Victor Eftimiu

A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Victor Eftimiu román költő és drámaíró (1886 -1972)

Aforizmák[szerkesztés]

  • A meddőség megsebezhetetlen.
  • Hogy megvédjük jóságunkat, néha gonoszaknak kell lennünk.
  • Amit e földre építettél, s nem a föld, amit hódítottál, gyarapítja országodat.
  • Aki ért a kéréshez, nem fél a visszautasítástól.
  • Apánk ruhája divatja-multabb, mint a nagyapánké.
  • Aki hisz, annak fizetni kell.
  • A legnagyobb akarnok a majom: emberré lett.
  • A nap lenyugvása után az utcalámpáké a dicsőség.
  • Cinikusnak rendesen azt nevezik, akinek nincs előítélete.
  • Az állat akkor vadul meg, ha éhes. Az ember a jólétében lesz arcátlanná.
  • A virág a napfényben hintál s azt mondja a járókelőnek: – Nem kérdem, szépnek talál-e engem!
  • A függetlenség fele szabadság, másik fele hálátlanság.
  • A lemondás nagyobb hősiesség, mint az erőszakos hódítás.
  • Menjünk a dolgok mélyéig, de aztán ne maradjunk benne!
  • A sokaság leginkább szenvedéseire emlékezik. A történet nem feledkezik meg a nagy conquistadorokról, akik jámbor kortársaiknak annyi galibát szereztek!
  • Ne hízelegj: magasztalásod sose ér gőgöm magasságáig.
  • Vetek - és aztán felejtek.
  • Nem ismerek lényeket, akiknek méltósága haragosabb, mint azoké, akik reggeltől estig a leglaposabb életet élik.
  • Nemcsak azt hívom ostobának, aki híjával van az észnek, hanem azt is, aki nagyon sok észt mutat ott, ahol arra semmi szükség.
  • A szegény sose fiatal.
  • A jött-menteket leghevesebben az akarnokok támadják.
  • Boldog népeknek nincs története. A boldog írók meg nem írnak.
  • A nyomorgó literátornak a dicsőség csak puszta izgalom.
  • Keresd a sikert, bármi áron: ha elérted, még erkölcsi leckéket is találnak benne!
  • A sündisznó okosabb, mint az ökör, mert ővele nem lehet földet munkáltatni.
  • A stílus mulandó, az arány örök.
  • Sose bánjuk azt a jó ötletet, amit nem tudtunk alkalmazni. A jó tréfa sokszor rossz cselekedet.
  • Nem a jóért becsülnek, amit tettünk, hanem a rosszért, amit tehetnénk.
  • Az a jótett, amit cselekedtem, nem rejt-e valami gyávaságot?
  • Vannak, akik azt hiszik, hogy azért, mert kevesen vannak, máris élite-et formálhatnak.
  • Akik a társadalom felszínén úsznak, sokszor csak múló buborékok.

Forrás: Victor Eftimiu: Szavak!... Szavak!... Szavak!... (Nyugat; 1932. 9-10. szám)