„Liszt Ferenc” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{azonnali}} |
|||
[[Kép:Barabas-liszt.jpg|thumb|200px|Barabás Miklós: Liszt Ferenc (1847)]] |
[[Kép:Barabas-liszt.jpg|thumb|200px|Barabás Miklós: Liszt Ferenc (1847)]] |
||
[[Kép:Franz Liszt photo.jpg|200px|thumb|Nadar fotója: Az idős Liszt]] |
[[Kép:Franz Liszt photo.jpg|200px|thumb|Nadar fotója: Az idős Liszt]] |
A lap 2008. június 1., 16:30-kori változata
Ezt a lapot hamarosan törölni fogjuk!
Indoklás: Nem adtál meg indoklást! Jelölő: Nem írta alá! Az azonnalira jelölést írd alá és adj indoklást is hozzá a törlési irányelvek azonnali törlésre vonatkozó szakasza alapján! Például a következő formában: {{azonnali|totális zagyvaság| – ~~~~}}. (Ha az aláírásodban kép van, használd a {{azonnali|1=indoklás|2= – ~~~~}} változatot.) Ha nincs olyan indok, ami alapján azonnal törölhető volna, jelöld a lapot a Wikidézet:Szavazás törlésről lapon, az ott leírtaknak megfelelően.
|
Liszt Ferenc (Franz Liszt) (Doborján, 1811. október 22. – Bayreuth, 1886. július 31.) A 19. század egyik legjelentősebb romantikus zeneszerzője, minden idők egyik legnagyobb zongoraművésze.
- Génie oblige! – A zsenialitás kötelez!
Idézetek
- Vezércsillagom az legyen, hogy Magyarország egykor büszkén mutathasson rám.[forrás?]
- Minden művészet egyazon forrásból ered.[forrás?]
- Érezni és gondolkozni azért, hogy cselekedjünk: ez minden harmonikus élet törvénye.[forrás?]
- Ahhoz, hogy az ember az igazi művész szerepét igényelhesse, nemcsak tehetség, szív és szellem emelkedettsége kell, hanem józanság is, logika a viselkedésben, s még azt is merném mondani, hogy – bizonyos számító ész is.[forrás?]
- Megvizsgálni, meggondolni, számítgatni, mérlegelni: szükséges műveletek – bizonyára azok. De aztán el kell határoznunk magunkat, s cselekednünk kell, anélkül hogy sokat törődnénk, honnan fúj a szél, és milyen felhők vonulnak.[forrás?]
Lisztről mondták
- Liszt olyannak írta meg a cigányzenészeket, amilyennek romantikus álmodozásai közben önmagát is látni óhajtotta. – Sárosi Bálint.
- (v.ö.: A cigányokról és a cigány zenéről Magyarországon (Des Bohémiens et de leur musique en Hongrie, Párizs, 1859, Pest, 1861).
Jegyzetek