Az arany ember

A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Az arany ember Jókai Mór 1872-ben megjelent regénye. A regény Jókai legismertebb és legolvasottabb alkotása, mely nyomot hagyott a későbbi magyar írók műveiben is.

Jókai Mór Az arany ember című regényének egy fóliója, A Szent Borbála és utasai című fejezetből

Idézetek a műből[szerkesztés]

  • Volt egyszer egy ember, aki odahagyta a világot, amelyben bámulták, és csinált magának egy másik világot, ahol szeretik.
  • A nevetés már feleút a gyűlölés és a megszeretés között.
  • Akinek sok dolga van, annak nem ér rá a szíve fájni.
  • A nő szerelmét nem szokás koldulni, hanem meghódítani.

Noémi[szerkesztés]

Nem, nem, nincs itt semmi magyarázat, semmi okoskodás, semmi mentség. Nincs itt semmi, csak puszta merő szeretet. Nem tudta ő, miért, mi oka van rá? Csak szeretett. Nem tudta, szabad-e? istenek, emberek engedik-e? Öröm vagy bánat lesz-e belőle? Csak szeretett. Nem készült magát védeni világ és itélő birák előtt; nem gondolt mentségére alázattal meghajtott fejének; nem kérte a férfi védelmét, az emberek kegyelmét, az Isten irgalmazását, csak szeretett. Ez volt Noémi.

A jég[szerkesztés]

Az ember bámul, és nem gondolkozik. Lát, és nem érez. Sem hideget, sem szívdobbanást…

Idézetek a műről[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Wikisource-logo.png
A Wikiforrásban további adatok találhatóak
Az arany ember témában.
P literature.svg
Ez az irodalmi tárgyú lap még nagyon rövid („csonk”). Segíts te is, hogy igazi gyűjtemény lehessen belőle!