Ugrás a tartalomhoz

Tréfás sírfeliratok

A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből.

A 18-19. században főleg vidéken meglehetősen gyakori volt, hogy az elhunyt fejfájára nem csupán a nevét, illetve születésének és halálának dátumát vésték fel, hanem egy rövid, tréfás versben utaltak halálának körülményeire, foglalkozására, szokásaira. Az is megesett, hogy csupán a tréfa kedvéért írtak egy rövid versikét a fejfára. Az alábbi kis gyűjtemény a nyírbogárdi, a székelykeresztúri, a bökönyi, a pétervásárai és a börvelyi temetőkből származik, Derecskey Imre gyűjtötte össze őket, s 1919-ben jelentette meg az Est egyik számában.

Idézetek[szerkesztés]

Egy nyírbogárdi felirat:

Szeretnéd tudni, ki vótam?
Megmondanám, de meghóttam.
Szabó Sándor volt a nevem,
Véletlenül vízbe estem.
Felbillent velem a hajó,
Nem volt számban kiáltó szó.


Egy másik Tóth Pál bújáról zeng:

Bevégezvén Tóth Pál
A földi életet,
E sírba tétetett.
Nyugodnék ő szegény
Odalent békével,
De ott is együtt van
A feleségével.


A Zsuzsi öngyilkosságáról:

Itt nyugszik e sírba,
Szolgálóm, a Zsuzska,
Hat pakli masinát
Ivott a rossz fruska.


A Karcsika halálára:

Karika volt neve,
Karika volt lába,
El is karikázott
A tulsó világba.


A versírás a kéményseprőt sem kímélte:

Itt nyugszik egy kéményseprő,
Kit megölt a borseprő.
Mert berugott keményen
S kiugrott a kéményen.


Némelyik versben a kínrímek dominálnak:

Itt nyugszik Gu-
ci János, aki hu-
szonkilenc éves,
Leüté a méhes.
Ottan jára éppen,
Találta őt képen
A mestergerenda.
Béke poraira.

vagy:

Itt nyugszik Kis,
Ki nem vala his-
tória író, hanem fis-
kálisnak a fia, Mis-
kolcon született.


Koloszár Sebestyén halálára:

Itt nyugszik az Urban
Koloszár Sebestyén.
Egy vágtató paripa
Gázola át testén.
Belefulladt a mocsár közepébe,
Igy hala ő meg
Vizi betegségbe.


Vala Pál fejfája:

Itt nyugszik Vala Pál
Ki mindég kalapál.
Többé már nem kalapál,
Fejfájánál fa lap áll,
Rá van írva: Vala Pál.


A székelykeresztúri temetőben:

Nekem Briscsák Pálnak
Szomoru sors juta,
Herélt lovam hátán
Ütött meg a guta.
Sirat feleségem
És két apátlan árvám.
Halandók titeket
Kíméljen e járvány.


Papp Pál felirata:

Sokáig taposta Papp Pál
A föld hátát,
Königgratzi hadban
Ellőtték fél lábát.
Kétséges, kétséges,
Felér-e a mennybe,
Szegény a mankóját
Itten felejtette.


Kanál Vendel fejfájának felirata:

Ejnye komám, Kanál Vendel,
De elbánt a halál kenddel.
Ez már nálunk csak úgy divat,
Elmegy, akit az Úr hivat.


Verstanilag sem megvetendő az alábbi felirat:

Itt nyugszik Józsa Pál,
Ki a vízbe fulladt,
Jól teszi ki érte
Néhány könnyet hullat.
Ötvenegy évet élt,
Megitta a telkét,
S mégsem a bor,
Hanem a víz
Oltotta ki lelkét.


Intő jel egy másik fakereszten:

Barátom ha körtét akarsz enni,
Ne próbálj rektor uram
Nagy fájára menni.
Így járt Csombák Pali,
Ki rája felkuszott,
De amint leesett,
A lelke kicsuszott.


Judit asszony élte históriáját is megtudjuk:

Itt nyugszik egy atyámfia,
Bögre Miki csizmadia.
Jól kezelte kaptafáját,
Jutkát, kedves életpárját.
Míg élt, gyakran eldöngette,
Imádkozzunk hát érette.


A bökönyi temetőben:

Itt nyugszik kis Ökröcske,
Ökör Jánosnak gyermeke.
Az Úristen nem engedte,
Hogy nagy Ökör váljék belőle.


Végül három rövid sírfelirat a börvelyi temetőből:

Itt e helybe Börvelybe
Lepett meg az örök álom,
Ezzel magamat ajánlom.

Itt nyugszom az Úrban,
Mint Máté tehene az útban.

Ó, halandó ember
Ne csodálkozz azon,
Hogy a postamester is
Meghalt Szatymazon.

Ismeretlen eredetű sírfelirat:

Itt nyugszik Fodor, a tót,
Aki gyufával nézte a benzines hordót,
Hogy van-e még benne?
Oszt vót!

Más[szerkesztés]

Itt nyugszom én Vass Illés,vármegyei pandúr,
mivel képen karmolt egy megveszett kandúr,
ki balga dühében nem tuda jól törvényt.
Hála Istennek hogy,nem a feleségemmel történt!
(Hargita Kalendárium 1974. Az Est, 1919 március 22. száma)

Lásd még[szerkesztés]

Sírfeliratok