod és távolinak, mosolyog rád, félrehajtja
a fejét, haja kicsit az arcába hullik, igaz
és valószerűtlen, hihetetlen és gyönyörű, a szíved
összeszorul, gyönyörűnek látod és távolinak.


megyek keresztül az országomon,
négy tenger mossa határaimat,
nem állhatok meg,
nem állhatok meg soha,
megyek tovább,
sebbességkorlátokat lépek át,
láthatatlan államhatárokat lépek át,
ismeretlen nyelveket hallgatok,
és minden nagyon,
nagyon is ismerős


Épp Londonban voltunk.
A Piccadilly-n kóboroltunk,
hol kapható szemfény és szájzsír.

Jó látni téged, my dear,
mondtam neki, fehérek közt:
Európa, itt, a lábaidnál.

Mesélj csak, barátném,
arról, mirõl szoktál,
bár én nem feledem.
Fõ az új méreg? Megízlelhetem?

Ceterum conseo, mondja erre õ,
Cartaginem esse dellendam,
ezt kéri tõlünk a humánus jövõ.
De én csak nevetek ezen a halandzsán.

Mint Hans õrmester Madame puha testén,
tétován látok át magamon az estén,
Karthágóba, holnap, elindul a csapat.
S a barátném sikongat a köldököm alatt.


A párkányról, miként a remények,
elrebbennek a seregélyek.

Próza[szerkesztés]

  • A dolgok elképesztően változatlanok néha.
  • Csak jönne már haza az apám, hogy csinálna valami kis rendet is végre.
  • Finggal nem lehet kést köszörülni.
  • Ahogy az apám mondta késõbb, Karcsi a magasba vágyott, és aztán a mélységes mélyen levõ szarig meg sem állt, szegény.


  • Pihenés közben is figyelem a patkányokat. Amerre õk járnak, arra megyek majd én is. Mert arra van a szabadulás. Tökéletesen egyedül vagyok.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Wikipedia-logo-v2.svg
A Wikipédiában további adatok találhatóak