Talmud
Megjelenés
A Talmud (héberül: tan, tanulmány) a Biblia utáni zsidó irodalom hatalmas alkotása, ószövetségi magyarázatokat és zsidó vallási törvényeket tartalmazó mű, a Misnák és gemárák kb. 800 rabbitól eredő gyűjteménye. Felöleli a régi zsidóság szellemi, társadalmi, jogi és vallásos életének fejlődését a bibliai kánon befejezésétől a Kr. u. 6. századig.
A Talmud szó szerint „tanulást” jelent. Ez a gyűjtőnév magában foglalja a Misnát, a Toszeftát, a kétféle – babilóniai és Erec Jiszráéli – Gemárát, valamint a különböző ősi Midrás-gyűjteményeket.
Idézetek a Talmudból
- Az élet tanít meg, hogy elviseljük az életet.
- Akit egyszer már megharapott egy eb, az már a kutyaugatástól is fél.
- Előbb te javulj meg és csak aztán akarj megjavítani másokat.
- Tégy jót, és mindig gondolj arra, hogy lehet, hogy az utolsó órádat éled.
- Aki megment egy életet, egész világot ment meg.
- Uram, szabadíts meg a barátaimtól, az ellenségeimmel magam is elbánok.
- Ne az edényt, hanem a tartalmát nézd.
- Úgy szeresd az Örökkévalót, a te Istenedet, hogy mások rajtad keresztül szeretni tanulják.
- Azok élnek a legrosszabb szolgaságban, akik nem tudnak magukon uralkodni.
- Simeon, Setách fia, mondá: A tanukat kérdezd ki sokáig, de jól megválaszd szavaidat, nehogy ezekből hazudni tanuljanak.
- Néhány dolgot alkalmasnak tekintünk, de nem kell szándék a tisztátalansághoz, míg másoknál szükséges szándék és képesnek kell lenniük. Megint másoknál szükséges szándék, de nem kell alkalmasnak tekintenünk őket, míg megint másokat sem alkalmasnak nem kell nyilvánítanunk, sem szándék nem szükséges. (Uktzin, 3. fejezet, 1. Mishnah)
- Vannak akik viszik a Bikkurimot és recsitálják a kijelentéseit; mások csak vihetik/hordozhatják, de nem recsitálhatják, és vannak akik még csak nem is vihetik. (Bikkurim, 1. fejezet, 1. Mishnah)
- És miben olyan, mint a nők (egy hermafrodita)? Születésekor az anya úgy marad tisztátalan a vér tisztátalansága okán; és mint a nők, éppúgy nem lehet tanú. (Bikkurim, 4. fejezet, 3. Mishnah)
- Pénzről szóló ügyekben három bírának kell ítéletet hoznia; a lopást és súlyos testi sértést (1 egy személy elleni támadás, amiben személyi sérülés történt, Lev. XXIV, 19) hármonak; teljes vagy fél kárnál (2 egy ökör döfése Ex. XXI, 35), a kétszeres visszafizetésénél (3 Ex. XXII, 3) vagy ellopott arany négy-, vagy ötszörös kárpótlására (4 Ex. XXI, 37) háromnak, csakúgy mint a nemi erőszak eseténél (5 Deut. XXII, 28-29), megrontásnál (6 Ex. XXII, 15-16) és rágalmazásnál (Deut. XXII, 14ff); így mondja R. Meir. De a bölcsek (8 a tanítók általában véleményének képviselői) fenntartják, hogy a rágalmazás eseténél huszonhárom tagból álló bíróság szükséges, mivel az magában foglalhat egy főbenjáró büntetést (mondjuk ha egy nőt bűnösnek találnak meg kell kövezni) (Sanhedrin 2a)
- Nem ítélhetünk el három várost Eretz Yisraelben; de elítélhetünk kettőt ha két tartományban találhatók, pl. az egyik Júdeában és egy Galileában; de kettőt Júdeában vagy kettőt Galileában nem szabad elítélni; és határhoz közel még egyetlen várost sem lehet elítélni. Miért? Mert különben a Pogányok észreveszik azt és elpusztítják egész Eretz Yisraelt. (Sanhedrin 16a)
- Senki nem lehet a Szanhedrin tagja, kizárólag nagy kaliberű, bölcs, jómegjelenésű, érett korú férfiak varázslásról való tudással, és akik beszélik az emberiség mind a hetven nyelvét. (Sanhedrin 17a)
- Senki nem kaphat helyet a Szanhedrinben, hacsak nem képes bebizonyítani egy hüllő tisztaságát biblikus szövegekből. (Lábjegyzet a Tamudból ehhez a részhez: a Lev. XI, 29-39-ban egyértelműen tisztátalannak nyilvánítják a hüllőket.) (Sanhedrin 17a)