Véghelyi Balázs
Véghelyi Balázs (Budapest, 1983. augusztus 22. – ) magyar költő, esszéíró.
Prózájából
[szerkesztés]Zene nélkül
Mert mi a történelem? A mindenkori jelen emlékezete. Az élet tanítómestere. A győztesek joga, a vesztesek igaza. Hősök és árulók, dicső és bukott vezérek egy hatalmas színpadon. Főúri lakomák és kenyérre váró embersorok. A történelem: maga az élet.
Találkozás önmagunkkal
Akkor jó a világ, ha jó benne gyereknek lenni.
Verseiből
[szerkesztés]Valaki kérvénye
Ha már kísértésbe vittél, Uram,
szabadíts meg a bűntudattól!
Ördögi kör
Minél műveletlenebb egy ember,
annál jobban manipulálható.
Minél jobban manipulálnak egy embert,
annál műveletlenebb lesz.
Üzenetek, falevélen
Az igazi társ
nem egy a százból, hanem
a százból az egy.
Ady Endre földjén
Elvadult tájon gázolunk,
körülöttünk dísznövények.
Nem tudjuk, hogy milyen táj ez,
ahol Ady Endre lépett.
Önarckép
Olyan vagyok, mint a gyerek:
negyvennyolcból nem engedek;
szelíd szóval, kedvességgel
beérem már negyvenhéttel.