Thomas Jefferson

A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből.
Thomas Jefferson
T Jefferson by Charles Willson Peale 1791 2.jpg

Thomas Jefferson
Lásd még
Wikipedia-logo.png Szócikk a Wikipédián
Commons-logo.svg Médiaállományok a Wikimedia Commonsban

Thomas Jefferson (1743. április 13. – 1826. július 4.) az Egyesült Államok harmadik elnöke, John Adams elnöksége alatt alelnök. A történelemkönyvekbe nem elnöki nagyságával, hanem a Függetlenségi nyilatkozat megírásával és sokoldalúságával került be. Érdeklődése körébe tartozott a földművelés, építészet, régészet, matematika, kriptográfia, nyelvek, politika és a paleontológia. Ezenkívül ügyvéd, feltaláló és szerző is volt.

Idézetek tőle[szerkesztés]

  • Stílus szempontjából sodródj az árral, elvek szempontjából állj szilárdan, mint egy szikla!
  • Ha a jogbitorlás és a visszaélések célja a zsarnoki hatalom megszerzése, s eme szándék a nép számára nyilvánvalóvá válik, a népnek joga és kötelessége az ilyen uralmat lerázni és sorsát, biztonságát jobb őrökre bízni.
  • A szabadság fáját hazafiak és zsarnokok vérével kell öntözni.
  • A háború legalább akkora szenvedés a megtorlónak, mint a szenvedőnek.
  • Magától értetődőnek tartjuk ezen igazságokat: hogy minden ember egyenlőnek teremtetett, teremtőjük bizonyos elidegeníthetetlen jogokkal ruházta fel őket, melyek között ott van az élethez, a szabadsághoz és a boldogság kereséséhez való jog. E jogok biztosítására kormányokat állítottak fel az emberek, és ezen kormányok a hatalmukat a kormányozottak egyetértéséből nyerik.
  • A nagy városokat az ember erkölcsére, egészségére és szabadságára veszélyesnek tartom.
  • Kereskedni bárkivel, szövetkezni senkivel.
  • Szigorúan takarékos és egyszerű kormány híve vagyok ...
    Híve vagyok a bármely országgal való, szabad kereskedelemnek; hogy más országokkal ne tartsunk politikai kapcsolatot; hogy a diplomáciai testület a lehető legkisebb, vagy egyáltalán ne legyen.
  • Alkotmányunk igaz elmélete nyilvánvalóan a legjobb és legbölcsebb: hogy a [tag]Államok függetlenek az összes, belügyeiket érintő dolgokban, de egyesülnek minden, idegen országot érintő dologban. Az Általános Kormány korlátozza magát külügyi kérdésekre és ne keveredjünk más országok ügyeibe.
  • Nem azok közé tartozom akik félnek a néptől. A nép, és nem pedig a gazdagok továbbélő szabadságunk támaszai. És, hogy megõrizzük népünk függetlenségét, nem engedhetjük meg, hogy vezetõink állandó adósságal terheljenek meg bennünket. Választanuk kell takarékosság és szabadság, vagy tékozlás és szolgaság között. Ha olyan adósságokba verjük magunkat, hogy adót kell fizetnünk a húsra, italra, szükségleteinkre és kényelmünkre, munkánkra és szórakozásunkra, hivatásunkra és hitünkre - ahogy Anglia népe is kénytelen -, akkor népünknek, mint nekik is, huszon-négyből tizen-hat órát kell majd dolgoznia és tizenöt óra jövedelmét a kormánynak adnia adósságaira és költségeire; és a tizenhatodik óra keresete nem lévén elég kenyérre, kénytelenek leszünk - mint ők is - zabkását és krumplit enni. Nem lesz időnk gondolkozni, nem lesz módunk a hûtelen gazdákat számadásra vonni, hanem örülünk majd ha létfenntartásunkat megkereshetjük, bérbeadván magunkat társ-szenvedőink nyakára bilincset verni. Földbirtokosaink is, mint az övéik, névleg megtartják ugyan a sajátjuknak nevezett ingatlant és annak igazgatását, de valójában csupán mint a kincstár intézői, és kénytelenek lesznek - mint övéik is - külföldön vándorolni és megelégedni nyomorral, ismeretlenséggel, kivetettséggel és a nemzet glóriájával. E példa áldásos tanulságként állhatna elõttünk, hogy köz- és magán szertelenség miként teszi tönkre a magán vagyonokat. Az alapelvtõl való eltérés elsõ esete a második példájává válik, a második a harmadikévá, és így tovább, míg a társadalom nagy része nyomorúság automatáivá alakul és nem lesz máshoz érzéke mint bûnhöz és szenvedéshez. Azután indul el majd a bellum omnium in omnia [harc mindenki mindenkik ellen], amit egyes filozófusok oly elterjedtnek találtak ebben a világban, hogy azt képzelték az embertelenség az emberiség természetes állapota. Az államadósság e félelmetes fogat első lova. Amit adózás és az annak nyomában járó nyomorúság és elnyomás követ.

Források[szerkesztés]