Rabindranáth Tagore

A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből.
Jump to navigation Jump to search
Rabindranath Tagore in 1909.jpg

Rabindranáth Tagore (Kalkutta, 1861. május 7. – Kalkutta, 1941. augusztus 7.) indiai költő, író, zeneszerző, festő. Az első nem európai, aki elnyerte az irodalmi Nobel-díjat (1913-ban).

Idézetek verseiből[szerkesztés]

Versek „A kertész” című kötetből[szerkesztés]

Űzöm az aranyszarvast

Mosolyoghattok, barátaim, de követek egy látomást, mely elillan előlem.
Rohanok halmon, völgyön át, bebolyongok névtelen országokat, mert űzöm az aranyszarvast.


Senki sem él örökké…

Sietünk leszakítani virágainkat, nehogy a futó szelek megrabolják.
Megpezsdíti a vérünket, megfényesíti a szemünket, hogy csókokat lopunk, melyek eltűnnének, ha késlekednénk.
Életünk mohó, vágyaink hevesek, mert az idő húzza a búcsú harangját.
Testvér, tartsd ezt eszedbe és örülj.
(Áprily Lajos fordításai)

Források[szerkesztés]

Wikipedia-logo-v2.svg
A Wikipédiában további adatok találhatóak
  • Áprily Lajos: Az aranyszarvas – Válogatott versfordítások (19–52. oldal.) Európa Könyvkiadó, Budapest, 1964.