Vita:Magyarellenesség

Ha az egyik Kertész mondása bent van, a másik miért nem kerülhet be? Főleg, hogy mindkettő ugyanolyan jellegű és tartalmú. Örülnék, ha valaki megindokolná nekem ezt a különbségtételt, ha úgy tetszik kettős mércét. Csak egy rövid összehasonlítás a zsigerből visszavonogatók kedvéért:

• Kertész 1: „Semmi nem kerül feldolgozásra, mindent csak megszépítenek.”
• Kertész 2: „De ez nem mentség arra, hogy a magyar a legsúlyosabb történelmi bűnökért sem érez egy szikrányi lelkiismeret furdalást, hogy mindent másra hárít, hogy mindig másra mutogat”

Az a szöveg pedig, hogy az alattvalóság genetikából adódna, ráadásul egész népek esetén, a Harmadik Birodalom idején és területén volt elfogadott nézet. (Aláíratlan hozzászólás, szerzője 178.164.192.124 (vita • közreműködései) )

Nem hiszem, hogy a Kertész ostobasága maradandó értékű és feljegyzendő egy idézetgyűjteményben. De szubjektíve az egész ügy nem izgat. Mellesleg többé-kevésbé visszavonta, vagy legalábbis megpróbálta kidumálni a hülye nyilatkozatát. Szerintem felejtődő hétköznapi aktuálpolitikai cirkusz ez, de természetesen nem vagyok cenzora a Wikidézeteknek. Mint hétköznapi szerkesztő vontam a bejegyzést vissza. Mint admin: békén hagyom. Ennyi. OsvátA ^Palackposta 2011. szeptember 19., 07:35 (CEST)

Megjegyzéseim

1. A lap bevezetőjében írt mondatokhoz (idegengyűlölet, szomszédos országokban kisebbségben élő magyarok) a legtöbb idézetnek nincs semmi köze, nem arról szólnak.
2. Ha a szerkesztő nem a bevezető szerinti értelemben, hanem magyarellenes kijelentések, megnyilatkozások értelemben használná a "magyarellenesség" szót, akkor a "Külföldiek"-szakasz idézetei szerintem helytállók. Csakhogy akkor ide kéne venni pl. Berzsenyi Dániel A magyarokhoz című versét is (Mi a magyar most? – Rút szibarita váz.) vagy néhány Ady verset is (A lelkek temetője: "Ez a szomorú magyar róna, / Halálszagú, bús magyar róna"; A Halál-tó fölött: "Ezt a bűz-lehü bús tavat / Így is nevezik: Magyarország."; Hajh, őszi magyarság, stb.) – ami nyilvánvalóan nonszensz! ("Érted haragszom, nem ellened") A Bratianu-idézethez egyébként hiányzik a forrás, a Landeszmann György-idézethez linkelt honlapon pedig az idézett szöveg nem található.
3. "A magyar belpolitikában" című fejezet idézetei – túl azon, hogy csupán aktuál-politikai szempontból érdekesek – szerintem a Wikidézet-projekt félreértésén alapulnak, ezért szerintem mindenképpen törlendők. Ugyanis még a 2. pont szerinti értelemben sem magyarellenességről szólnak, hanem éppen csak említődik bennük a "magyarellenes" szó is. Az, hogy X. azt állítja Y.-ról, hogy az "magyarellenes", ugyanúgy nem a "magyarellenesség"-et világítja meg, mint ahogy, – egy politikán kívüli példával élve –, pl. a "Barokk" című lapon nem lenne helye egy ilyesfajta idézetnek: "A kolozsvári piarista templom, a város első barokk stílusú épülete", – mert nem mond semmit magáról a barokkról.

--Vadaro 2011. szeptember 20., 21:19 (CEST)--Vadaro 2011. szeptember 20., 21:19 (CEST)