Vita:Akhilleusz Tatiosz

Az oldal más nyelven nem érhető el.
A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből.

Kérem a cikk szerkesztőjét, vegye le az idézeteket Akhilleusz Tatiosz neve alól. A godolatok a Kassák Kiadónál megjelent Tatiosz könyvekben (Életbölcsességek, A Szeretet kiskönyve, A Bölcs Ember könyve) kerültek kiadásra. Szerzőjük a „szeretet filozófusa” Hioszi Tatiosz (Hiosz, Kr. e. 368 - Kr. e. 289).

Hioszi Tatiosz életrajza A Bölcs Ember könyvében olvasható.

Köszönöm:

Vágó Gy. Zsuzsanna, a Tatiosz könyvek fordítója

Tatiosz (Hiosz, Kr. e. 368 – Hiosz, Kr. e. 289): a szeretet tanának ókori mestere, Arisztotelész tanítványa és barátja. Hioszon nyitotta meg a „Szeretet Tanításai” nevű filozófiai iskoláját. Kr. e. 322-ben Athénba hívták az egyetem élére. Az állásról azonban lemondott Theophrasztosz javára.

Gyakran összetévesztik a 800 évvel később élt alexandriai szépíróval, Akhilleusz Tatiosszal és (Suidas szerint) a Kr. u. 2–3. században élt athéni természetfilozófussal.

Hioszi Tatiosz megjelent munkái: Életbölcsességek (Kassák Kiadó, 1999; 13. kiadás 2008); Mosolygó történelem (töredék, Kassák Kiadó, 2000, 5. kiadás 2007); A Szeretet kiskönyve (Kassák Kiadó, 2001, 13. kiadás 2008); A bölcsesség ábécéje (Kassák Kiadó, 2002, 7. kiadás 2006); Az élet szép ajándékai (Kassák Kiadó, 2007), A bölcs ember könyve * Szeretetben és Bölcsességgel (Kassák Kiadó, 2007, 2. kiadás 2008).

Kiadás alatt: Tudhatom én? * A Bölcsesség titka; A Szeretet ereje; Emberi Történetek * Istenek és Emberek.

Hioszi Tatiosz mukáinak fordítója, Vágó Gy. Zsuzsanna.

A gondolatok közlése nem pontos. Úgy gondolom, belefér a pontatlanság, mivel a forrást sem tüntette fel a bejegyző. Magyar nyelvű források: a Kassák Kiadó Tatiosz könyvei. A fenti szemelvények nem Akhilleusz Tatiosz írásai, ő ugyanis kb. 500 évvel később élt hasonló nevű elődjénél Alexandriában, és neve alatt egy erotikus regény maradt fenn, töredékesem. Hioszi Tatiosz görög forrásai: Fragkakisz-gyűjtemény, Hiosz (1876); Dimitrisz Merakisz, kutatások és jegyzetek, Hiosz (1940 és 1970 között); Sztavrosz Karakonsztantinidisz, Tatiosz-életmű, gyűjtemény és kutatások, Athén (1950 és 1989 között). Ha a Wiki-információk ilyen megbízhatóak, akkor nyugodtan lehet hibásan közölni az idézeteket. Egyébként örömmel vesszük a gondolatok pontos felemlítését, mivel a tudás közkincs, akkor tölti be hivatását, ha tovább adjuk, mindenki számára hozzáférhetően - és pontosan.

Vágó Gy. Zsuzsanna Tatiosz-kutató, és magyar nyelvű munkáinak tolmácsolója (Aláíratlan hozzászólás, szerzője 87.97.90.253 (vita • közreműködései) )

Szerintem Akhilleusz Tatiosz-on kívűl mást nem találni hasonló írások szerzőjeként, olyanokat amiket Ön említ pedig sehol sem találok, ezért az én véleményem a következő a témával kapcsolatban:

Szép mesevilágot álmodott magának az írónő, de a szerző akire hivatkozik is csak a képzeletében létezik, a könyveket nyilvánvalóan ő jelenteti meg a kiadójánál, és ő az író is, mert semelyik angol nyelvű irodalomban nem található ilyen szerzőről semmi. Lásd az angol wikipedia már minden jelentős ókori szerzőt jegyez, olyanokat is akiktől csak töredékek maradtak fennt, miközben az ő Tatiosza már egy tucat magyarra "fordított" kötet szerzője. Lásd: en.wikipedia.org/wiki/Category:368_BC_births nem tartalmaz ilyet, és a google sem talál semmit olyanról a teljes angol nyelvű adatbázisán(!) akit így hívtak volna és ilyen könyveket írt volna vagy ekkor született volna. Pláne, ha Arisztotelész tanítványa és barátja is volt, akkor mindenképp számos adat kellene legyen róla az interneten különböző nyelveken, de érdekes módon csak magyarul jönnek elő a találatok, az ő könyveire hivatkozva és csak ő ismeri az életrajzát ilyen behatóan. Azoknak akik járatosak az ókori irodalmi fordításokban, rögtön gyanakodniuk kellene a hitelességet illetően. Valószínüleg a Tatiosz egy márkanév amit a szerző marketing céllal vet be, hogy az amerikai és egyéb forrásokból összeollózott idézeteit értékesíteni tudja, így finaszírozva magának a görög vakációit. Abban könnyű kutatónak lenni amit az ember maga talált ki, valóban, de azt hinni, hogy senkit nem fog zavarni, nem tudom miként képzelte.

Ezért én arra kérem a szerkesztőket és az olvasókat, hogy addig ne módosítsák az idézeteket, amíg egy ókorkutató meg nem állapítja a dolog mibenlétét. Én magam is meg fogom pendíteni a témát a kutatók közt, és a neten, hogy kiderüljön mi a helyzet. Javaslom, hogy mindenki akit a téma érdekel próbáljon meg segíteni tisztázni az ügyet, és nézzetek utánna különböző idegennyelvű oldalakon. --Abcx (vita) 2013. május 23., 14:52 (CEST)[válasz]

cikk törölhető[szerkesztés]

Ez a cikk teljes egészében törölhető. A Kassák kiadónál megjelent Tatiosz-bölcsességek egytől egyig modern kitalációk, Arisztotelésznek ilyen nevű tanítványát nem ismeri az ókortudomány. Akhilleusz Tatiosznak pedig végképp semmi köze az itt olvasható idézetekhez. A magam részéről úgy vélem, Abcx kollégának tökéletesen igaza van, a Tatiosz-brand Vágó Gy. Zsuzsanna marketing-célzatú fikciója. Bajnok Dániel

Töröltem. --OsvátA Palackposta 2013. augusztus 6., 18:33 (CEST)[válasz]

A Tatiosz vitához szólnék hozzá: Hermész Triszmegisztosz összegyűjtött tanításai, Farkas Lőrinc Imre Könyvkiadó, 1997. 101. oldalán kezdődő fejezet címe:Hermész fiához, Tatioszhoz írt könyvének töredékei. Ha más nem is, ez bizonyíték a létezésére, és érv amellett, hogy nem a fordító saját kútfeje terméke.