Az arany ember
Az arany ember Jókai Mór 1872-ben megjelent regénye. A regény Jókai legismertebb és legolvasottabb alkotása, mely nyomot hagyott a későbbi magyar írók műveiben is.
Idézetek a műből[szerkesztés]
- Volt egyszer egy ember, aki odahagyta a világot, amelyben bámulták, és csinált magának egy másik világot, ahol szeretik.
- A nevetés már feleút a gyűlölés és a megszeretés között.
- Akinek sok dolga van, annak nem ér rá a szíve fájni.
- A nő szerelmét nem szokás koldulni, hanem meghódítani.
Noémi[szerkesztés]
Nem, nem, nincs itt semmi magyarázat, semmi okoskodás, semmi mentség. Nincs itt semmi, csak puszta merő szeretet. Nem tudta ő, miért, mi oka van rá? Csak szeretett. Nem tudta, szabad-e? istenek, emberek engedik-e? Öröm vagy bánat lesz-e belőle? Csak szeretett. Nem készült magát védeni világ és itélő birák előtt; nem gondolt mentségére alázattal meghajtott fejének; nem kérte a férfi védelmét, az emberek kegyelmét, az Isten irgalmazását, csak szeretett. Ez volt Noémi.
A jég[szerkesztés]
Az ember bámul, és nem gondolkozik. Lát, és nem érez. Sem hideget, sem szívdobbanást…
Idézetek a műről[szerkesztés]
Ez a szakasz egyelőre üres. Segíts te is a kibővítésében!
Források[szerkesztés]
- Mór. Jókai: Az arany ember. 2014. ISBN 978-963-07-9979-9
További információk[szerkesztés]
- Olvasónapló a magyar nyelvű Wikiforrásban
- Az idegenség vizsgálata Jókai Mór Az arany ember című regényében
- 40 éve a Duna mélyén a titokzatos Senki-szigete
Ez az irodalmi tárgyú lap még nagyon rövid („csonk”). Segíts te is, hogy igazi gyűjtemény lehessen belőle!