Zoli bohóc

Zoli bohóc, Hirsch Zoltán, (Dombóvár, 1885. február 6. - Auschwitz. 1944 (?).); liliputi artista.

Önéletírása: Kis ember nagy élete

Van egy könyvem, mondom B.-nek, Zoli bohóc életéről szól. Nem nagy dolog, vonja meg a vállát, természetesen nekem is megvan. Az enyém dedikált, tromfolok. B. atyaian elmosolyodik: naná, hogy az, hiszen Zoli valamennyi példányt aláírta, már csak azért is, mert ő maga árulta...

Trencsényi Zoltán

Idézetek a könyvből

• London nagy város, de az én méreteimhez képest nem kunszt nagy városnak lenni. Nem mehettem úgy az utcán, hogy minden lépésnél ne kelljen felnéznem. Mindig magyarul köszöntek rám. Különben ez a tragédiám. Én mindenkire mindig csak felnézek.

• Népszerűségemet még az alábbi kis eset is jellemzi. Sokat és örömmel jártam az EMKE kávéház sportasztalához. Itt egyszer arról vitatkoztam Cseh Matyival, a Hungária népszerű csatárával, melyikünk a népszerűbb. Matyi kijelentette, ha valaki egy borítékra azt írja "Cseh Matyinak Budapest", azt ő biztos megkapja. Én pedig azt állítottam, ha valaki azt írja "A kis Zolinak Magyarország" – én is biztosan megkapom. Cseh Matyi volt az, aki állításom igazságát bebizonyította, mert amikor a Hungária Svédországban járt, lapot írt, amit megkaptam és amelyen csak ennyi volt a címzés: "A kis Zolinak Magyarország".

Hír, 1944

Tiltott könyvárusítás és a sárga csillag szabálytalansága miatt Zolit is internálták. Mikor szemére hányták, miért viselt olyan icipici csillagot, búsan felelte:

– „Azt hittem, kérem, törpének kisebb csillag is elég...”

(Antenna, 1944)

Külső hivatkozások

• MEK

Ez az idézeteket tartalmazó lap még nagyon rövid („csonk”). Segíts te is, hogy igazi gyűjtemény lehessen belőle!