Rudyard Kipling
| Rudyard Kipling |
|---|
 |
| Lásd még |
 Szócikk a Wikipédiában |
 Művek a Wikiforrásban |
| Művek a Cervantes Virtualon |
 Művek a Project Gutenbergben |
Joseph Rudyard Kipling (1865 – 1936) Nobel-díjas angol író, költő.
Idézetek[szerkesztés]
A macska, aki egyedül járt sétálni[szerkesztés]
Hallgass, várj és figyelj; ez az eset akkor esett, édes gyermekem, amikor a háziállatok még vadak voltak. Vad volt a kutya, vad a ló, a tehén, a juh és vad volt a disznó – vadabb már nem is lehetett –, s ott járkáltak a ringó-rengő rengetegben a maguk vad csapásain. De minden vadállatok legvadabbika a macska volt. Magában kószált, s minden hely egyforma volt neki.
Természetesen vad volt az Ember is. Borzasztó vad. Nem is szelídült meg addig, amíg az asszonnyal nem találkozott, s az meg nem mondta neki, hogy semmi kedve vad módjára élni.
Azután így szólt:
– Töröld meg a lábadat, édes, valahányszor belépsz a barlangba, és most lesz otthonunk.
Az este pedig, édes drágám, forró köveken sütött juhhúst ettek és vad foghagymával, meg vad borral fűszerezték; és vad rizzsel és vad görögfűvel és vad cigánypetrezselyemmel töltött vad kacsát ettek; és velős vad ökörcsontot ettek; és vad cseresznyét ettek, meg vad gránátalmát. Azután az ember boldogan aludni ment szemben a tűzzel, az asszony pedig ülve maradt és fésülte a haját. Kezébe vette egy ürü lapockáját, – a nagy, sima lapockacsontot – és elnézte rajta a csodálatos jeleket és fát rakott még a tűzre és varázsolni kezdett.
Ez volt a világon az első énekbűvölés.
A dzsungel könyve[szerkesztés]
Bővebben: A dzsungel könyve- Nagyok vagyunk. Szabadok vagyunk. Mi vagyunk a legcsodálatosabb nép a dzsungelben! Mind ezt mondjuk, ezért biztosan igaz.
- Ami van, az volt is. Ami lesz, az nem más, mint egy visszatérő elfelejtett esztendő.
- Az ember mindig jobb szeret enni, mint szaladni – felelte Maugli…
Források[szerkesztés]
- Rudyard Kipling: A macska, aki egyedül járt sétálni
- Rudyard Kipling: A magányosan sétáló macska
- A dzsungel könyve. Regény. Maugli történetei; fordította: Rindó Klára, Szabados Tamás; Könyvmolyképző, Szeged, 2008