Szent Mihály-templom (Kolozsvár)
A kolozsvári Szent Mihály-templom Erdély második legnagyobb alapterületű temploma, amely Kolozsvár főterén helyezkedik el. Egyike a város legrégibb műemlékeinek.
A templom érdekében Avignonban kiadott búcsúlevél (1349)
[szerkesztés]Kívánva annak okáért, hogy az erdélyi püspöki megyében, Szent Mihály főangyal kolozsvári egyháza, és annak leánya, a Szent Jakabról elnevezett kápolna, illő tisztességben részesüljenek, s Krisztus híveeitől szüntelen tiszteljenek, és hogy mindazoknak a vezeklőknek, akik az Úr születése, Vízkereszt, Nagypéntek, Húsvét, az Úr mennybe menetele, Pünkösd, Szentháromság, Krisztus teste megtalálása és a Szent Kereszt felemelése napjain, úgy a Boldogságos Szűz, Keresztelő Szent János születése és fővétele, Szent Péter és Szent Pál apostolok és minden más apostolok és evangélisták, az egyház négy olvasói, minden szentek napján, a lelkek emlékének és a mondott egyház és kápolna felszentelésének, úgy Szent Istvánnak, Lőrincnek, Györgynek, Mártonnak, Balázsnak, Miklósnak, továbbá Mária Magdolna, Katalin, Margit és Luca szent asszonyoknak napján, az elől említett szentek nyolcadain, végre az év minden vasárnapján és szombatján áhítatoskodás és búcsújárás miatt a mondott szentegyházba és kápolnába eljárnak, vagy akik az ottan szokott misékben és reggeli vagy délesti prédikációkban, úgy bármilyen más istentiszteeltben részt vesznek, azok cintermében imádkozva körüljárnak, vagy akik Krisztus testét, vagy a szentelt olajat a pokol szörnyeivel követik; akik a késő esti harangozáskor a római egyház szokása szerint térdet hajtva három „Üdvöz légy Máriá”-t mondanak; valamint akik a templom és képolna világításához és földíszítéséhez segédkezet nyújtanak, vagy akik végrendeleteikben és halálul alkalmával azoknak aranyat, ezüstöt, öltönyt, könyveket, kelyhet vagy bármi egyéb szükségeset ajándékoznak, hagyományoznak vagy mások által hagyományoztatnak [...] a rájuk szabott vezeklés alól kegyelmesen felmentjük, ha az illető megyéspüspök is adja hozzá megegyezését.
(fordította Jakab Elek)
Felhívás a torony építésének támogatására
[szerkesztés]- Hazafiak, Embertársak, Barátok és Atyafiak lakjuk e' Nemes Ha-
- zát, – ki tudja mellyik helységi vagy felekezeti Társunk' gyermekeit,
- unokáit vagy barátjait fogják ezen Építtendő Toronyban kongó haran-
- gok' zugásai szent kötelességekre szóllítva a' Mindenható imádására
- buzdítani.
- Kolo'svárt Bőjt-elő Hava 17-kén 1836.
Kelemen Lajos naplója 1927. január 5.
[szerkesztés]Ma küldtem el Móricz Zsigmondnak a második apró adatcsomót [...] végül azt az érdekes és csodálatos látványt, amelynek a régi unitárius templom sarkáról Gyallai Domokossal voltunk tanúi.[1]
A nagy templom keresztjéről egy óriási függőleges sáv meredt az égnek. Mintha száz drótszállal a tornyot akarta volna valaki felhúzni az égbe. Ettől jobbra violaszínű, balra szennyes sárga volt az ég. Egyszerre aztán a nagy torony mögött hatalmas, óriási méretű, a kölni dóm tornyához hasonló, de fiókos torony látványa jelent meg az égen.
Móricz Zsigmond: A nagy fejedelem (1927)
[szerkesztés]A tiszta hideg napban csodálatos látomás volt.
A templom tornya felett valami violaszínű köd, amelyet hogy jobban néztek, olyan volt, mintha fonalak ereszkedtek volna alá a nagy magasságokból. Nyílegyenesen szöktek fel ezek a szálak a mennyboltozatig, mintha isteni jel kötötte volna a tornyot az éghez.
A fejedelem nagy fekete szemeit merően függesztette a természeti csodára, s amint ott állott s nézett, lassan mintha a torony mögött egy másik torony nőtt volna roppant magasságba. Különös volt ez a második torony, gótikus óriási építmény formáját mutatta, ezer csipkével s apró tornyocskákkal, tisztára kivehetetlen volt, olyan volt, mint a Szent István tornya Bécsben, vagy olyan volt, mint a János Jelenéseinek tornya, mely néz keletre, nyugatra, északra és délre...
Kányádi Sándor: Éjfél utáni nyelv (1982)
[szerkesztés]- látomás kísért hogy vajon mi lesz
- mondjuk két-három század év után
- a szent mihály templom gótikus ablakán
- lábuk lógázva a szentély serlegét
- köszöntik egymásra akár csak az elébb
- leharapván a flaskakupakot
- testvéreim cigányok igyatok
- és isznak s amíg gurguláz a szesz
- ki-kilesve fogódzót keressz
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Móricz Zsigmondra olyan hatással volt ez a leírás, hogy bedolgozta készülő regényébe, lásd Sas Péter: Erdély legendás könyvtárosa. Budapest: Lucidus. 2009. ISBN 978-963-9465-61-9. 107-111. oldal.
