Az arany ember
Az arany ember Jókai Mór 1872-ben megjelent regénye. A regény Jókai legismertebb és legolvasottabb alkotása, mely nyomot hagyott a későbbi magyar írók műveiben is.
Idézetek a műből
[szerkesztés]- Volt egyszer egy ember, aki odahagyta a világot, amelyben bámulták, és csinált magának egy másik világot, ahol szeretik.
- A nevetés már feleút a gyűlölés és a megszeretés között.
- Akinek sok dolga van, annak nem ér rá a szíve fájni.
- A nő szerelmét nem szokás koldulni, hanem meghódítani.
Nem, nem, nincs itt semmi magyarázat, semmi okoskodás, semmi mentség. Nincs itt semmi, csak puszta merő szeretet. Nem tudta ő, miért, mi oka van rá? Csak szeretett. Nem tudta, szabad-e? istenek, emberek engedik-e? Öröm vagy bánat lesz-e belőle? Csak szeretett. Nem készült magát védeni világ és itélő birák előtt; nem gondolt mentségére alázattal meghajtott fejének; nem kérte a férfi védelmét, az emberek kegyelmét, az Isten irgalmazását, csak szeretett. Ez volt Noémi.
Az ember bámul, és nem gondolkozik. Lát, és nem érez. Sem hideget, sem szívdobbanást…
Idézetek a műről
[szerkesztés]
Ez a szakasz egyelőre üres. Segíts te is a kibővítésében!
Források
[szerkesztés]- Mór. Jókai: Az arany ember. 2014. ISBN 978-963-07-9979-9
További információk
[szerkesztés]
- Olvasónapló a magyar nyelvű Wikiforrásban
- Az idegenség vizsgálata Jókai Mór Az arany ember című regényében
- 40 éve a Duna mélyén a titokzatos Senki-szigete
Ez az irodalmi tárgyú lap még nagyon rövid („csonk”). Segíts te is, hogy igazi gyűjtemény lehessen belőle!